Mi minősül üzemi balesetnek?
Mit jelent a foglalkozási megbetegedés?
Mi nem minősül üzemi balesetnek?
Ki jogosult a baleseti rokkantsági nyugdíjra?
Hogyan lehet igényelni a baleseti rokkantsági nyugdíjat?
Mennyi a baleseti rokkantsági nyugdíj összege?
A baleseti rokkantsági nyugdíj nem köthető szolgálati időhöz
Milyen esetben szűnhet meg a baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság?

A baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében történő megrokkanás esetén, szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás.

Mi minősül üzemi balesetnek?

Balesetnek kell tekinteni minden olyan az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatást, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és ez sérülést, mérgezést, vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetve halált okoz.

Erre tekintettel üzemi balesetnek minősül minden olyan baleset, amely a biztosítottat

1. a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben;
2. munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben; illetőleg
3. közcélú munka végzése vagy
4. egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

Például a foglalkozás körében végzett munka közben bekövetkezett üzemi balesetnek minősül az is, ami a dolgozót a munkahelyén kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenység során érte. Üzemi balesetnek minősülnek például a tisztálkodás, az öltözködés, az étkezés, vagy a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások során bekövetkezett balesetek is.

A munkába, vagy onnan a lakásra (szállásra) menet közben bekövetkezett baleset, vagy más néven úti baleset üzemi jellege csak akkor állapítható meg, ha közben a munkával való kapcsolat tartósan nem szakadt meg. De a munkába menet közben bekövetkezett baleset üzemisége akkor is elismerhető, ha a dolgozó nem közvetlenül a lakásáról, hanem máshonnan ment munkahelyére.

Más a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó balesete a munkából történő távozása után következett be. Ilyenkor vizsgálni kell, hogy a dolgozó balesete a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, a dolgozó közvetlenül a munkája befejezése után indult-e lakására és útját magánügyei végzése miatt hosszabb időre nem szakította-e meg, esetleg oly módon is, hogy az említett legrövidebb útról letért.

A közcélú munka végzése során bekövetkezett balesetnek kell tekinteni például az életmentésben, baleset-, katasztrófa-elhárításban, szakszervezeti munka során elszenvedett baleseteket.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett baleset közül üzeminek csak az minősül, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának (munkaképesség-változásának) elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Tehát, ha a biztosított rosszulléte esetén felkeresi az orvost, és eközben balesetet szenved, akkor az nem tekinthető üzemi balesetnek.

Mit jelent a foglalkozási megbetegedés?

Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.

Mi nem minősül üzemi balesetnek?

Nem üzemi baleset az a baleset, amely:

1. kizárólag a sérült ittassága miatt;
2. munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka során;
3. engedély nélküli járműhasználat során;
4. munkahelyi rendbontás során,
5. a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Ki jogosult a baleseti rokkantsági nyugdíjra?

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az a személy jogosult, aki

1. munkaképességét 67%-ban túlnyomóan üzemi baleset következtében vesztette el és
2. • aa) rendszeresen nem dolgozik, vagy
   • ab) ha dolgozik, keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél;
3. munkaképességét 50%-ban szilikózis következtében vesztette el, és
4. • ba) nem dolgozik, vagy
   • bb) szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetőleg munkahelyen nem rendszeresen dolgozik, vagy
   • bc) keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításának tehát nem feltétele, hogy kizárólag a baleset miatt érje el a 67 %-os munkaképesség-csökkenést, hanem ha egyéb egészségkárosodással együtt ezt a mértéket eléri, de a rokkantság túlnyomóan baleseti eredetű, a baleseti sérült baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosulttá válik.

Annak eldöntése, hogy mikor okozza a rokkantságot túlnyomó részben az üzemi baleset, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének orvosi bizottságainak (a továbbiakban: orvosi bizottság) a feladata.

Nem rendszeresen dolgozik az, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik. Amennyiben valaki ennél már a megrokkanását megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor tartozik ebbe a kategóriába, ha a munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken.

A keresetet abban az esetben lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalább húsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset törvény szerint korrigált összegénél.

Nem jogosult azonban a baleseti rokkantsági nyugdíjra sérülése miatt az a személy, aki

1. sérülését szándékosan okozta vagy
2. az orvosi segítség igénybevételével szándékosan késlekedett, illetve
3. a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett.

Hogyan lehet igényelni a baleseti rokkantsági nyugdíjat?

A baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igényt írásban az A 3515-273 igénybejelentő lapon kell igényelni, melyhez csatolni kell az ONYF 3515-270/A igénybejelentő lapot is.

A kitöltés során különös figyelmet kell fordítani a balesetre (időpont, helyszín, körülmények) vonatkozó kérdésekre illetőleg válaszokra. Ugyancsak fontos a munkaviszony(ok) adatainak pontos feltüntetése, melyre vonatkozó igazolásokat, okmányokat az orvosi igazolásokkal, baleseti jegyzőkönyvvel együtt az igénybejelentéshez mellékelni kell. Ha ezt elmulasztották az igazolások pótlására az igényelbíráló szerv - megfelelő határidő kitűzésével - az igénylőt felhívja.

A nyugellátás iránti igényt az igénylő lakóhelye alapján a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál, valamint - ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell érvényesíteni.

Az igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Amennyiben a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, ezt a határidőt a táppénz első ízben történő megszűnésének a napjától kell számítani.

A két éven túli igény érvényesítésre akkor van lehetőség három éven belül, ha a baleset következményét csak az előbbi két év eltelte után lehetett csak megállapítani.

Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a halál napját követő két éven belül érvényesítheti igényét.

Az előzőekben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha:

1. egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, orvosi leletek, munkáltatói nyilvántartás, boncolási jegyzőkönyv) alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt;
2. a sérülés és a munkaképesség csökkenés, illetve a halál között - az orvosi bizottság véleménye szerint - okozati összefüggés van.

Mennyi a baleseti rokkantsági nyugdíj összege?

A baleseti sérült a nyugdíja megállapításánál több időszak keresete közül választhatja a számára kedvezőbbet. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint - vagy ha az kedvezőbb - az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege függ

1. a rokkantság fokától,
2. a havi átlagkeresettől, és
3. a szolgálati idő tartamától.

A rokkantság mértéke szerint a baleseti rokkantak három csoportba sorolhatók és ennek megfelelően határozható meg az átlagkeresetnek az a mértéke, amely baleseti rokkantsági nyugdíjként folyósítható.

A rokkant személyek az alábbi három csoportba sorolhatók:

1. III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének 67%-át, szilikózis esetén pedig legalább 50%-át elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen; ebben az esetben baleseti rokkantsági nyugdíjként a figyelembe vehető átlagkereset 60%-a jár;
2. II. rokkantsági csoportba tartozik az a sérült, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul; ebben az esetben az átlagkereset 65%-a folyósítható;
3. I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul; ebben az esetben a baleseti rokkantsági nyugdíj összege az átlagkereset 70%-a.

A baleseti rokkantsági nyugdíj nem köthető szolgálati időhöz

A baleseti rokkantsági nyugdíj nincs szolgálati időhöz kötve. A nyugdíj összegénél mégsem közömbös, hogy a sérült mennyi szolgálati idővel rendelkezik. A nyugdíj összege ugyanis az elismert szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset 1-1 %-ával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet.

A 2007 február 14-ét követően megállapításra kerülő baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb havi összege:

1. a III. rokkantsági csoportban 27 200 forint,
2. a II. rokkantsági csoportban 28 560 forint,
3. az I. rokkantsági csoportban 29 530 forint.

Milyen esetben szűnhet meg a baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság?

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugellátásban részesülő személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében kialakult munkaképesség-csökkenése a 67, illetve a szilikózis miatt az 50 %-ot már nem éri el.

Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben - a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett - 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.

Forrás:http://www.magyarorszag.hu/allampolgar/ugyek/egeszseg/nyugell20060117/balrokknyugd20060627.html/ugyleirasjogi