Kevés megváltozott munkaképességűt foglalkoztatnak hazánkban, a közel 800 ezer csupán 10 százalékát. Nyugat-Európában ez az arány 40 százalék. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban lapunknak azt mondták: 2010-re aligha érhetjük el az elvárt 30 százalékos foglalkoztatási szintet.

 

Ennek egyik oka az, hogy nem mindenhol találkoznak a szándékok. A Védett Szervezetek Országos Szövetségének (VSZOSZ) elnöke, Balogh Zoltán arra figyelmeztet: június elején módosítják a támogatásokról szóló uniós jogszabályt, amely jelentősen befolyásolja a hazai rehabilitációs foglalkoztatás jövőjét. A szakminisztériumban azt mondják: 2009 január elsejétől léphet életbe az új rendelet.

Magas hazánkban az inaktívak aránya a foglalkoztatás tekintetében, 56 százalékos aktivitási rátánk európai összehasonlításban az egyik legalacsonyabb. Nem csupán a megváltozott munkaképességű embereknek nehéz belépniük a munkaerőpiacra, de lehetőségeiket tovább szűkíti az alacsonyabb iskolázottság, és probléma az is, hogy még mindig tartózkodás tapasztalható a munkáltatók részéről, ha fogyatékossal találkoznak. Egyes vélemények szerint nem elég az ösztönzés, a támogatások megléte, a fejekben kellene rendet rakni. Ez a nehezebb lépés. 

A Munkaerő-piaci Segítő Szolgálat tanulmányából kiderül: fontos szem előtt tartani, hogy ezek az emberek is ugyanolyan partnerek az álláskeresésben, mint bármely más munkanélküli, de speciális problémáik vannak, amelyekre speciális válaszokat kell találni.

Az egyszerű betanított munkákat kíválóan el tudják végezni - nyilatkozta lapunknak az egyik megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató debreceni cég

vezetője. Egy értelmi sérült megbecsüli, amit végez, mert boldog, hogy a nyílt munkaerőpiacon dolgozhat - teszi hozzá a társaság vezetője.

A munkáltatók élnek a lehetőségekkel, alkalmaznak is például fogyatékkal élőket, vagy továbbra is foglalkoztatják azokat a dolgozókat, akik például megsérültek egy baleset következtében, de már nem képesek ugyanazt a feladatot ellátni. Ha például az egyik több mint 20 fős műhelyben a munkavállalók 5 százaléka megváltozott munkaképességű, nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak (a hozzájárulás éves összege egyébként fejenként 164 400 forint).

Ki, mit kaphat, amíg nem dolgozik?

Elértük végre azt, ami a nyugat-európai gyakorlatban már jól működik: különvált a szociális foglalkoztatás és a foglalkozási rehabilitáció, ezáltal jelentős mértékben átlakult idén a megváltozott munkaképességűek ellátórendszere. Bevezették az egészségkárosodás mértékének vizsgálatán alapuló új minősítési rendszer, ebben kétfajta ellátást lehet megállapítani: azok az egészségkárosodott személyek, akik rehabilitálhatók, és a feltételeknek megfelelnek, új ellátást, rehabilitációs járadékot kaphatnak. Azok pedig, akik nem rehabilitálhatók, és a szükséges feltételekkel rendelkeznek, rokkantsági nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot.

A munkahelyeken is szeretnék elérni azt az elismerést, amit a sportban már megkapnak

Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas. 

A járadék legfeljebb 3 éves folyósítása ideje alatt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat feladata az, hogy eszközrendszerével segítse az álláskeresőt, és visszajuttasa a nyílt munkaerőpiacra, mint megváltozott munkaképességűt. Egyébként a megváltozott munkaképességű személyek elemi és foglalkozási rehabilitációjára összesen 700 millió forint, három őket segítő programra pedig összesen 620 millió forint áll rendelkezésre idén.

Túllépik a keretet a támogatások

Bértámogatás nyújtható a munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához (legfeljebb 3 éven át), a foglalkozási rehabilitációhoz, valamint a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához. A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás keretösszege 2008-ban 9,6 milliárd forint, de a támogatási igények nagy száma miatt valószínű, hogy a kifizetések jelentősen meghaladják ezt az összeget – mondta lapunknak Mayer László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Támogatások Osztályának vezetője. 

Idén 50 társaság, több mint 12 000 megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához kapott 3,83 milliárd forint összegű költségkompenzációs támogatást (a munkáltatók igénye 38,5 milliárd volt, amely meghaladta a rendelkezésre álló összeget).

A kormány programjában kulcsszerepet játszanak az olyan társaságok, amelyek minimum 50 főt alkalmaznak és ebből a fele megváltozott munkaképességű. A rendszer szigorú, nem mindenki kaphat ugyanis kiemelt tanúsítványt, jelenleg több mint 100 ilyen cég működik hazánkban. 

Brüsszel nem nézi jó szemmel a túltámogatást

A rehabilitációs költségtámogatás a karitatív-szociális elemekkel jellemezhető, a védett szervezeti keretek között megvalósuló munkavégzés költségeinek kompenzálását szolgálja. Mayer László a Hírszerzőnek elmondta, hogy idén 21 védett szervezeti szerződéssel rendelkező közhasznú társaság kapott összesen 31,267 milliárd forint rehabilitációs költségtámogatást: ebből az összegből több mint 18 000 megváltozott munkaképességű juthat munkához.

Aki betart minden jogszabályt és törvényesen működik, az a három évre kötött szerződés lejárta után ismételten pályázhat. Azt nem lehet tudni, hogy a jövőben hogyan alakul a támogatások mértéke, változások várhatóak ugyanis a rendszerben.

Balogh Zoltán, a közel 80 tagot számláló VSZOSZ elnöke kérdésünkre azt mondta: az Európai Unió valamennyi tagországában elsőrendű érdek az egészségkárosodott vagy mentálisan sérült, fogyatékkal élő emberek társadalmi integrálása, Brüsszel azonban nem nézi jó szemmel a túltámogatást. Balogh Zoltán hozzátette, hogy június elején várható uniós jogszabály módosítás, ez pedig kihatással lesz a hazai támogatási rendszerre is.

A Hírszerző úgy tudja, hogy a védett szervezetek többségénél jelentősen eltérő bérarányok alakultak ki, a megváltozott munkaképességűek átlagbére alig éri el a 60 000 forintot havonta, miközben a menedzsmentet alkotó felsővezetők bére akár milliós nagyságrendű is lehet. Változásra van szükség - ezt a szaktárca is belátja, de Balogh Zoltán, VSZOSZ-elnök szerint meg kell várni az uniós szabályozást.