Fogyatékkal élők

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. A fogyatékkal élők jelenleg a Közösség lakosságának 15%‑át képviselik.

E népes csoport tagjai ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint bármely más európai polgár. Az EU felismerte: a fogyatékkal élők jogainak biztosítása csak úgy lehetséges, ha kiemelt figyelemmel kezeljük az őket érintő sokrétű problémákat. Az elsődleges cél, hogy a fogyatékkal élők betölthessék állampolgári szerepüket, és elláthassák az ehhez kapcsolódó feladatokat. Hasonlóan fontos, hogy döntési lehetőségeikben, életük irányításában ugyanakkora szabadságot élvezhessenek, mint nem fogyatékos társaik. Az e téren indított kezdeményezéseknek a hozzáférés, a társadalmi befogadás és az egyenlő bánásmód biztosítását kell célul tűzniük. Ebből fakadóan a Közösség egyik fő törekvése, hogy minden rászoruló számára rendelkezésre álljon a tartós ápolás és a támogató szolgáltatások igénybevételének lehetősége. Ezenfelül az EU figyelmet fordít a fogyatékosság jelentette terhek csökkentésére, a habilitáció és rehabilitáció biztosítására, a fogyatékosság szociális és gazdasági következményeinek enyhítésére, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A kiemelt feladatokat e területen a társadalmi kirekesztés csökkentése, az akadályok és korlátok megszüntetése, a mobilitás elősegítése, valamint az információs technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázása jelenti.

forrás:http://ec.europa.eu/health-eu/my_health/people_with_disabilities/index_hu.htm#

A sérültek.hu javaslata:

A süket szónak az érintettek számára negatív konnotációja (felhangja, hangzása) van, lenéző, sértő, mint, a béna (mozgássérült), buzi, világtalan szavaink. Ilyen megfontolásból, tehát az elfogadás gesztusaként INKÁBB mondjuk, hogy: siket, és jobb, hogy kerekes szék, (a tolószék helyett) vagy, hogy értelmileg sérült, értelmileg akadályozott, (a gyengeelméjű helyett). A fogyatékosügy szóhasználata nem mindig egyértelmű, mert az egyik csoport által szívesen vett és használt szavakat egy másik csoport elveti, mint sértőt. Sőt, vannak, akik még magát a fogyatékos szót is elvetik. Tipikus példa, hogy a siketek elvetik a süket, a néma, a jelbeszéd és a mutogat, mutogatás szavakat, amikkel a hallóknak semmi bajuk sincs. A hallóknak nincs bajuk ezekkel a szavakkal még akkor sem, ha más típusú fogyatékosságot viselnek.

A különböző típushoz tartozó fogyatékosok nem tekintik sorstársnak egymást, sőt, hangsúlyozzák, hogy különböznek, és nem szeretik, ha mások összetévesztik a különböző állapotokat. Ez szóhasználatukban is megjelenik.