Támogatások hátrányos helyzetűeknek

Interjú Burány Sándor miniszterrelszerző: B. G.|lapszám: 2003/7. július

 

A munkahelyek számának alakulása világszerte létkérdés, ennek fontosságával minden kormánynak tisztában kell lennie. Ám a foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi tárcának nemcsak a szakképzettek elhelyezkedésével kell törődnie, hanem számos olyan potenciális munkavállalóval, aki szakképzettség híján vagy egészségügyi okokból nem könnyen talál magának kenyérkeresetet. A hátrányos helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatását nemcsak az itthoni költségvetés segítheti, hanem európai uniós (EU) források is. A magyarországi munkaerő-piaci helyzet áttekintésével a hátrányos helyzetűek jövőbeni munkahelyteremtésének, foglalkoztatásának esélyeiről, támogatási kereteiről kérdeztük Burány Sándor munkaügyi minisztert.
– Mik az erre az évre tervezett főbb foglalkoztatáspolitikai célok?
– A legfontosabb – nem csak erre az évre vonatkozó – célunk a foglalkoztatási szint, a foglalkoztatási ráta emelése. A mostani kormányzati ciklus befejezéséig 300-400 ezer új munkahelyet kell teremtenünk, hogy az évtized végére létrejöhessen a teljes foglalkoztatáshoz szükséges 700-900 ezer új munkahely. Feladatunk a külföldi működőtőke vonzásának további erősítése, az élőmunkát terhelő költségek fokozatos csökkentése, valamint a hagyományostól eltérő – atipikus – foglalkoztatási formák elterjesztése. A teljesség igénye nélkül szólnék az idei év munkahelyteremtéshez kapcsolódó főbb eseményeiről: hozzáláttunk az önfoglalkoztatói státus jogszabályi kereteinek kialakításához, megkezdődött a közmunkaprogram, meghirdettük a beruházások támogatására kiírt munkahelyteremtő pályázatokat. Ezenkívül kísérleti jelleggel nekikezdtünk a távmunkaprojekt megvalósításához, melynek eredményeire és tapasztalataira építve további pályázatok kiírása várható. Augusztustól pedig felgyorsul az egységes munkaügyi nyilvántartás bevezetésének folyamata, ekkor kerül a parlament elé az ennek jogszabályi feltételeit megteremtő törvényjavaslat. A Munkaerő-piaci Alap (MpA) központi keretéből ebben az évben több program indult, amelyek a pályakezdő fiatalok, a roma fiatalok, a roma munkanélküliek foglalkoztatását, a hátrányos helyzetű térségek munkaerővonzó és -megtartó képességének javítását segítik elő.
– Mekkora összeget fordít a kormány a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítására? Mi teljesült ebből időarányosan június végéig?
– Az MpA-ban idén az aktív és passzív támogatásokra összességében 212,8 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kiegészül a MAT társfinanszírozásában kb. hétszázmillió forint értékű PHARE-támogatással és a kizárólag PHARE-forrásból finanszírozott közmunkaprogram 1,225 milliárd értékű támogatásával. Az eszközök működtetése és a különböző munkaerő-piaci programok finanszírozása a tervek szerint, időarányosan halad.
– Mi lesz a most kétmilliárd forinttal kiegészített munkahelyteremtő beruházások támogatásának sorsa? Mekkora volt az eredeti összeg, s azt mire fordították, fordítják?
– A 2003. évi központi munkahelyteremtő pályázatok támogatására eredetileg hárommilliárd forint állt rendelkezésre. Az MpA Irányító Testülete a múlt hónap elején a keret további kétmilliárddal történő megemeléséről döntött, így összesen ötmilliárd forint felhasználására kerülhet sor idén. A támogatási keretösszeg megemelését a pályázók magas száma indokolta, miután az eredetileg tervezett források már nem fedezték volna a beérkezett igényeket. A pályázati kiírás ugyanakkor változatlan: továbbra is normatív módon, egységesen határozza meg a pályázaton részt vevők körét, valamint a támogatás nyújtásának feltételeit. A támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb egymillió forint, amelyre vetítve – meghatározott feltételeknek megfelelve – további 200-200 ezer forint kiegészítő támogatás igényelhető. A pályázat fő célja továbbra is, hogy ösztönözzük az új munkahelyek létrehozását, a működőtőke hátrányos helyzetű térségekbe áramlását.
– A rövid és középtávú foglalkoztatáspolitikai törekvéseken belül mik a hátrányos helyzetűekre – köztük a fogyatékosok munkavégzési lehetőségeire – vonatkozó fő célkitűzések?
– Meggyőződésem, hogy nemzeti foglalkoztatáspolitikánk sikere nagyrészt azon múlik, hogy milyen mértékben sikerül mérsékelni az egyes társadalmi rétegek gazdasági lemaradását, miként sikerül bekapcsolni az ország – és ezen keresztül az EU – fejlődésébe a különféle szempontból hátrányos helyzetű csoportokat. Közülük – az ön által említett – fogyatékos személyek esetében, ha munkavégzésük az integrált foglalkoztatás keretében nem valósítható meg, akkor számukra speciális munkahelyek működtetésével vagy egyéb módon kell a munkához való jogot biztosítanunk. Ennek fontos eleme annak elérése, hogy a védett munkahelyeket lehetőség szerint minél nagyobb körben részesítse a központi költségvetés normatív támogatásban.

– Mekkora összeggel, illetve egyéb támogatási formákkal – például adókedvezménnyel – segítik a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását?
– A hatályos jogszabályok szerint a 20 fő feletti létszámot foglalkoztató munkáltatókat a törvény kötelezi arra, hogy legalább öt százalékban megváltozott munkaképességű embereket alkalmazzanak. Ha a munkaadó ennek a követelménynek nem tesz eleget, rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni. A 20 fő alatti vállalkozások a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása esetén adóalap-csökkentési kedvezményt kaphatnak, ez alkalmazottanként legfeljebb a mindenkori minimálbér fele, ami jelenleg 25 000 forint. A 20 fő feletti létszámmal dolgozó vállalatok fogyatékos személyek foglalkoztatása esetén költségvetési dotációt igényelhetnek többletterheik ellensúlyozására. Ennek mértéke a megváltozott munkaképességű részére kifizetett bér, de legfeljebb a minimálbér 45–135 százaléka, szociális foglalkoztatók esetében 50–135 százaléka. Tavaly az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 8000 megváltozott munkaképességű személyt helyezett el különböző támogatási formák segítségével. Ez 2000-hez viszonyítva 50 százalékos emelkedést jelent. A különféle vállalkozások többnyire a közhasznú, közcélú és rehabilitációs munkahelyteremtés támogatási formáit veszik igénybe.
– Mely területeken, mely foglalkoztatási formákban lehet erősíteni, bővíteni a csökkent munkaképességűek tevékenységét? Mik e munkaerő-piaci terület itthoni főbb jellemzői?
– Itt elsősorban az atipikus foglalkoztatási formák jöhetnek szóba. Nagy jelentőséget tulajdonítok e tekintetben a távmunka elterjedésének és a részmunkaidős foglalkoztatásnak. A magyar munkaerőpiacon – sajnálatos módon – a fogyatékos, de munkavégzésre képes emberek jelenléte napjainkban marginálisnak tekinthető. A KSH 2002. második negyedévi felmérése szerint a foglalkoztatottakon belül összességében a nem túl nagy számú fogyatékkal élő emberek mintegy harmada a feldolgozóiparban, csaknem 15 százalékuk a kereskedelemben, a javítási-szolgáltatási ágazatban dolgozik. Az érintettek kevesebb mint ötöde dolgozik úgynevezett védett, támogatott munkahelyen.
– Milyen az EU-ban a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása?
– Az EU-ban csaknem 38 millió ember – az összes lakosság mintegy 10 százaléka – él valamilyen fogyatékossággal, van hátrányos helyzetben a munkaerőpiacon. Az EU velük kapcsolatos stratégiájának célja a mindenki számára nyitott és élhető társadalom. Mivel a gazdasági növekedés hatásai nem jutnak el automatikusan a leginkább kiszolgáltatott lakossági csoportokhoz, ezért az EU-n belül is különféle munkaerő-piaci akciókkal, programokkal segítik elő a hátrányos helyzetűek lehetőségeinek bővülését.
– A magyarországi munkaerőpiac milyen elvárások elébe néz az EU-ba lépéssel? Mennyire EU-konform már ma is ez a terület, illetve mik a közeljövő tennivalói?
– A foglalkoztatáspolitika kialakítása az EU-ban alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartozik. Vannak azonban olyan területek, ahol az EU erőteljesebben szabályoz, ilyen például a munkahelyi egészség és biztonság, a munkajog, az esélyegyenlőség, a diszkrimináció és a rasszizmus elleni küzdelem. A július 1-jével hatályba lépő Munka Törvénykönyve-módosítással a magyarországi munkajog EU-harmonizáltnak tekinthető. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem kell a jövőben folyamatosan a legújabb uniós irányelvekhez igazítanunk a hazai szabályozást.
– Milyen EU-forrásokra számíthatnak a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató cégek?
– A Strukturális Alapok forrásaira számíthatnak, különösen az Európai Szociális Alap jelenthet számukra komoly esélyt. A támogatások felhasználásának feltételeként Magyarország elkészítette a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amelyhez kapcsolódóan a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának keretében 2004 és 2006 között várhatóan 667 millió euró, mintegy 180 milliárd forint jut a foglalkoztatás bővítésére, a magyar munkaerő versenyképességének javítására és a társadalmi beilleszkedés elősegítésére. A foglalkoztatás javításának a különböző szempontból hátrányos helyzetűek esetében olyan integrált megközelítésen kell alapulnia, amely figyelembe veszi a társadalmi-gazdasági helyzetükből fakadó problémák összetettségét s persze lehetőség szerint az egyéni szempontokat is. A roma népesség a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportja, ezért az operatív program végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a támogatott projektekben minél többen vegyenek részt.

 

 

Forrás:http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=504