Fogyatékkal élők: Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása - Aktív Műhely Sajtótájékoztató (videó)

FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1902 fő
  • Képek - 789 db
  • Videók - 946 db
  • Blogbejegyzések - 1085 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 301 db

Üdvözlettel,

FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1902 fő
  • Képek - 789 db
  • Videók - 946 db
  • Blogbejegyzések - 1085 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 301 db

Üdvözlettel,

FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1902 fő
  • Képek - 789 db
  • Videók - 946 db
  • Blogbejegyzések - 1085 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 301 db

Üdvözlettel,

FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1902 fő
  • Képek - 789 db
  • Videók - 946 db
  • Blogbejegyzések - 1085 db
  • Fórumtémák - 33 db
  • Linkek - 301 db

Üdvözlettel,

FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása - Aktív Műhely Sajtótájékoztató

Kézenfogva Alapítvány Fogadd el, fogadj el! Családi Nap. Mindenkit várunk 2011. május 1-én a felvonulási téren! www.fogadj-el.hu

Látta 386 ember.

Értékeld!

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

A profilom képeinél elbúcsuzom mert vizsgaidőszakunk van sok puszi !

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Hálásan köszönöm segítségedet nagyon élvezetes,kielégítő segítséget nyújtottál . Ezek szerint ha jól értem a : mánia-depressívám miatt én tul.képpen fogyatékos vagyok ?Szerezhetek ilyen igazolást gyermekeim elvesztése mitt és ,hogy genetikailag is az vagyok ?

Szerintem nem csak hátránya van.....Szerintetek ?

Válasz

Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett, balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában.
Ez az állapot lehet genetikai eredetű, balesetből eredő, vagy akár az illető élete során szerzett betegségből eredő is. A legtöbb társadalom mind a mai napig negatívan tekint a fizikai és mentális másságra, és e felfogás eredményeként sokszor korlátozzák vagy kirekesztik a fogyatékos személyeket az élet bizonyos területeiről, így abból, hogy éljenek az oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetőségekkel illetve részt vegyenek ilyenekben. Ez a szemlélet nem megengedhető egy olyan társadalomban, amelynek célja, hogy mindenki érvényesülésre juthasson, ill. emberhez méltó életet élhessen.

Válasz

1.) A depresszió - hangulatzavar. Mindenki találkozhat olyan szomorú, levert beteggel, akinél gyász, családi vagy munkahelyi konfliktusok állnak a háttérben. Milyen jelek esetén gondoljunk arra, hogy ezek a reakciók túllépik az egészséges határt?

A "depresszió" orvosi értelemben vett betegség, tehát meghatározott tüneteknek (9 tünetből legalább 5), meghatározott ideig (minimálisan két hét) kell fennállni ahhoz, hogy a diagnózist felállíthassuk, függetlenül attól, hogy volt-e kiváltó tényező, vagy nem.


2.) A depresszió társulhat szomatikus betegségekkel. Előidézhet-e a depresszió szervi betegségeket?

Igen. A tartósan fennálló, ill. nem kezelt depresszió kifejezetten hajlamosít kardiovaszkuláris betegségekre (hipertónia, stroke, szívinfarktus) ill. daganatos betegségekre és infekciókra.


3.) A szorongás az önértékelés zavaraként súlyos hangulatzavarhoz vezethet. Segítséget nyújthat-e ennek leküzdésében pszichés edukáció, tréning?

Valóban, a szorongás ill. szorongásos betegségek gyakran mennek át depresszióba. A szorongás megfelelő gyógyszeres vagy pszichoterápiás kezelése (pl. pszichoedukáció, illetve célzott pszichoterápia) lényegesen csökkenti a depresszió kialakulásának esélyét.


4.) Ritka betegség-e a ciklotímia (váltakozó lefolyású kedélyhullámzás). Ismerjük-e kialakulásának mechanizmusát?

A ciklotímiát régebben a mániás-depressziós (bipoláris) betegség szinonímájaként használták, ma enyhe, pozitív és negatív irányú hangulati hullámzásokat értünk rajta, tehát a ciklotímia a mániás-depresszió enyhe, "alacsony amplitúdóju" formája. A ciklotímia a felnőtt lakosság kb. 5%-át érinti és kb. ugyanilyen gyakori ennek súlyosabb formája, a már mindenképpen betegségnek tekintendő bipoláris (mániás-depressziós) betegség.


5.) Átmehet-e a ciklotímia súlyos depresszióba?

Igen, a ciklotímia gyakran megy át súlyosabb (major) depresszióba, illetve mániás-depresszióba.

6.) Mélyülő depresszió esetén kell-e minden esetben öngyilkossági késztetéstől tartanunk és melyek azok a tünetek, jelek, amelyek felhívják a figyelmet a veszélyre? Kell-e számítani az antidepresszánsokat szedő betegeknél az öngyilkossági késztetés fokozódására?

Igen. Mélyülő depresszió esetén mindig kell gondolni öngyilkossági veszélyre, különösen akkor, ha a betegnek már volt öngyilkossági kísérlete, ha öngyilkosság fordult elő az elsőfokú rokonok között, ha egyidejűleg egyéb pszichiátriai betegség (pl. szorongásos betegség, alkohol vagy drog-betegség) is fennáll, ill. ha egyidejűleg negatív életesemények (pszichotrauma, anyagi gondok, veszteség, gyász stb.) is fennállnak. A megfelelően kiválasztott antidepresszívum, illetve gyógyszer-kombináció kifejezetten csökkenti az öngyilkossági rizikót, de igen ritka esetekben (főleg, ha mániás-depressziós beteg depressziós epizódjának kezelése során nem alkalmaznak hangulatstabilizálókat is) az antidepresszívum nyugtalanságot, agitációt provokálhat, amely növeli az öngyilkosság esélyét. Kétségtelen azonban, hogy az antidepresszívumok alkalmazása mellett a depressziós betegek öngyilkos halálozása kifejezetten csökken.

7.) Mániás depresszióban kell-e heteroagresszióra számítani a mániás fázisban úgy, ahogy öngyilkossági késztetésre a depresszív fázisban?

Igen. Ahogy depresszióban az autoagresszió (öngyilkossági kísérlet vagy befejezett öngyilkosság), úgy mániában a heteroagresszió gyakoribb. Ez sokszor csak verbális szinten jelentkezik, de gyakran fizikai értelemben is, főleg ha a mániás beteget kórosan felfokozott késztetéseiben korlátozzák.

8.) Létezik-e gyermekkori - különösen kisgyermekkori - depresszió? Milyen tünetekre, magatartásbeli eltérésekre kell ilyenkor figyelnünk?

A depresszió megjelenhet gyermekkorban, és különösen kisgyermekkorban is, elsősorban ott, ahol a szülők között előfordult hasonló betegség. A gyermekkori/kisgyermekkori depresszió tüneteiben jelen vannak, de kevésbé dominálnak a hangulati szimptómák, ugyanakkor gyakori a nyugtalanság, figyelemzavar, tanulmányi visszaesés, magatartászavar és a szomatizáció (hasi, mellkasi stb. panaszok) is.


9.) Gyakori-e a drog- vagy alkoholbetegség következtében kialakuló depresszió?

Igen. Az alkohol vagy drog-betegek kb. 20-30 százalékánál alakul ki később depresszió, már csak azért is, mert a kezdődő depresszió vagy szorongásos betegség enyhe tüneteit a betegek (ha nem fordulnak orvoshoz) öngyógyításként gyakran "elisszák", mivel depressziójukat, szorongásaikat alkohollal vagy drogokkal próbálják enyhíteni.


10.) Van-e összefüggés a kávéivás és a depresszió között?

A túlzott kávé-fogyasztás depressziót nem, de pánikbetegséget provokálhat, amely viszont később gyakran megy át depresszióba. Depressziós betegek depressziójuk alatt (talán éppen az aktivitásukat növelendő) gyakrabban és többet kávéznak.


11.) A depresszióról tudjuk, hogy létezik genetikailag determinált formája. Vannak-e olyan szűrővizsgálatok, amelyek segíthetik a diagnózis felállítását?

A depressziók kialakulásában jelentős (de nem 100 %-os) mértékben meghatározó a genetikai háttér, ami a központi idegrendszer szerotonin, noradrenalin vagy dopamin anyagcseréjének sérülékenységében nyilvánul meg. Számos szóba jöhető gént izoláltak, de bonyolult és költséges voltuk miatt ezeknek a mindennapi gyakorlatban való felhasználása még több évet várat magára. A depresszió "genetikai megalapozottságának" legjobb klinikai markere az elsőfokú rokonok között előfordult depresszió, mániás-depresszió vagy öngyilkosság.


12.) A depresszió szezonális típusában javasolják a szolárium-, illetve kvarckezeléseket, amelyek csökkentik a depresszió súlyosságát. Milyen más "technikai" megoldásokat érdemes alkalmazni egy depresszióban szenvedő vagy arra hajlamos betegénél?

Téli (illetve bármely típusú) depresszió esetén a szolárium vagy kvarc-kezelés nem segít, de téli depresszióban a fényterápia nagyon hatékony.

13.) A szorongásos kórképek közül manapság "divatos" entitás a pánikbetegség. Mi a differenciáldiagnosztikai különbség a pánikbetegség és a major depresszió között?

Valóban, a pánikbetegséggel az utóbbi időben sokat foglalkozunk, de nem azért mert divatos, hanem mert gyakori (így aztán persze 'divatos" is lesz). A depresszióval szemben, amelyre a tartósan depressziv hangulat és csökkent pszichomotoros tevékenységek jellemzők, pánikbetegben a teljes jólét közepette hirtelen, rohamszerűen megjelenő szorongás, szívdobogás, remegés, izzadás, halálfélelem dominál, amely tünetek 10-30 perc múlva általában megszűnnek és a beteg - legalábbis a következő rohamig- tünet és panaszmentes. Mivel a rohamok gyakran közlekedés közben jelentkeznek, egy idő múlva a beteg nem mer egyedül közlekedni, agorafóbia alakul ki.


14.) Hajlamosítanak-e a depressziós megbetegedések egyéb pszichiátriai kórképek kialakulására?

Igen. Depressziós betegség nagyon gyakran hajlamosít alkohol és drog-betegségre, és a legújabb vizsgálatok szerint a hosszútávon fennálló, vagy visszatérő depresszió - bár csekély mértékben - demenciára is.

Válasz

A súlyos depresszió élettani hátterét régóta vizsgálják. Egy új kutatás szerint az agy öröklött alulműködése is ludas az egész életet beárnyékoló hangulatzavar kialakulásában. A depresszió – vagy régi nevén melankólia – része kultúránknak, a művészeteknek, a filozófiának. Filozófiai forrásokra támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a depresszió az életminőség ellentettje, negatív életminőség. A depressziós szenvedésének forrása a negatív önmeghatározás. A betegek szövegeiben a "kell" típusú kijelentések uralkodnak, s a döntések helyett, a sémák szerinti passzív elszenvedés jellemző rájuk.

Azok az emberek, akik genetikailag hajlamosak az étvágyat és a stresszt szabályozó egyik agyi vegyület alacsonyabb szintű termelésére, a súlyos depresszió nagyobb kockázatának lehetnek kitéve – mondja egy új kutatás.

Az eredmények újabb megvilágításba helyezik azt a kérdést, miért befolyásolhat a depresszió egyes embereket másoknál nagyobb mértékben. A Michigani Egyetem kutatói szerint a felfedezés abban is segítséget nyújthat, hogy a jövőben személyre szabottabb terápiákat lehessen kifejleszteni.


Mindennek az NPY-szint az oka?

Az Archives of General Psychiatry szaklapban közzétett tanulmányhoz három különböző módszert használtak fel. A kutatók először három osztályba sorolták az alanyokat az Y-neuropeptid alacsony, közepes és magas kifejeződése alapján. A kísérletek során a kutatók azt vizsgálták, hogyan jellemzik az alanyok érzelmi állapotukat egy stresszes esemény előtt és után. A stresszt úgy váltották ki, hogy sóoldatot fecskendeztek az alanyok állkapocs izmába, ami körülbelül 20 percig mérsékelt fájdalmat okozott.

– Az alacsony NPY szinttel rendelkezők a fájdalom előtt és után is negatívabbak voltak; vagyis érzelmileg reagáltak a fájdalomra való előkészület során is, és akkor is, amikor közvetlenül az élmény után beszámoltak az eseményről – írták a kutatók.

A szakemberek végül súlyos depresszióban szenvedő betegek genotípusát vizsgálták, és kiderítették, hogy a kontroll csoporthoz képest az alacsony NPY szinttel rendelkezők sokkal nagyobb arányban szerepeltek a depressziós csoportban.

– Ezek olyan genetikai jellemzők, amelyeket mérni lehet az emberekben – mondta a tanulmányt vezető Brian Mickey, a Michigani Orvostudományi Egyetem kutatója. – Reméljük, ennek segítségével értékelni tudjuk egy bizonyos személy vonatkozásában a depresszió és a szorongás kialakulásának kockázatát.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Erre szeretnék kapni választ....

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 6 éve

Szeretném megkérdezni aki -mint én pl.- genetikailag depressziós az is fogyatékos?

Válasz

Ez történt a közösségben:

Káposzta János 2 órája új videót töltött fel:

Káposzta János 2 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 5 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 2 hete új videót töltött fel:

Deme Mónika mostantól Tag

Káposzta János 2 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 2 hete új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu