2008-05-06

A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjjal kapcsolatos változásokról

2008. január 1-jétől a rehabilitációs járadékkal is összefüggésben megváltoztak a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultság feltételei.

Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek egészségkárosodása

• - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
• -50 - 79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt (a továbbiakban: rokkant), és
• -az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
• -az egészségkárosodása következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
• -táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Változatlan maradt az a szabály, hogy nem jogosult rokkantsági nyugdíjra az, aki öregségi vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá az sem, aki rokkantságát szándékosan okozta.

Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) állapítja meg.

A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől, valamint a szolgálati idő és a megrokkanás időpontjában betöltött életkor alapján meghatározott mértéktől függ. A nyugdíj mértékét befolyásolja, hogy a kérelmező milyen csoportba tartozó rokkant.

A III. rokkantsági csoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50 - 79 százalékos mértékű. II. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul, az I. rokkantsági csoportba pedig az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul.

Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha

• - a nyugdíjas már nem rokkant, vagy
• - keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett – keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el. Ennek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni.

Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.

A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.

Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet.

A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság szabályai lényegében megegyeznek a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételeivel, azzal a sajátossággal, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjnak nincs külön az életkortól függő szolgálati idő feltétele. Továbbá eltérés abban mutatkozik, hogy a rokkantságnak (legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodásnak) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében kell bekövetkeznie. Baleseti rokkantsági nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén – az is jogosult, akinek egészségkárosodása szilikózis vagy azbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot.

A megállapítási feltételekben a rokkantság baleseti eredetére vonatkozó sajátos elem a baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése tekintetében is megjelenik. Megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség, vagy szilikózis (azbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak.

A baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszüntetésére, állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére egyebekben a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az ellátások megállapítása iránti igényt az erre a célra rendszeresített ONYF. 3515-270/D jelű igénybejelentő lap, valamint az ONYF. 3515-278 Nyilatkozat kitöltésével a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél lehet benyújtani. A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.

A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj megváltozott szabályai a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rjtv.) kerültek kihirdetésre.

Az Rjtv. átmeneti rendelkezése szerint, annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel,

• 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés esetén, valamint
• 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esedékes felülvizsgálata során

kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.

A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes soron következő felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni. Ha az érintett nyugdíjas kérelmezi, a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálat keretében komplex minősítést kell végezni. Ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra lehet jogosultságot szerezni.

A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2009. január 1-je előtt a „régi” szabályokat kell alkalmazni, vagyis csak akkor kell megszüntetni a rokkantsági nyugdíjat, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

2008. december 31-ét követően azonban már esetükben is az ismertetett szabályok az irányadók.

Az érintettek részére a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok adnak részletesebb felvilágosítást.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság