Vajon ki hallja meg a hallássérültek szavát?
A GyógyHír interjújának teljes szövege

 

Magyarországon óvatos becslések szerint 8600 siket ember és 55 ezer nagyothalló él. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége azonban másként számol. A WHO-ra hivatkoznak, az egészségügyi világszervezet pedig azt mondja: a népesség legalább 10%-a küzd valamilyen hallássérüléssel. Ha ezt az arányt Magyarországra vetítjük, akkor legalább egymillió ember érintettségét kell megállapítanunk. Ez az arány az elkövetkező években - minden valószínűség szerint - csak romlani fog, hiszen folyamatos zajszennyezésben élünk, ennek pedig egyenes következménye a halláskárosodás.

De még egy fontos adat. Szintén becslések szerint Magyarországon ma 250 ezer ember hord hallókészüléket. Negyedmillió embernek segít ez a segédeszköz abban, hogy megtartsa alapvető kommunikációs képességeit, hogy ne magányosodjon el, hogy ne szűküljenek be emberi kapcsolatai, hogy akár munkát is tudjon vállalni. A hallókészülékeket eddig állami támogatással tudták megvenni a rászorulók - ez a támogatás azonban december elsejével drasztikusan lecsökken. Raádásul a társadalombiztosító a legelavultabb készülékek megvásárlását támogatja.  De vajon ki hallja meg a sérültek szavát?



Krisztiánnal a Blaha Lujza téren találkoztunk. Nem véletlenül. Köztudomásúlag ez Budapest egyik legzajosabb tere. Kíváncsiak voltunk, hogy a 28 éves fiatalember mi mindent érzékel ebből. De kiderült, hogy ez nemcsak a zajszinttől függ.

Riporter:
Milyen hallókészüléket használsz?

Fodor Krisztián:
Digitális, ez a ma kapható készülékek közül olyan erős középkategória.

Riporter:
És használtál analógot is?

Fodor Krisztián:
Igen, már 5 éve.

Deményné Marada Gyöngyi, audiológus, szakmai igazgató, DE-MAX:
Kézben fogok két készüléket, az egyik egy analóg készülék, a másik egy digitális. Látszólag a kettő között különbség nincs, ugyanakkor szolgáltatásban borzalmasan sok különbséget lehet tapasztalni, hasonló, mint más műszaki eszköz, mint a mobiltelefon, vagy a számítógép. Az, hogy mit tud, az csak akkor derül ki, ha használjuk.

Riporter:
Mi lenne, ha analóg készüléket adnának neked?


Fodor Krisztián:
Itt játszadozhatnék a hangerőszabályozóval. Ha ez az elmenő busz nagyon zavarna, akkor lehalkítanám. Most, hogy elment, nem hallanám a te beszédedet, akkor hangosítanom kéne rajta.

Deményné Marada Gyöngyi, audiológus, szakmai igazgató, DE-MAX:
Az analóg készülékek minden, a fülhöz érkező hangot egyformán erősítenek, nem tudják megkülönböztetni, hogy az hasznos beszédjel, vagy zajjel, ami nem kellemes. Ugyanakkor a digitális készülékben van egy olyan automatizmus, amely elemzi, hogy a fülhöz érkező hangban milyen jelek vannak, különválasztja a beszédjelet, külön a zajjelet, és amikor beszédet hall, ezt fogja erősíteni, és úgy tudom beállítani, hogy tökéletesen az illető hallásveszteségéhez igazodjon.

Fodor Krisztián:
Például az enyémben 2 csatorna van, és 6 frekvenciasáv. A frekvenciasávval fel lehet bontani a frekvenciákat 6 felé, 1000 alatt van 3, aztán fölötte is 3, a csatornán belül meg lehet különböztetni a halk bemenő jeleket, és a hangos bemenő jeleket, és az van a mélyeknél, és a magasoknál.

A hallássérültek készülékeinek megvásárlását eddig támogatta az állam. Különbözőképpen persze: az olcsóbb, analóg készüléket 85%-ban, a drágább, digitálisat 50%-ban. Segítséget kaptak ezen kívül a készüléket működtető elemek megvásárlásához, és a javítás költségeihez is. Mondom, eddig.

Kósa Ádám, elnök, SINOSZ:
December elsejétől drasztikus megszorítást tervez a kormány a hallókészülék-piacon. Egységesen 50%-os támogatást írtak elő mind a digitális és az analóg hallókészülékre. Ez az analóg készülékeknél főleg három és félszeres árdrágulást eredményez. Ami eddig 20 ezer forintjába került a nagyothallónak, az mostantól 60-70 ezer forintjába fog kerülni. A digitális hallókészülékeknél az 50 százalék nem változott, viszont továbbra is 7 év a kihordási idő, ami nagyon sok azt tekintve, hogy a digitális készülékek elöregedési ideje sokkal gyorsabb, mivel fejlődik a technika.

Julika néni éppen hallásvizsgálaton van. Analóg készülékét újra, digitálisra szeretné cserélni. Panaszkodik nagyon a régire.

Adokné Újj Julianna:
Négy éve lesz már, hogy ez a legutolsó készülékem megvan, de mivel nem tudom használni, és nagyon kellemetlen, hogy nem tudok társalogni sem, tévét nézni sem, ezért elhatároztam, hogy mindegy, hogy nem támogatja ezt a készüléket a TB, veszek egy zajszűrő készüléket, mert muszáj. Nem lehet úgy élni, hogy süket vagyok. Ha megtehetem. Na most, sok ember nem teheti meg. Ez a baj.

Julika néninek annyiban nem volt igaza, hogy a támogatás nem megszűnik, csak lecsökken, de ez is fájdalmasan érinti a hallássérülteket.

Kósa Ádám, elnök, SINOSZ:
A nagyothallóknak a 70%-a kisnyugdíjas, időskori nagyothallók, akik 50-60 éves korukban kezdték elveszíteni a hallásuk egy részét. Ők biztos, hogy nem tudják kifizetni ezt a három és félszeres árat. Ők azok, akik kénytelenek lesznek hordani a már rég leamortizálódott analóg hallókészülékeiket, ami eddig 20.000 forint volt, az most 60.000 forint. Nem fogják tudni kifizetni, ráadásul az elemek támogatása csökkent, és nagyobb a kockázata annak, hogy a kínai piacon fogják megvenni az elemeket, amik egy-két nap alatt kifogynak, és tönkreteszik a hallókészüléket.

Krisztiánnak körülbelül 5 évente kell készüléket váltani. Most egy elég jó minőségűt használ, azt mondja, hogy nem szeretne ebből lejjebb adni. De gyakran már így is nehezen boldogul a hétköznapokban, hiszen a hallásminősége egyre rosszabb.

Fodor Krisztián:
Állandóan romlik. Néha én sem tudom, hogy mire vagyok képes, milyen szinten hallok. És pl. összefutok egy régi ismerőssel, akit évek óta nem láttam, és ez úgy áll hozzám, mint ahogy 4 évvel ezelőtt megismert, és nem tudja, hogy azóta felére romlott a hallásom, és nem válaszolok neki, vagy hívom egy csendesebb helyre, akkor elutasításnak veszi, és rossz néven veszi.

Kósa Ádám, elnök, SINOSZ:
Egy munkahelyen rengeteg háttérzaj van, és ez nagyon sokat számít. A digitális hallókészüléket használók sokkal könnyebben beilleszkednek a környezetükbe.

Fodor Krisztián:
A munkahelyen elfogadnak, semmi probléma nincs, használni tudom a telefont is más nagyothallókkal ellentétben, de az a kötetlen munkahelyi csevely, az mindig problémát jelent.

Krisztián jelenleg könyvelőként dolgozik. Szerencsés volt, hiszen a főnöke jól ismerte a nagyothallókat, és szívesen fölvette őt. De a hallássérültek többségének bizony problémát jelent a munkavállalás. Főleg akkor, ha analóg készülékkel vágnak bele.

Fodor Krisztián:
Ha ezt lecserélem, amit le kell cserélnem majd két év múlva, nekem egy szupererős változatra lesz szükségem, az pedig nincs is rajta a TB-listán. Nekem meg kell majd fizetnem annak a 100%-os árát.

Riporter:
Az mennyi?

Fodor Krisztián:
A kettő 300.000 forint lesz.

Riporter:
Az egyszeri kiadásként nagyon sok.

Fodor Krisztián:
Igen.

Riporter:
Ez mekkora anyagi terhet jelent neked?

Fodor Krisztián:
Úgy számolom, hogy hosszú hónapokon át el kell tennem a fizetésemből, hogy összejöjjön. Egy év alatt össze kéne hoznom.

Krisztiánnak van még egy lehetősége: méltányossági kérelmet nyújthat be az OEP főigazgatójának. Akkor olyan készülékre is támogatást kaphat, amelyik nem szerepel a listán. A TB-lista összetételével egyébként sem a szakemberek, sem a hallássérültek nem elégedettek.

Deményné Marada Gyöngyi, audiológus, szakmai igazgató, DE-MAX:
Egy nagyon nagy baja van, hogy 2003 óta frissíteni ezt a listát nem lehetett, tehát hiába volt itt a legjobb technika, hiába jöttek be az új termékek, akár még olcsóbban is, nem volt mód arra, hogy a gyártók beadják a TB-nek, tehát 3 éve nem volt új ártárgyalás, nem lehetett listára tenni készüléket.

Kósa Ádám, elnök, SINOSZ:
A kormányzat 5 éve nem fordított kellő figyelmet erre a területre. Amikor kezdeményeztünk, hogy legyen változtatás ezzel kapcsolatban, süket fülekre találtunk.

Adokné Újj Julianna:
Én már gondolkoztam, hogy hol kellene jelezni, azt gondoltam, hogy az Egészségügyi Minisztériumba írok, hogy ne csinálják már ezt a készüléket, inkább ne adják ilyen olcsón, jót adjanak inkább egy picit drágábban ,de zajszűrőt. Mert senki nem tudja használni azt, ami nem zajszűrő. Tönkreteszi még jobban a hallást.

A minisztériumba a SINOSZ írt is még a rendelet megjelenése előtt. Kérték, hogy ne így akarjanak spórolni a hallássérülteken. De a spórolás ténye ellen nem lázadoztak.

Kósa Ádám, elnök, SINOSZ:
Elkészítettünk egy alternatív javaslatot, ami a megcélzott megspórolási összeget, ami 1,8 milliárd forint, ugyanúgy eléri, csak kissé fájdalommentesebben.

A mi javaslatunk azt tartalmazta, hogy ne 50 % legyen a támogatás, hanem 70 % egységesen, cserébe viszont lemondunk a javításról, és lemondunk az elemek egy részéről.

Most, hogy a rendelet már biztosan hatályba lép, a minisztérium kíváncsi lett az alternatív megoldásra. A szövetségben nem csodálkoznak ezen. Egyelőre várnak. Arra, hogy van-e lehetőség egy méltányosabb rendszer kiépítésére.

Kósa Ádám, elnök, SINOSZ:
Nagyon sokszor kihagyják az érdekelt feleket a döntéshozatalból. Van egy nagyon népszerű mondat, ami az európai Unió madridi nyilatkozatában szerepel, ami úgy szól, hogy semmit rólunk, nélkülünk, de ez most sem valósult meg.

Forrás: www.hirtv.hu