FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1832 fő
  • Képek - 784 db
  • Videók - 349 db
  • Blogbejegyzések - 1004 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 291 db

Üdvözlettel,
Kovács Mária Magdolna
FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1832 fő
  • Képek - 784 db
  • Videók - 349 db
  • Blogbejegyzések - 1004 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 291 db

Üdvözlettel,
Kovács Mária Magdolna
FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1832 fő
  • Képek - 784 db
  • Videók - 349 db
  • Blogbejegyzések - 1004 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 291 db

Üdvözlettel,
Kovács Mária Magdolna
FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1832 fő
  • Képek - 784 db
  • Videók - 349 db
  • Blogbejegyzések - 1004 db
  • Fórumtémák - 27 db
  • Linkek - 291 db

Üdvözlettel,
Kovács Mária Magdolna
FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

 

 

 

 

 

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

 

 

 

 

 

 

Tájékoztató

 

fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kötődő ellátásokról és szolgáltatásokról

 

 

 

 

 

2007

 

 

 

 

 

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

Előszó                                                                                                    3

A fogyatékos személyek jogai, az esélyegyenlőség célterületei        5

A fogyatékos személyt megillető jogok                                                     5

Az esélyegyenlősítés célterületei                                                              6

A rehabilitáció                                                                                        7

Országos Fogyatékosügyi Program                                                          8

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személyeket megillető pénzbeli ellátások         10

Fogyatékossági támogatás                                                                     10

Vakok személyi járadéka                                                                       14

Magasabb összegű családi pótlék                                                           14

Rokkantsági járadék                                                                              15

Rokkantsági nyugdíj                                                                              16

Rendszeres szociális járadék                                                                  17

Rendszeres szociális segély                                                                   18

 

Természetbeni ellátások és szolgáltatások                                      25

Közgyógyellátás                                                                                    25

Parkolási igazolvány                                                                              32

Normatív tankönyvtámogatás                                                                 35

Étkezési térítési díjkedvezmény                                                              36

 

Szociális alapszolgáltatások                                                               37

Étkeztetés                                                                                            37

Házi segítségnyújtás                                                                              37

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás                                                       38

Támogató szolgáltatás                                                                           38

Nappali ellátás                                                                                      39

 

Szakosított ellátási formák                                                                40

Lakóotthon                                                                                           41

 

Egyéb kedvezmények                                                                       45

Személyi jövedelemadó-kedvezmény                                                      45

Utazási kedvezmények                                                                          47

 

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési és egyéb kedvezményei      51

Gépkocsi szerzési támogatás                                                                  51

Személygépkocsi átalakítási támogatás                                                   52

Közlekedési támogatás                                                                          52

Akadálymentesítési támogatás                                                               54

Gépjárműadó-kedvezmény                                                                     56

 

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos beteg hozzátartozója részére folyósítható pénzbeli ellátások   57

Magasabb összegű családi pótlék                                                           57

Gyermekgondozási segély                                                                      59

Ápolási díj                                                                                            63

Az egészségi állapottal összefüggő egyéb kérdések                                 67

Szanatóriumi ellátás                                                                               71

Otthoni szakápolás                                                                                73

 

Felhasznált joganyag                                                                          76

 

Mellékletek                                                                                       77

 

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget

vagy fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására

jogosult szakorvos                                                                             83

 

Érdekvédelmi szervezetek                                                               85

 

Engedélyezett támogató szolgálatok                                                 91

 

Tájékozódást segítő honlapok                                                          97

 

Ajánlott kifejezések listája                                                                98

 

 


ELŐSZÓ

 

A fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek életét megkönnyíteni, élhetőbbé, korlátoktól mentesebbé tenni már önmagában komoly elhivatottságot jelentő feladat. Minden egyes szakember, aki az egészségügyi, szociális, oktatói-nevelői területen ehhez a munkához kapcsolódik, kiemelkedő emberi nagyságról, komoly szakmai felkészültségről tesz tanúbizonyságot.

 

Az elmúlt időszak hazai eredményei egyaránt adnak okot a bizakodásra, és hívják fel a figyelmet az előttünk álló feladatokra. A fizikai akadálymentesítés mellett szükség van a kommunikációs akadálymentesítésre is, hogy látványosan csökkenjen a társadalom közönye, idegenkedése a fogyatékossággal élőkkel szemben. Nemcsak a segítségnyújtást kell kulcsfontosságúnak tekintenünk, hanem egyúttal minden állampolgár számára meg kell teremtenünk a valóban minőségi, emberhez méltó, „élhető élet" feltételeit is. Ezek a szándékok nem valósíthatók meg kizárólag minisztériumi, hivatali intézkedésekkel, a sikerek mindig több szereplőn, mindannyiunkon múlnak.

 

A fogyatékos emberek sokáig az ország „láthatatlan polgárai" voltak, nem tudtak igazán részt venni a társadalom életében. A közvélekedés a fogyatékosságot gyakran még mindig csupán egészségügyi problémaként, emberi tragédiaként kezeli, holott a fogyatékosság nem vonatkoztatható el a társadalom egészétől.

 

Világossá kell tennünk, hogy teljes értékű személyeknek tekintjük a fogyatékos társainkat, nem pedig másoknak, betegeknek vagy szánalomra szorulóknak.

 

Sok esetben mindaddig elhárítjuk a magunk felelősségét a fogyatékossággal élőkkel szemben, míg közvetlen kapcsolatba nem kerülünk velük, míg oda nem költöznek a szomszédunkba. A valósággal való bátor és őszinte szembenézésre, a jó szándékú kéznyújtásra, az összefogás erejére van szükségünk.

 

Emberi kapcsolataink, a társadalom valódi értékét az is meghatározza, mennyire adatik meg embertársainknak az esély arra, hogy boldogabb, tartalmasabb, teljesebb értékű életet élhessenek. Valamennyi állampolgár számára, akár egészséges, akár valamilyen betegséggel, fogyatékossággal kell élnie. Közös célunk, hogy elősegítsük a társadalmi integrációt, a társadalmi összetartozást és az életkörülmények javítását, érvényesítsük az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elvét.

 

Egy társadalom fejlettségének fokmérője, hogyan gondolkodik a rászorulókról, a segítséget igénylőkről – hogyan vélekedik róluk, és mit tesz az érdekükben. Közös összefogással, a szolidaritás gyakorlati megvalósításával mind több valódi lehetőség kínálkozik, hogy egyenlő esélyt teremtsünk honfitársaink számára.

 

Jelen kiadványunk ennek szellemében kíván segítséget nyújtani a tájékozódásban, egyúttal igyekszik hasznos és aktuális információkkal szolgálni a fogyatékossággal élők ellátásában résztvevő szakemberek és valamennyi érdeklődő, felelősen gondolkodó állampolgár számára.

 


A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK JOGAI,

AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉS CÉLTERÜLETEI

 

 

A fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni. Az Országgyűlés a fogyatékossággal élő emberek hátrányainak enyhítésére, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében elfogadta a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt.

A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

 

A törvény deklarálja, hogy a tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, a fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.

 

 

A fogyatékos személyt megillető jogok

 

Környezet

A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.

 

Kommunikáció

A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.

Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.

 

Közlekedés

A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.

Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.

 

Támogató szolgálat, segédeszköz

A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt.

 

 

Az esélyegyenlősítés célterületei

 

Egészségügy

A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire.

A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást.

 

Oktatás, képzés

A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.

A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján.

 

Foglalkoztatás

A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.

Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.

 

Lakóhely

A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához.

 

Kultúra, sport

A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását.

 

A rehabilitáció

A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. E feladatok ellátására a Kormány közalapítványt hoz létre.

A rehabilitációs szolgáltatás, ellátás

A közalapítvány a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

-  a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését;

-  a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése;

-  a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése;

-  a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása;

-  a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása;

-  a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása;

-  a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.

 

Országos Fogyatékosügyi Tanács

A Kormány fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását az Országos Fogyatékosügyi Tanács segíti.

A Tanács a fogyatékos személyekkel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és koordináló, a döntések végrehajtásának folyamatában elemző és értékelő tevékenységet végez.

Véleményezi a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteit; javaslatot tesz a fogyatékos személyeket érintő döntésekre, programokra, jogi szabályozásra; részt vesz a fogyatékos személyek ügyeit érintő tevékenységek koordinálásában, rendszeresen tájékoztatja a Kormányt a fogyatékos személyek élethelyzetének alakulásáról.

A Tanács kidolgoztatta az Országos Fogyatékosügyi Programot, és figyelemmel kíséri végrehajtását.

 

Országos Fogyatékosügyi Program

Az Országgyűlés a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Fogyatékosügyi Programot határozott meg, melynek új, korszerű változatáról 2006. február 10-én hozott határozatot az Országgyűlés (10/2006. OGY határozat) az új Országos Fogyatékosügyi Programról. A Programban foglaltakat az egészségügyi, foglalkoztatási, oktatási, közlekedési tervezésben, továbbá a településfejlesztésben, valamint az egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala során érvényre kell juttatni.

 

A Program tartalmazza:

-  a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatását;

-  a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározását;

-  a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat;

-  a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározását;

-  a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő terveket;

-  a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek (tömegközlekedési eszközök, utasforgalmi létesítmények), a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározását;

-  a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket, valamint a szükséges pénzügyi forrásokat.

 


A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személyeket megillető

pénzbeli ellátások

 

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére járó pénzbeli juttatás.

A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

 

Ki jogosult fogyatékossági támogatásra?

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki

- látási fogyatékos,

- hallási fogyatékos,

- értelmi fogyatékos,

- autista,

- mozgásszervi fogyatékos, vagy

- halmozottan fogyatékos

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

 

Ki tekinthető látási fogyatékos személynek?

Akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes.

 

Ki tekinthető hallási fogyatékos személynek?

Akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, vagy halláskárosodása 25. életévét megelőzően következett be.

Ki tekinthető értelmi fogyatékos személynek?

Akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű.

 

Ki tekinthető autistának?

Akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.

 

Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?

Akinek – a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt – helyváltoztatásához a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használata szükséges, (ideértve azt a mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött személyt is, aki a segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes), vagy mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

 

Ki tekinthető halmozottan fogyatékos személynek?

Akinek a fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint akinek hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és látási, vagy értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

 

Mekkora a fogyatékossági támogatás összege?

A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2007. január 01-től 26.830,- Ft, 2007. január 15-től 27.130,- Ft)

65%-a: ha az igénylő látási, hallási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,

80%-a: - ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.

Ha a vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, a fogyatékossági támogatás - a vakok személyi járadékának megszűntetését követően -,

65%-ban illeti meg, ha nem kéri az önkiszolgálási képesség vizsgálatát,

80%-ban akkor, ha önkiszolgálási képességének hiányát állapítják meg.

 

A fogyatékossági támogatás igénylési rendje

A fogyatékossági támogatást a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes Kincstárnál lehet igényelni.

A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie háziorvosát, aki kitölti az „Orvosi beutalót az OOSZI Orvosi Bizottságához”, valamint nyilatkozik arról is, hogy az állapot minősítésére alkalmas-e a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, véleményt ad az igénylő önálló életvitelre való képességének és önkiszolgáló képességének minősítéséhez.

A háziorvos a támogatást igénylő személyt további vizsgálatra utalhatja.

A Kincstár az igénybejelentést követően keresi meg az OOSZI szakértői bizottságát a súlyos fogyatékosság minősítésének elvégzése céljából.

A súlyos fogyatékosság minősítését követően, a Kincstár határozattal dönt a fogyatékossági támogatás megállapításáról, illetve az igény elutasításáról.

Ha az igénylő a vakok személyi járadéka, vagy a magasabb összegű családi pótlék helyett a fogyatékossági támogatás megállapítását kéri, a Kincstár intézkedik a korábbi ellátás megszűntetéséről.

A fogyatékossági támogatást a vakok személyi járadékának vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításának a megszüntetését követő hónap első napjától lehet megállapítani, de az ellátás az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg azzal a megkötéssel, hogy a korábbi ellátás, illetve a fogyatékossági támogatás összege közötti különbözetet egy összegben kell kifizetni a jogosult számára. Egyéb esetben a támogatás az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg.

Ha az igényt azért utasították el, mert az igénylő nem súlyosan fogyatékos, ez esetben egy éven belüli ismételt vizsgálatra – a jogszabályváltozás esetét kivéve – csak állapotrosszabbodás esetén van lehetőség, amit megfelelő orvosi igazolással kell alátámasztani. Az állapotrosszabbodás címén indított eljárás a továbbiakban azonos a rendes eljárással.

A fogyatékossági támogatást a Kincstár folyósítja.

 

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállását – ha az OOSZI Orvosi Bizottsága a szakvéleményében mást nem javasol – ötévente vizsgálják felül. Vannak olyan visszafordíthatatlan állapotok, mikor az Orvosi Bizottság véglegesnek minősíti az igénylő állapotát, ilyen esetben természetesen felülvizsgálatra nem kerül sor.

Fontos tudni, hogy ha a fogyatékossági támogatásban részesülő személynek a támogatás feltételeit érintő körülményei megváltoznak (pl. egészségi állapotában jelentős javulás áll be), úgy a támogatásban részesülő (vagy gondnoka) ezt a tényt köteles a támogatást folyósító szervnek 15 napon belül bejelenteni.

Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, vagy nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. Amennyiben a jogosult az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt az ellátás folyósítása szünetel.

 

Vakok személyi járadéka

2001. június 30-ig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent vagy vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították meg. 2001. július 1-jétől új jogosult részére a vakok személyi járadékát nem lehet megállapítani.

A súlyosan látási fogyatékos személy a fogyatékossági támogatás megállapítását kérheti.

Az a személy, akinek részére a vakok személyi járadékát folyósítják (2007-ben ennek összege 13.660,-Ft), a fent leírtak szerint kérheti a járadék helyett a fogyatékossági támogatás megállapítását.

 

Magasabb összegű családi pótlék

A 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy saját jogán jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

 

A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság szempontjából ki minősül tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek?

A 18. évesnél idősebb személy, aki 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag egy évig fennáll.

 

A tizennyolcadik életévét betöltött személy hol igényelheti a magasabb összegű családi pótlék megállapítását?

A lakóhelye szerint illetékes Kincstárnál.

A nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?

Nem. Esetében a Kincstár hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér az Országos Orvosszakértői Intézetétől, arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e. Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják az igényt elbírálni.

Az OOSZI által kiállított szakvéleménnyel nem csak a magasabb összegű családi pótlék igényelhető. Ha a szakvélemény szerint az igénylő munkaképesség-csökkenésének mértéke eléri a 100 %-ot, a rokkantsági járadék, illetőleg a 67 %-os mértékű munkaképesség csökkenés esetén a rendszeres szociális segély megállapítását lehet kérni.

 

Milyen összegű a magasabb összegű családi pótlék?

A 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy esetén 2007. január 01-től 19.100,- Ft, 2007. március 01-től 19.400,- Ft.

 

A 18. életévét betöltött személy a magasabb összegű családi pótlék folyósítása alatt rendelkezhet-e rendszeres jövedelemmel?

Annak a személynek, akinek rendszeres jövedelme (legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, mely meghaladja a minimálbér összegét) van, a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

 

A 18. életévét betöltött nagykorú gyermek egyidejűleg részesülhet-e magasabb összegű családi pótlékben és fogyatékossági támogatásban is?

Ha a nagykorú gyermek egészségi állapota miatt mindkét ellátásra jogosult, választania kell, hogy melyik ellátás folyósítás kéri, mivel a két ellátást nem lehet egyidejűleg folyósítani.

Ha a nagykorú gyermek fogyatékossági támogatásban részesül, de közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, utána szülője (legfeljebb 23. életévének betöltéséig) kérheti a családi pótlék folyósítását.

 

Rokkantsági járadék

Szolgálati idő nélkül rokkantsági járadékra jogosult az a 18. életévét betöltött személy, aki a 25. életévének betöltése előtt 100%-ban munkaképtelenné vált és nyugellátást (sem saját jogú, sem hozzátartozói nyugellátást, pl. árvaellátás), illetve baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg.

 

A rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz lehet benyújtani. Ha az OOSZI szakvéleménye rendelkezésre áll, a kérelemhez kell csatolni. A szakvélemény hiányában az Igazgatóság beutalja az igénylőt az orvosi bizottság elé a munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása céljából.

Abban az esetben, ha a rokkantsági járadékot megállapítják, a járadék folyósítása mellett a magasabb összegű családi pótlék, vagy a fogyatékossági támogatás is folyósítható.

Összege: 2007. január 01-től 30.130,- Ft, 2007. február 15-től 30.330,- Ft.

 

Rokkantsági nyugdíj

Ki jogosult rokkantsági nyugdíjra?

Rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot aki:

egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét legalább 67 százalékos mértékben elvesztette (és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható),

az életkorának megfelelő mértékű  szolgálati időt megszerezte,

rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

 

Mennyi a rokkantsági nyugdíjra jogosító szolgálati idő?

22 év betöltése előtt                      2 év

22 – 24 éves életkorban                4 év

25 – 29 éves életkorban                6 év

30 – 34 éves életkorban                8 év

35 – 44 éves életkorban              10 év

45 – 54 éves életkorban              15 év

Az 55. életév betöltésétől            20 év

 

22 – 24 korkedvezményre jogosító életkorban                        3 év

25 – 29 korkedvezményre jogosító életkorban                        4 év

30 – 34 korkedvezményre jogosító életkorban                        6 év

35 – 44 korkedvezményre jogosító életkorban                        8 év

45 – 54 korkedvezményre jogosító életkorban                      12 év

Az 55. életév korkedvezményre jogosító életkorban             16 év

 

A szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.

Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének hosszára való tekintet nélkül tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

 

Mitől függ a rokkantsági nyugdíj összege?

- a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól,

- a rokkantság mértékétől,

- a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és

- az átlagkereset összegétől.

 

Melyek a rokkantsági nyugdíjak legkisebb összegei 2007. február 15-től?

             III.         rokkantsági csoportban havi 27.130,- Ft

               II.         rokkantsági csoportban havi 28.340,- Ft

                I.         rokkantsági csoportban havi 29.370,- Ft

 

Lehet-e kereső tevékenységet folytatni a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett?

Igen, a rokkantsági nyugdíjas folytathat kereső tevékenységet, azaz abban az esetben, ha nem dolgozik rendszeresen, vagy akkor, ha keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

 

Rendszeres szociális járadék

Kinek állapítható meg a rendszeres szociális járadék?

Annak a munkaviszonyban álló, nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött, megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, rendszeres szociális járadékot állapítanak meg, ha a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik, és munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI Orvosi Bizottságának szakvéleménye szerint az 50%-ot eléri,

munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.

 


Mennyi a járadék összege?

A 62. életévüket betöltött személyek esetén 2007. január 01-től 28.330,- Ft, 2007. február 15-től 28.530,- Ft,

a korhatár alatti személyek esetében 2007. január 01-től  24.570,- Ft, 2007. február 15-től 24.570,- Ft.

 

Mikor szűnik meg a rendszeres szociális járadékra való jogosultság?

Megszűnik az ellátásra való jogosultság, ha a járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó

az egészségügyi állapotának megfelelő munkát indokolatlanul nem fogadja el,

Magyarországot állandó letelepedési szándékkal elhagyja,

öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíjra válik jogosulttá,

munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint már nem éri el az 50%-ot.

 

Lehet–e kereső tevékenységet folytatni a rendszeres szociális járadék folyósítása alatt?

A rendszeres szociális járadékban részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat kereső tevékenységet, azaz abban az esetben, ha nem dolgozik rendszeresen, vagy akkor, ha keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél.

 

Jó tudni:

A rendszeres szociális járadékot csak abban az esetben lehet megállapítani, ha az 50%-os mértékű munkaképesség csökkenés a munkaviszony fennállása alatt következett be.

Rendszeres szociális segély

 

Rendszeres szociális segély

Jogosultak köre:

A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás.

A települési önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki

- egészségkárosodott, vagy

- nem foglalkoztatott, vagy

- támogatott álláskereső

feltéve, hogy saját maga és családjának  megélhetése más módon nem biztosított, és a nem foglalkoztatott személy  a rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként  vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.

A rendszeres szociális segély szociális rászorultságtól függő ellátás, ezért az igénylő és családja jövedelmi, vagyoni helyzetét a kérelem benyújtásakor megvizsgálják. Abban az esetben nem biztosított a segélyt igénylő megélhetése, ha családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (2007. január 01-től 24.147,- Ft, 2007. február 15-től 24.417,- Ft) és vagyona nincs.

A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított rendszeres pénzellátás összegét, valamint a keresőtevékenységből származó jövedelmet figyelmen kívül hagyják.

 

A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított rendszeres pénzellátás összegét, valamint a keresőtevékenységből származó jövedelmet figyelmen kívül hagyják.

 

A családi jövedelem számítása során új fogalom, a fogyasztási egység került bevezetésre. A fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik a jogosultság megállapítása, és a segély összegének meghatározásánál is ez kerül figyelembevételre.

 

Fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

1.   az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik;

2.   a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9;

3.   az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;

4.   minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;

5.   a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy az 1. - 2. alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

 

A segély megállapítása szempontjából

egészségkárosodott személynek minősül az, aki

- munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy

- vakok személyi járadékában részesül, vagy

- fogyatékossági támogatásban részesül.

 

A segélyre való jogosultság szempontjából nem foglalkoztatott személynek minősül az a személy, aki 67%-os mértékű munkaképesség-csökkenése miatt rendszeres szociális segélyben részesült, de az orvosi bizottság szakvéleménye szerint munkaképesség-csökkenésének mértéke már nem éri el azt a mértéket. Ebben az esetben az egészségkárosodás jogcímén megállapított rendszeres szociális segély megszüntetését követően előzetes együttműködés nélkül kérheti az aktív korú személyeknek megállapítható rendszeres szociális segélyt.

 

Összege:

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét.  A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

 

A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható akkor, ha a családban védelembe vett gyermek él. A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában történő eljárási szabályait, a természetbeni juttatás formáit a települési önkormányzat rendeletben szabályozza, azzal, hogy védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15%-a, de összesen legfeljebb 50%-a nyújtható természetben.

 

 

Példák a rendszeres szociális segély összegének megállapítására:

 

Egy gyermeket nevelő család esetén

Az egygyermekes családban az apa jövedelemmel nem rendelkezik, az anya a gyermek után gyermekgondozási segélyben részesül.

 

Két szülő, egy egészséges gyermek:

        Fogyasztási egység                    A család tényleges jövedelme

          1. szülő                1                           -

          2. szülő             0,9                    24.550,- Ft (Gyes)

          1. gyermek        0,8                     11.700,- Ft (családi pótlék)

          Szorzószám:      2,7       összesen: 36.250,- Ft

 

A családi jövedelemhatár: 24.147,- x 2,7 = 65.196,- Ft

Rendszeres szociális segély összege: 65.196,- Ft – 36.250,- Ft =28.946,- Ft

 

Ha ugyanebben a családban az anya sem rendelkezik jövedelemmel, és ő is rendelkezik a rendszeres szociális segély megállapításához szükséges feltételekkel, a segély megállapítása a következőképpen történik. (Ha mind a két szülő jogosult lenne a segélyre, döntésük alapján csak egyiküknek lehet megállapítani, hiszen a segélyezés családi alapú).

 

        Fogyasztási egység                            A család tényleges jövedelme

     1. szülő                     1                                    -

     2. szülő                  0,9                                    -

     1. gyermek             0,8                           11.700,- Ft (családi pótlék)

     Szorzószám:           2,7             összesen: 11.700,- Ft

 

A családi jövedelemhatár: 24.147,- x 2,7 = 65.196,- Ft  

Rendszeres szociális segély összege: 62.694,- Ft- 11.700,- Ft = 53.496,- Ft

 

A két gyermeket nevelő családban az apa jövedelemmel nem rendelkezik, az anya a kisebb gyermek után gyermekgondozási segélyben részesül.

 

      Fogyasztási egység                                A család tényleges jövedelme

     1. szülő                1                                         -

     2. szülő             0,9                                24.550,- Ft

     1. gyermek        0,8                                12.700,- Ft   (családi pótlék)

     2. gyermek        0,8                                12.700,- Ft                       

     Szorzószám      3, 5                  összesen: 49.950,- Ft

 

A családi jövedelemhatár: 24.147,- x 3,5 = 84.514,- Ft

Rendszeres szociális segély összege: 84.514,- Ft - 49.950,- Ft = 34.564,- Ft

 

Ha a   kétgyermekes családban az apa munkaviszonyban áll, és a nettó keresete pl. 58.000 Ft, a gyermek egészséges, az anya jövedelemmel nem rendelkezik, akkor a segély összege a következőképpen alakul.

        Fogyasztási egység                              A család tényleges jövedelme

     1. szülő             1                                         -

     2. szülő             0,9                                58.000,- Ft

     1. gyermek        0,8                                12.700,- Ft    (családi pótlék)

     2. gyermek        0,8                                12.700,- Ft

     Szorzószám:      3,5                  összesen: 83.400,- Ft

  

A családi jövedelemhatár: 24.147,- x 3,5 = 84.514,- Ft

A rendszeres szociális segély összege: 84.514,- Ft  - 83.000,- Ft = 1.114,- Ft

 

Jó tudni:

A segély megállapítása iránti kérelem a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az álláskeresési támogatás, vagy az álláskeresést ösztönző juttatás kimerítésétől, vagy a keresőtevékenység, vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított 12 hónapon belül nyújtható be.  A kereső tevékenység megszűnését követő 12 hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

 

Nem állapítható meg, illetve meg kell szüntetni a rendszeres szociális segély folyósítását annak a személynek, aki

-  előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadság-vesztés büntetését tölti,

-  akinek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták;

a nem foglalkoztatott személynek, aki

-  a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt,

-  katonai szolgálatot teljesít,

-  az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munka-viszonnyal rendelkezik,

-  keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,

-  közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.

Fontos tudni

-  a rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelem elbírálására az a szociális hatáskört gyakorló szerv köteles, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van (az igénylő lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik)

-  a kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni szükséges:

-  vagyonnyilatkozatot, továbbá

-  a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan

-  ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást, valamint

-  a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos állapotot igazoló iratot.

 

Az egészségkárosodott személy esetében a fentieken túlmenően a kérelem elbírálásához szükséges

-  az Országos Orvosszakértői Intézete orvosi bizottságának a munkaképesség legalább 67%-os mértékű csökkenéséről készült szakvéleménye, vagy

-  a Kincstár igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesül.

 

A tartósan beteg állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a rokkantsági járadék, a saját jogú rokkantsági nyugdíj folyósítását igazoló irattal, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos állapot fennállása a magasabb összegű családi pótlék, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irattal igazolható.

Ha az egészségkárosodott személy esetében az egészségkárosodást megállapító vizsgálatra még nem került sor, a jegyző - a kérelmező egyetértésével - az OOSZI illetékes orvosi bizottságánál kezdeményezi a vizsgálat lefolytatását.

 

 

 


TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

 

 

Közgyógyellátás

 

A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány adható ki.

A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott-  járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre - ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig,-  gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá-  az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

 

Jogosultak köre

Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult

-  az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú,

-  a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy,

-  a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott,

-  a központi szociális segélyben részesülő,

-  a rokkantsági járadékos,

-  az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,

-  az, aki saját jogán jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

 

Normatív alapon történő megállapítás

Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a megyei egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át meghaladja, (ez 2007. január 01-től 2.630,- Ft, 2007. február 15-től 2.713,- Ft). Feltétel, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem ne érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez 2007. január 01-től 26.830,- Ft, 2007. február 15-től 27.130,- Ft). Egyedül élő esetén 150%-át (ez 2007. január 01-től 40.245,- Ft, 2007. február 15-től 40.695,- Ft).

Méltányosságból történő megállapítás

A jegyző méltányosságból állapítja meg a közgyógyellátást annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.

 

Jó tudni:

A közgyógyellátásra való jogosultságról a települési önkormányzat jegyzője dönt.

A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15 nap.

A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. Ha a közgyógyellátás iránti kérelmet jogerősen elutasították, és az újabb kérelem benyújtásáig-  a gyógykezelést szolgáló terápiában, illetőleg a gyógyszerek térítési díjában nem következett be olyan változás, amelynek következtében a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége megnőtt, és-  a kérelmező jövedelme nem változott,

a jegyző a kérelmet  érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

 

A közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának menete:

A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátás rendelhető.A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén - az intézmény orvosa igazolja.

 

Az igazolás tartalmazza a kérelmező személyes azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakóhely, tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (a továbbiakban: BNO kód). Az igazolás tartalmazza továbbá az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a gyógyszer megnevezését és a külön jogszabályban meghatározott azonosító adatait, a gyógyszer formáját, mennyiségét, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges napi mennyiségét és az adagolást. A csak szakorvos által vagy csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket az igazoláson a szakorvos nevének, pecsétszámának feltüntetésével külön meg kell jelölni. A szakorvos - a kérelmező igénye esetén - az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról a háziorvost tájékoztatja.

 

A háziorvos igazolását a kérelemmel együtt be kell nyújtani a jegyzőhöz, aki az igazolást három munkanapon belül továbbítja az egészségbiztosítási szervnek. (Ha az ellátás megállapítását normatív alapon, vagy méltányosságból kérik, a jegyző csak abban az esetben továbbítja az igazolást, ha igénylő megfelel a jövedelmi feltételeknek.)

 

Az egészségbiztosítási szerv megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Ha az igazolásban feltüntetett gyógyító ellátás iránti szükségletet  nem tartja megalapozottnak, a szakhatósági állásfoglalást megelőzően adategyeztetés céljából megkeresi az igazolást kiállító háziorvost.

 

Az egészségbiztosítási szerv az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről, melyben megjelöli az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának összegét (gyógyszerköltség)

A szakhatósági állásfoglalásban külön megjelölik az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának - ideértve a külön jogszabály szerint kiemelt, indikációhoz kötött támogatásban részesített gyógyszerért dobozonként fizetendő díjat - összegét (a továbbiakban: gyógyszerköltség).A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni.A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6.000,- forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek.Ha a kérelmező havi gyógyszerköltsége a 6.000,- forintot meghaladja, a 6.000,- forint feletti összeg a szakhatósági állásfoglalásban a csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével, az egészségbiztosítási szerv vezetőjének döntése alapján állapítható meg. 

Az egyéni gyógyszerkeret összege a jogosult egyéni havi rendszeres gyógyszerköltsége, de 2007. évben legfeljebb havi 12.000,- Ft lehet. Amennyiben az egyéni rendszeres gyógyszerköltség a havi 1.000,- Ft-ot nem éri el, egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra.

 

Az eseti keret éves összege 2007. évben 6.000,- Ft.

Amennyiben a közgyógyellátásra jogosult személy részére egyéni gyógyszerkeret nem kerül megállapításra, a gyógyszerkeret megegyezik az eseti kerettel.

 

Az egészségbiztosítási szerv szakhatósági állásfoglalásának kézhezvételétől számított 8 napon belül a jegyző határozattal dönt

- a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról,

- a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról,

- a jogosult gyógyszerkeretéről, külön megjelölve - a szakhatósági állásfoglalás alapján - az egyéni gyógyszerkeret összegét.

 

Ha az alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult személynek nincs rendszeres gyógyszerköltsége, részére egyéni gyógyszerkeretet nem lehet megállapítani, mivel a gyógyszerkeret meghatározása a havi rendszerességgel szedett, krónikus betegségek gyógyítását szolgáló gyógyszerek alapján történik. Ebben az esetben eseti keretet lehet megállapítani.

 

Az egyéni gyógyszerkeret és az eseti keret egy évre kerül megállapításra.

 

Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszer-költséghez képest ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára.

 A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000,- forintot eléri.

 

A felülvizsgálat során módosított egyéni gyógyszerkeret a határozat meghozatalát követő 15. naptól jár.

A jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.

 

Az igazolványt az egészségbiztosítási szerv – a jogosultságot megállapító határozat alapján – egy éves időtartamra, hivatalból állítja ki és - eltérő kérés hiányában - postai úton kézbesíti a jogosult részére. A jogosult kérésére biztosítják azonban az igazolványnak az egészségbiztosítási szervnél történő személyes vagy meghatalmazott útján történő átvételének lehetőségét.

 

Az egészségbiztosítási szerv ellenőrzi a háziorvos, illetve a szakorvos közgyógyellátással kapcsolatos tevékenységét. Ha az ellenőrzés alapján indokoltnak tartja a közgyógyellátásra jogosult személy egyéni gyógyszerkeretének felülvizsgálatát, azt a jegyzőnél kezdeményezi.

 

Az egészségbiztosítási szerv az elszámolási-nyilvántartási rendszerében az egyéni gyógyszerkeretet három havonta, egyenlő részletekben – első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával – nyitja meg. Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata esetén a módosított egyéni gyógyszerkeretnek az időarányos, a jogosultság időtartamából hátra levő időtartamra eső részét nyitja meg három havonta.

 

Az eseti keret éves összegét a jogosultság kezdő időpontjával nyitják meg.

 

A gyógyszerkeret az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel.

A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében történő gyógyszerkiadást megelőzően ellenőrzi, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a hatósági nyilvántartásban, továbbá tájékoztatást ad a jogosult részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről.

 

A gyógyszertár a közgyógyellátás keretében térítésmentesen a gyógyszerkeretnek az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint meghatározott időszakban rendelkezésre álló összegéig ad ki gyógyszert.

 

A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a jogosult saját költségéből fedezni. Amennyiben a gyógyszer térítési díját az egészségbiztosítási szerv által a három hónapos tárgyidőszakra megnyitott gyógyszerkeret nem fedezi, az a közgyógyellátásra jogosultat terheli. A három hónapos tárgyidőszakban így megmaradt összeg – a jogosultsági éven belül – a következő három hónapos tárgyidőszakban megnyitott gyógyszerkeret összegét növeli.

Az éves gyógyszerkeret kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, a jogosult részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, azzal, hogy a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a közgyógyellátott fizeti meg. 

A közgyógyellátás keretében gyógyszert a jogosult részére

-  a háziorvosa, illetve azon gyógyszerek esetében, melyeket a vonatkozó jogszabályok alapján csak szakorvos írhat fel, a kezelést végző szakorvos,

-  sürgős szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,

-  a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,

-  a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,

-  gyógyászati segédeszközt a kezelőorvos,

-  az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokat a kezelőorvos

rendelhet.

 

Az igazolvány érvényessége a megállapított jogosultsági időtartam lejárta előtt megszűnik, ha

- a közgyógyellátásra való jogosultságot megszüntették, vagy

- az igazolványt érvénytelenné nyilvánították, vagy

- a jogosult meghalt.

 

Meg kell szüntetni a közgyógyellátásra való jogosultságot, ha

-  az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy

-  a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy

-  a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.

 

A méltányosságból megállapított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egy éves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a, amelyet a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül az egészségbiztosítási szervnek át kell utalni.

 

Parkolási igazolvány

Ki jogosult Parkolási Igazolványra?

Az, aki súlyos mozgáskorlátozott, látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,

2001. július 1-jét megelőzően vaknak, vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül, és a minősítést szakvéleménnyel igazolja.

 

Mire jogosult az igazolvány birtokosa, illetve az őt szállító jármű vezetője?

A KRESZ-ben meghatározottak alapján az alábbiakra jogosult:

egyes behajtást tiltó jelzőtáblánál a tilalom ellenére behajthat, ha uticélja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg,

a járdán a járművével akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg,

járművével olyan helyen is várakozhat, ahol azt várakozást jelző tábla tiltja,

ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat, korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben. (A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés azonban a mozgáskorlátozottat szállító járműre is vonatkozik.)

 

Jó tudni

Az igényt formanyomtatványon, lakóhely szerint illetékes okmány-irodánál kell benyújtani. A formanyomtatványhoz ugyanitt lehet hozzájutni. A kérelemhez csatolni kell a jogosultsághoz szükséges orvosi szakvéleményt, valamint egy darab igazolványképet.

 


Milyen szakvéleményt kell benyújtani?

-  a súlyos mozgáskorlátozott személynek: a háziorvos által kiállított szakvéleményt, mely szerint közlekedőképességének vizsgálata során pontjainak száma 7 vagy annál több.

-  a látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista személynek: az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleményét a súlyos fogyatékosság minősítéséről.

-  a 2001. július 1-ét megelőzően vaknak minősített személynek: a területi vezető szemész által kiállított, a vakok személyi járadékát kérelmező nyilvántartási lapot.

-  a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak, gyengénlátónak, mozgásszervi, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősülőnek (törvényes képviselőjének): a szakorvos által kiállított Igazolást a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről.

 

Meddig érvényes az igazolvány?

Az igazolvány érvényességének időtartama a kiállítás napjától számított 3 év. Amennyiben a már említett orvosi szakvélemény kötelező felülvizsgálatot ír elő, az igazolvány érvényességének időtartama megegyezik a szakvélemény érvényességének időtartamával.

A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány érvényessége újabb 3 éves időtartamra, illetve a szak-vélemény érvényességének megfelelő időtartamra meghosszabbítható.

 

A jogosult részére 5 éves időtartamra állítják ki az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény szerint a jogosult állapota végleges. Az érvényességi idő leteltével az igazolvány érvényességét további 5 évvel újabb szakvélemény bemutatása nélkül meghosszabbíthatják.

 

Jó tudni

Az igazolványt a jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja az érvényesség és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen.

 

Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.

Az igazolványban foglaltak adat-tartalmát, érvényességét, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő ellenőrizheti.

A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.

Az igazolvány nem adható át az arra jogosulatlan személynek.

A kedvezményeket az Unió országaiban is igénybe lehet venni.

 

Mely esetben érvénytelen az igazolvány?

Ha a jogosult meghalt, az igazolvány érvényességi ideje lejárt, a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan, meghamisították, az Okmányiroda az Igazolvány visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte.

 

Normatív tankönyvtámogatás

Ki jogosult normatív alapon tankönyvre?

A nappali rendszerű oktatásban résztvevő

-       tartósan beteg

-       testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

-       pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

-       három vagy többgyermekes családban él,

-       nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,

-       rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló.

 

Ki után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény?

A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után.

 

Hogyan kell igazolni a jogosultságot?

A normatív kedvezményre való jogosultságot a tartósan beteg, három-vagy többgyermekes családban élő gyermek esetén, nagykorú és saját jogán családi pótlékban részesülő személy esetén a hasonló jogcímen folyósított családi pótlékról – a családtámogatási kifizetőhely  által – kiállított igazolással, illetve ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt, szakorvosi igazolással.

-    sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével

-    rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozattal kell igazolni.

 

Mikor kell az igényt bejelenteni?

Az igényjogosultságot az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben kell bejelenteni. Ha a bejelentés későbbi időpontban történik – beleértve az iskolaváltást is – az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával köteles az igényt teljesíteni.

 

Étkezési térítési díjkedvezmény

Ki jogosult és milyen mértékű étkezési térítési díjkedvezményre?

Gyermekétkeztetés esetén

-  a bölcsődés, az óvodás, az 1-4 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át

-  az oktatási intézményben tanuló, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át

-  három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át

-  tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át biztosítják kedvezményként.

A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig biztosítják.

 


Szociális alapszolgáltatások

 

 

Étkeztetés

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. 

 

Házi segítségnyújtás

A házi segítségnyújtás keretében gondoskodnak azokról a személyekről,

-  akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

-  azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek

-  azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik

-  azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

 

A házi segítségnyújtás keretében biztosítják

-  az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését

-  az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést

-  a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

 

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítják

az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését

 

Támogató szolgáltatás

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

 

A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen

-  az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),

-  az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

-  információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

-  a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

-  segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

-  egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

-  segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

-  a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

 

Nappali ellátás

A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

-  tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

-  tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

-  harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

 

Rendkívül indokolt esetben a nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akik után szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

 


Szakosított ellátási formák

 

A fogyatékos személyek otthonában az a fogyatékos személy gondozható, akinek oktatására, képzésére, gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

 

A fogyatékos személyek otthonában ellátott személy alapvizsgálata

Az alapvizsgálat célja az ellátott (gyógy)pedagógiai, mentális és egészségi állapotának felmérése az egyénre szabott ellátás biztosítása érdekében.

 

A fogyatékos személyek otthonában ellátott személy ellátási felülvizsgálata

Az ellátási felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az ellátott (gyógy)pedagógiai, mentális és egészségi állapotának, fogyatékossága típusának, képességeinek megfelelő-e a vizsgálat időpontjában nyújtott ellátási forma, valamint a gondozási terv.

 

A fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye: azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. Az intézmény előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást.

 

A rehabilitációs intézményben ellátott személy állapotfelmérése:

A rehabilitációs intézmény vezetője az intézményi elhelyezés igénybevételét követő hatvan napon belül kezdeményezi az ellátott személy egészségi, mentális és pszichés állapotának, valamint általános szociális helyzetének vizsgálatát az intézmény székhelye szerint illetékes módszertani intézménynél. A módszertani intézmény szakértő bevonásával vizsgálja meg az ellátottat.

Az állapotfelmérés célja annak megállapítása, hogy az ellátott eredményes rehabilitációja érdekében milyen rehabilitációs módszerek alkalmazására van szükség.

 


A rehabilitációs intézményben ellátott személy állapotértékelése:

A rehabilitációs intézményben ellátott személy egészségi, mentális, pszichés állapotát és általános szociális helyzetét szakértői bizottság vizsgálja felül.

Az állapotértékelés célja a rehabilitációban eltöltött idő értékelése és ennek alapján a további feladatok meghatározása.

 

Fogyatékos személyek gondozóháza: azoknak a fogyatékos személyeknek biztosítanak ellátást, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá.

 

Lakóotthon

A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő illetve tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

 

A lakóotthonok típusai a következők:

- fogyatékos személyek lakóotthona;

- pszichiátriai betegek lakóotthona;

- szenvedélybetegek lakóotthona.

 

A lakóotthoni ellátás formái:

Fogyatékos személyek lakóotthona esetében

- rehabilitációs célú lakóotthon,

- ápoló-gondozó célú lakóotthon;

Pszichiátriai illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon.

 

A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el,

-  aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt;

-  aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg;

-  önellátásra legalább részben képes;

-  lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

 

Az intézmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalók

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja

Az ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését

-  a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat határozata;

-  a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése;

-  bírói ítélet;

-  átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetén a gyámhivatal határozata;

-  az intézményvezető intézkedése;

-  nem állami fenntartású intézmény esetén a fenntartó és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének megállapodása alapozza meg.

Pszichiátriai betegek ellátását biztosító bentlakásos intézményi szolgáltatás kötelező igénybevételét a bíróság abban az esetben rendeli el, ha

a pszichiátriai beteg további fekvőbeteg gyógyintézeti elhelyezést nem igényel, és saját lakóhelyére nem bocsátható vissza, mivel önmaga ellátására nem képes, ellátásra alkalmas családtagja nincs, illetve

a korábban szociális, vagy egészségügyi ellátásban részesült személy esetében tartós bentlakásos intézményi elhelyezés indokolt.

Az állami fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről, ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, az intézményvezető dönt, és döntéséről írásban értesíti az igénylőt, vagy törvényes képviselőjét.

Ha az intézményvezető döntésével nem értenek egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához lehet fordulni, aki határozattal dönt a beutalás kérdéséről, s erről értesíti az intézményvezetőt is.

Az állami fenntartású intézmény esetén, ha az intézményben történő felvételről az intézményvezető dönt, az ellátás igénybevételének megkezdésekor megállapodást köt az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével.

 

A megállapodás tartalmazza

az intézményi ellátás időtartamát;

az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét;

a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat;

egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat.

Nem állami (pl.: alapítványi, egyházi) fenntartású intézmény esetén a személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételéről a fenntartó az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt.

A megállapodás tartalma megegyezik az állami fenntartású intézmény esetén megkötendő megállapodással, de tartalmazza még az ellátás kezdetének időpontját, valamint megszüntetésének módjait is. (A megállapodásra a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak, ezért vitás esetben a felek a bírósághoz fordulhatnak.)

Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja.

A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben, illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni.

Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem, illetve beutaló határozat esetén az intézményvezető az igény kielégítésének sorrendjéről az intézmény orvosának és a fenntartó képviselőjének bevonásával dönt.

Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezést és szolgáltatást biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj mellett az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulás, vagy személyi térítési díj pótlék fizetését is kérhetik.

Az egyszeri hozzájárulás összege az éves intézményi térítési díj tízszeresét, a személyi térítési díj pótlék a havi intézményi térítési díj kétszeresét nem haladhatja meg.

Ha a gondozás tíz éven belül – a haláleset kivételével – megszűnik, az egyszeri hozzájárulásnak a fennmaradó évekre jutó időarányos részét vissza kell fizetni.

A személyi térítési díj megfizetésére köteles ingatlan tulajdonjogával rendelkező jogosult esetén a térítési díjat és az intézmény által biztosított költőpénzt jelzálogjog biztosítja.

 


Egyéb kedvezmények

 

 

Személyi jövedelemadó kedvezmény

Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.

A kedvezmény szempontjából súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban (15/1990. (IV. 23.) SzEM rendelet) említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá azt, aki rokkantsági járadékban részesül.

 

A személyi jövedelemadó kedvezmény szempontjából súlyosan fogyatékos személynek minősül:

-  a siket és nagyothalló (siketnek kell tekinteni, akinek hallásküszöb-értéke mindkét fülön 80 dB felett van, nagyothallónak kell tekinteni, akinek hallásküszöb-értéke mindkét fülön 60-80 dB között van)

-  az értelmi fogyatékos (értelmi fogyatékosnak kell tekinteni azt, akinek intelligencia kvóciense a 70-es értéket nem éri el, olyan teszttel vizsgálva, amelynek átlaga 100-nál van, és standard devianciája 15. BNO 31800-318.1.)

-  a veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. funkcionális stádiumban,

-  a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségében szenvedő,

-  a gégekanüllel élő,

-  az ileo, illetve kolosztomás beteg,

-  súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő,

-  a Malabszorpciós szindrómák közül:

-  a pankreászelégtelenség,

-  a posztgasztrektomiás szindróma,

-  a bél felszívó felületének jelentős csökkenése (vékonybél-eszekció)

-  a Whipplebetegség,

-  a bélnyálkahártya gyulladás: enteritisz, regionális szkleroderma, limfóma radiációs ártalom, sprue,

-  mukoviszcidozis,

-  a kémiai vagy genetikai ártalma: diszacharidáz hiány, hipogammaglobulinémia, monoszacharidmalabszorpció,

-  az endokrin és anyagcsere betegségek: inzulinos és II. típusú diabetes, Zollinger-Ellisonszindróma, a hipoparatireoidizmus, Addison-kór, sebészeti, illetve konzervatív kezeléssel nem rendezett hipertireozis betegségben szenvedő;

-  aki vaknak minősül;

-  aki súlyos mozgáskorlátozottnak minősül.

 

Ki jogosult a súlyos fogyatékosság igazolására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének megállapítására?

-  a siket és nagyothalló esetében a területileg illetékes audiológiai állomás szakfőorvosa,

-  az értelmi fogyatékos esetében a területileg illetékes ideggondozó intézet szakfőorvosa,

-  a veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő III-IV. funkcionális stádiumban lévő esetében a kardiológiai szakrendelés vagy a kardiológiai belosztály vezetője,

-  a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségében szenvedő esetében a haematológiai szakrendelés vagy a haematológiai kórházi osztály vezetője,

-  a gégekanüllel élő esetében a területileg illetékes gégészeti szakrendelés főorvosa,

-  az ileo, illetve kolosztomás beteg esetében kórházi zárójelentés vagy szakambulancia igazolása alapján a háziorvos,

-  kórházi zárójelentés vagy szakambulancia igazolása alapján a háziorvos,

-  megyei (fővárosi) vezető szemész felügyelő szakfőorvos,

 

Utazási kedvezmények

Kedvezmények az országos közforgalmú vasutak vonalain:

korlátlan számú utazásra érvényes 90%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:

az a vak személy, aki

-  a vakok személyi járadékában részesül (az erről szóló igazolás alapján), vagy

-  a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik, vagy

-  fogyatékossági támogatásban részesül, (az erről szóló hatósági bizonyítvány alapján). A kedvezmény a kísérőt is megilleti.

 

Korlátlan számú utazáshoz 67,5%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:

-  a fogyatékosok nevelési-oktatási intézményében (a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános- és középiskola, szakiskola, diákotthon, kollégium, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, korai fejlesztést nyújtó intézmény, fejlesztő felkészítést biztosító intézmény) bentlakó vagy oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, óvodás, diák (függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt a nevelésben, illetőleg oktatásban) - a nevelési-oktatási intézmény igazolása alapján - a gyermek, óvodás, diák lakóhelye (tartózkodási helye) és az intézmény székhelye között;

-  a szociális intézményekben (szociális otthonban, szociális intézetben) bentlakó vagy oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró gondozott - a szociális intézmény igazolása alapján - a gondozott lakóhelye (tartózkodási helye) és az intézmény székhelye között, továbbá

-  két kísérő (szülő vagy megbízottja) az intézmény székhelye és a gyermek (óvodás, diák, gondozott) lakóhelye (tartózkodási helye) közötti utazás során, ha az intézmény igazolása szerint szükség van a kíséretre.

 

Korlátlan számú utazásra érvényes 50%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy.

 

Kedvezmények a helyközi (távolsági) menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben

Korlátlan számú (díjszabási övezetektől függően) átlagosan 90%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:

az a vak személy, aki

-  a vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján, vagy

-  a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik, vagy

-  fogyatékossági támogatásban részesül, az erről szóló hatósági bizonyítvány alapján. A kedvezmény a kísérőt is megilleti.

 

Korlátlan számú utazásra érvényes 67,5%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosultak

-  a fogyatékosok nevelési-oktatási intézményében (a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános és középiskola, szakiskola, diákotthon, kollégium, pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, korai fejlesztést nyújtó intézmény, fejlesztő felkészítést biztosító intézmény) bentlakó vagy oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, óvodás, diák (függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt a nevelésben, illetőleg oktatásban) - a nevelési-oktatási intézmény igazolása alapján - a gyermek, óvodás, diák lakóhelye (tartózkodási helye) és az intézmény székhelye között;

-  a szociális intézményekben (szociális otthonban, szociális intézetben) bentlakó vagy oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró gondozott - a szociális intézmény igazolása alapján - a gondozott lakóhelye (tartózkodási helye) és az intézmény székhelye között, továbbá

-  két kísérő (szülő vagy megbízottja) az intézmény székhelye és a gyermek (óvodás, diák, gondozott) lakóhelye (tartózkodási helye) közötti utazás során, ha az intézmény igazolása szerint szükség van a kíséretre.

 

Korlátlan számú utazásra érvényes 50%-os kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosult:

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy.

 

Kedvezmények a menetrend szerinti helyi tömegközlekedésben

Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult:

az a vak személy, aki

-  a vakok személyi járadékában részesül (az erről szóló igazolás alapján), vagy

-  a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik, vagy

-  fogyatékossági támogatásban részesül (az erről szóló hatósági bizonyítvány alapján). A kedvezmény a kísérőt is megilleti.

 

A szociálisan rászorult előfizetők részére az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez nyújtható támogatás

 

A vezetékes telefon előfizetői díjából a szociálisan rászoruló személyek részére támogatást lehet nyújtani.

 

Ki jogosult a támogatásra?

Támogatásra azok a személyek jogosultak, akik a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában és a támogatás igénybevételének időtartama alatt egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás egyéni előfizetői, és fogyatékossági támogatásban, vagy magasabb összegű családi pótlékban, vagy

rendszeres szociális segélyben, vagy időskorúak járadékában, vagy alanyi jogon ápolási díjban részesülnek.

 

Milyen mértékű a támogatás?

A támogatás az előfizető részére az igénybe vett egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás ellenértékeként kiszámlázott összegből havi bruttó 1000 Ft, illetve törthavi jogosultság esetén ezen összeg időarányos részének az átvállalása.

 

Hogyan kell igényelni a támogatást?

Az előfizetők a támogatás iránti kérelmüket a szolgáltatóhoz nyújthatják be.

 

A kérelemhez csatolni kell

a szociális ellátásnak a kérelem benyújtását megelőző hónapban történt átutalását bizonyító értesítés vagy bankszámlakivonat másolatát, vagy

a szociális ellátásról rendelkező okirat másolatát.

 

A támogatás iránti kérelmet minden év december 31-ig kell benyújtani a szolgáltatóhoz.

 

 

 

 


A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési és egyéb kedvezményei

 

 

Gépkocsi szerzési támogatás

A belföldi kereskedelmi forgalomban történő 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz,

valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium előzetes engedélyével a külföldről behozandó, a fentieknek megfelelő személygépkocsi, illetőleg segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

A támogatás mértéke a vételár, illetve a forgalomba helyezéssel kapcsolatos költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300.000,- forint.

 

Ki kérheti a szerzési támogatás megállapítását?

-  az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát a szakértői bizottság megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja,

-  az a személy, aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt,

-  és családjában a tárgyévet megelőző évben az egy főre jutó jövedelem a tárgyév január 1-jén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2007. január 01.-től 26.830,- Ft, 2007. február 15-től 27.130,- Ft) 2,5-szeresét.

A Közigazgatási Hivatal az alábbi feltételek együttes fennállása esetén szerzési támogatásra való jogosultságot állapíthat meg annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek is,

-  aki a szakértői bizottság véleménye szerint gépjármű vezetésére alkalmatlan,

-  akinek a gépjármű használata munkaviszonya vagy, tanulói jogviszonya fenntartása miatt indokolt,

-  akinek a szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, vele legalább egy éve közös háztartásban élő, nagykorú gyermeke, testvére írásbeli nyilatkozatban vállalja.

 

Személygépkocsi átalakítási támogatás

Gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személy-gépkocsi vásárlásához, gépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá

a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását, vagy

a személygépkocsinak a súlyos mozgáskorlátozott személy biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott támogatás.

 

Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30.000,- forint.

 

Közlekedési támogatás

A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása.

Alapösszege: 7.000,- Ft/év.

 

A közlekedési támogatás mértéke

Életkor

év

 

 

 

 

1-62

62-

Tanul, dolgozik,

támogatás Ft/év

 

 

24.500,-

  7.000,-

Tanul, dolgozik, és kiskorú eltartásáról is gondoskodik

támogatás Ft/év

 

28.000,-

10.500,-

Inaktív támogatás

Ft/év

 

 

7.000,-

7.000,-

Inaktív támogatás, ha kiskorú eltartásáról is gondoskodik

Ft/év

10.500,-

10.500,-

 

Jó tudni:

A fogyatékossági támogatásba részesülő személy közlekedési támogatásra nem jogosult.

 

A közlekedési kedvezmények iránti, illetve a szerzési támogatás érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani a tárgyév április 30-ig.

A közlekedési támogatás iránti igény a fenti határidőt követően is benyújtható, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be,

Átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható.

A közlekedési kedvezmények megállapításának jövedelmi határa: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5-szerese.

 

Szerzési, illetve átalakítási támogatás ugyanazon személy esetében hét évenként egy ízben adható.

A szerzési támogatással megvásárolt, vagy külföldről behozott személygépkocsit a vásárlás, vagy a magyarországi forgalomba helyezéssel kapcsolatos vámigazgatási eljárás befejező napjától számított 3 éven belül csak a Megyei Közigazgatási Hivatal előzetes hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Az elidegenítési tilalmat a járműnyilvántartásba az állam javára bejegyzik.

A jogosult a szerzési támogatással történő vásárláskor a szerződést, illetve külföldről behozott gépkocsi esetén a vámokmányt a vásárlás, illetve a behozatal időpontjától számított 5 napon belül köteles bemutatni az utalványt kiállító hivatalnak, amely a bemutatott számlán, szerződésen, illetőleg a vámokmányon igazolja a bemutatás tényét.

A szerzési támogatásban részesült személy a jármű forgalomba helyezésére vagy átírására irányuló eljárás során köteles nyilatkozni arról, hogy a járművet a szerzési támogatás felhasználásával vásárolta. Kérnie kell a törzskönyv kiállításának felfüggesztését a hivatal határozatának megérkezéséig.

 

Ha a fenti bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy ha a gépkocsi átírását elmulasztja, a szerzési támogatást vissza kell fizetnie.

 

Akadálymentesítési támogatás

A súlyosan mozgássérült személy részére műszakilag akadálymentes lakás kialakításának többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.

A támogatás akadálymentes új lakás építéséhez, vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, meglévő lakáson végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló a mozgássérült, illetőleg legfeljebb százezer forint - új és meglévő lakásra egyaránt -, ha az építtető vagy vásárló által eltartott közeli hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, testvér, élettárs) a mozgássérült.

A támogatást a mozgássérült vagy az elhelyezéséről gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti, ha a mozgássérült személy mozgásszervi fogyatékosnak vagy súlyos mozgáskorlátozott személynek minősül, és a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetőleg az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért ahhoz, hogy az épületet, illetőleg lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

 

Jó tudni:

Ugyanazon lakóingatlanra akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

A támogatást a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) javaslata alapján folyósítja az erre felhatalmazott hitelintézet. Egy személy csak egy alkalommal vehet igénybe állami támogatás.

A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgás-korlátozottságot a következő módon kell igazolni:

a súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító, a lakhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által hozott jogerős határozattal,

az OOSZI szakértői véleményével, ha az igénylő súlyos mozgásszervi fogyatékos

a fenti igazolások hiányában a lakóhely szerint illetékes rehabilitációs szakrendelés orvosának szakvéleménye arról, hogy a magánszemély súlyos mozgáskorlátozott.

Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerint illetékes mozgássérültek egyesületéhez kell benyújtania, a MEOSZ-hoz címzetten.

A kérelmet mellékleteivel együtt a helyi szervezet a MEOSZ-hoz továbbítja, ahol a főtitkár a javaslatot hitelesíti, szükség esetén kiegészíti, majd a teljes iratanyagot továbbítja a folyósításra felhatalmazott hitelintézethez.

A támogatás cél szerinti felhasználásáról (a támogatás elköltésének módjáról, a megvalósított akadálymentesítésről) a támogatott a támogatás folyósítását követő 120 napon belül írásban beszámol a MEOSZ felé. A megvalósított akadálymentesítést a MEOSZ ellenőrizheti.

 

Gépjárműadó kedvezmény

Bejelentés esetén mentes a gépjárműadó alól a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű. A bejelentést a helyi önkormányzat adóügyekkel foglalkozó osztályán kell megtenni.

A súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására az a személyszállító gépjármű szolgál, amely a súlyos mozgáskorlátozott adóalany tulajdonában van.


A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos beteg hozzátartozója részére folyósítható pénzbeli ellátások

 

 

Magasabb összegű családi pótlék

A gyermek kezelése során az alapellátás illetékes orvosa, illetve a gyermeket ellátó szakorvos hívja fel a figyelmet a magasabb összegű családi pótlék igénylésének lehetőségére, de a szülő is kezdeményezheti annak megállapítását, hogy a gyermek után lehet-e a magasabb összegű ellátást megállapítani.

 

Ki kérheti a magasabb összegű családi pótlék megállapítását?

-  a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs,

-  az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van

-  a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermek után

-  a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám,

-  az a személy, akihez a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezte,

-  a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után

-  a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után.

 

A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság szempontjából ki minősül tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek?

Az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.

 

Hol kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti igényt?

Az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Kincstárnál.

Az igénylő munkahelyén, ha van családtámogatási kifizetőhely

 

A kérelemhez csatolni kell az „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványt, melyet a gyermekklinika, gyermekkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa ad ki.

Ha a gyermek betegsége szerinti szakorvos az igénylő megyéjében nem található, akkor az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes intézete által kijelölt szakorvos is jogosult a betegség vagy fogyatékosság fennállásáról, illetve annak hiányáról szóló igazolás kiadására.

 

Mit tartalmaz a szakorvosi igazolás?

Első vizsgálat esetén annak megállapítását, hogy a gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved-e,

a felülvizsgálat esetén, hogy a továbbiakban is jogosult-e, vagy nem tarthat igényt a magasabb mértékű ellátásra,

a legközelebbi felülvizsgálat időpontját (legkésőbbi időpont 5 év) illetőleg az állapot véglegességének tényét.

 

Amennyiben a szakvélemény szerint a gyermek nem jogosult a magasabb összegű ellátásra, a szülő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti annak felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól.

A megyei gyermekgyógyász szakfőorvos a felülvizsgálati eljárás során új igazolást állít ki.

 

Meddig folyósítható a magasabb összegű családi pótlék?

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig folyósítható, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.

 

Változik-e a családi pótlék összege, ha javul a gyermek állapota?

Ha állapotjavulás miatt a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel (pl. egy gyermek esetén 11.700,- Ft) folyósítják, feltéve, ha a szülő egyébként jogosult a családi pótlékra.

 

Az után a gyermek után, akire tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak (de 18. életévének betöltését követően már nem minősül tartósan beteg személynek), s közoktatási intézmény tanulója, az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell, hogy egyezzen a korábban folyósított magasabb összegű családi pótlék mértékével.

 

Milyen összegű a magasabb összegű családi pótlék?

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 22.300,- Ft.

Tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 24.400,- Ft.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy esetén 19.100,-Ft (2007.03.01-től 19.400,- Ft)

 

Gyermekgondozási segély

Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

A szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását),

-  a gyermek 3. életévének betöltéséig,

-  ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig. (amennyiben ikergyermek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az ellátást a legkésőbb tankötelessé váló gyermek tankötelessé válása évének végéig folyósítják, legfeljebb a gyermekek tizedik életévének betöltéséig),

-  a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek tizedik életévének betöltéséig, a nagyszülő a szülő jogán.

 

A tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos gyermeket nevelő részére meddig állapítják meg a gyermekgondozási segélyt?

Ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, a gyermek 10. életévének betöltéséig.

 

Hol bírálják el az ellátások iránti igényt?

A családtámogatási kifizetőhelyen, ha a jogosult munkáltatójánál van kifizetőhely (a gyermeknevelési támogatás kivételével);

a  Kincstárnál.

 


Mit kell tudni az igényelbírálás szabályairól?

A családtámogatási ellátás iránti igényt írásban kell benyújtani. Az igénybejelentés napja az igény átvételének vagy a kérelem postára adásának igazolt napja.

 

Milyen iratokat kell az igénybejelentőhöz csatolni?

-  a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,

-  ha a gyám kéri az ellátás megállapítását, a gyámkirendelő határozatot,

-  ha  az a személy kéri az ellátás megállapítását, aki a gyermeket örökbe kívánja fogadni, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatát,

-  ha az a személy kéri az ellátás megállapítását,  akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozatot

-  nevelőszülő esetén a gyermek nála történő elhelyezéséről szóló határozatot,

-  ha az igénylő magánnyugdíj-pénztár tagja, az erről szóló nyilatkozatot.

 

Van-e lehetőség a gyermekgondozási segély méltányossági alapon történő engedélyezésére?

Igen, a Kincstár vezetője – méltányossági jogkörben eljárva – gyermekgondozási segélyre való jogosultságot állapíthat meg a gyermeket nevelő személynek:

-  ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;

Megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a jogosultságot:

-  a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

 

Milyen igazolást kell csatolni a méltányossági kérelemhez?

Az igényléshez csatolni kell az igényben megjelölt októl függően:

-  a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;

-  a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermek-pszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető;

 


Hol kell benyújtani a méltányossági kérelmet?

Az igényt az „Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra” című formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti Kincstárhoz kell benyújtani.

 

Méltányosságból meghosszabbítható-e a gyermekgondozási segély a tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltésétől 14-dik életévnek betöltéséig?

2006. január 1-jét követően nem állapítható meg méltányosságból az ellátás. A tartósan beteg gyermek 10. évének betöltését követően a szülő a helyi önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását, ha a gyermek önmaga ellátására képtelen, állandó gondozásra, ápolásra, felügyeletre szorul.

 

A gyermekgondozási segély összege függ-e a gyermekek számától?

A gyermekgondozási segély havi összege – a gyermekek számától függetlenül – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2007. január 01-től 26.830,- Ft, 2007. február 15-től 27.130,- Ft). Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

Ikergyermekek esetén – függetlenül a gyermekek számától - a GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ával.

 

Ikergyermekek esetén milyen összegű a gyermekgondozási segély, ha az egyik gyermek egészséges, a másik gyermek tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos?

A gyermekgondozási segély összegét a gyermekek egészségi állapota nem befolyásolja, az ellátás összege ebben az esetben is azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-val. Ugyancsak ilyen összegű ellátást folyósítanak, ha az egyik gyermek válik csak tankötelessé, a másik gyermek pedig a szülő gondozása alatt áll.

 

Lehet-e a gyermekgondozási segély mellett részösszegű ápolási díjat folyósítani?

2006. szeptember 1-jétől a gyermekgondozási segély folyósításával egyidejűleg lehetőség van a részösszegű ápolási díj megállapítására, ha az ápolásra szoruló személy fokozott ápolást igényel. Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

a) étkezni, vagy

b) tisztálkodni, vagy

c) öltözködni, vagy

d) illemhelyet használni, vagy

e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni,

feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

 

Ápolási díj

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.

 

Ki jogosult ápolási díjra?

Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – az a hozzátartozó, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos (korhatár nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi.

 

Mennyi az ápolási díj összege?

Az ápolási díj összege nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, melyből 8,5 % nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül.

 

Megállapítható-e az ápolási díj abban az esetben, ha az ápoló más rendszeres pénzellátásban (pl. nyugdíj) is részesül?

Igen, abban az esetben, ha rendszeres pénzellátásának összeg nem éri el az ápolási díj összegét. Ebben az esetben az ápolási díj havi összege az ápolási díj összegének, és a folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat állapítanak meg.

 

Megállapítható-e az ápolási díj, ha a tartósan beteg gyermekre tekintettel a szülő gyermekgondozási segélyben részesül?

A gyermekgondozási segélyt abban az esetben lehet folyósítani, ha a jogosult nem részesül más rendszeres pénzellátásban. Ezért ha a szülő ápolási díjat szeretne igénybe venni (mert az emelt összegű ápolási díj összege magasabb, mint a GYES összege), kérnie kell a GYES folyósításának megszűntetését.

 


Mely esetben állapít meg az önkormányzat emelt összegű ápolási díjat?

Ha a súlyosan fogyatékos személy fokozott ápolást igényel. Ebben az esetben a díj összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-val.

 

Ki állapítja meg az ápolási díjat?

Az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg, ha súlyosan fogyatékos, vagy 18 év alatti tartósan beteg személy ápolása miatt nyújtották be a kérelmet.

 

Milyen iratokat kell a kérelemhez mellékelni?

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg, és arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

 

Az arról szóló igazolást, hogy az ápolt tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos személy, a háziorvos

- az orvosszakértői szerv szakvéleménye, vagy

- a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy

- a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki.

A háziorvos a súlyos fogyatékosság tényéről szóló igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs  bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

 

Tartósan betegnek minősül az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

 

Az ápolási díj megállapítása szempontjából ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

Súlyosan fogyatékos személynek minősül az, aki

-  segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes,

-  hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

-  értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

-  mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban (141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet) meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

 

Ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos igazolásával, annak felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti. Ha a háziorvos szakvéleményével nem ért egyet, annak felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézménytől kérheti.

(Ez a lehetőség az önkormányzatot is megilleti.)

           

Mely esetben nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó?

Akkor, ha

-  az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,

-  vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha

-  a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy

-  az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy

-  az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

az ápoló

-  rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

-  szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

-  keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

 

Mikor szüntetik meg az ápolási díj folyósítását?

Akkor, ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, az ápolt személy meghal, az ápolást végző, vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, a jogosultságot kizáró körülmény következett be.

 

Az ápolt személy halála esetén a halál időpontját követő második hónap első napjától szüntetik meg az ellátás folyósítását.

 

 

Az egészségi állapottal összefüggő egyéb kérdések

Gyógyászati segédeszköz ellátás

Mit tekintünk gyógyászati segédeszköznek?

Gyógyászati segédeszköznek azokat a technikai eszközöket tekintjük, amelyeket az átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal vagy rokkantsággal élők gyógyászati, ápolási ellátásában használnak.

 

Vénykötelesek-e a gyógyászati segédeszközök?

Az egészségbiztosítás lehetőséget nyújt egyes, jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő vásárlására. A gyógyászati segédeszközök nem vénykötelesek, ezért, aki gyógyászati segédeszközt akar vásárolni, csak akkor van szüksége vényre, ha lehetősége van azt társadalombiztosítási támogatással igénybe venni. Vény nélkül a termék teljes árát a vevő fizeti ki.

 

Hol lehet társadalombiztosítási támogatással igénybe venni gyógyászati segédeszközöket?

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződéses kapcsolatban álló gyógyászati segédeszköz-forgalmazóknál, látszerészeteknél, hallókészülék forgalmazóknál, gyártóknál, gyógyszertáraknál, fogorvosoknál, audiológiai szakrendeléseknél.

A gyógyászati segédeszközt rendelő orvosnak annak rendelésekor a biztosítottat tájékoztatnia kell a gyógyászati segédeszköz kihordási idejéről, rendeltetéséről, a társadalombiztosítási támogatás mértékéről, összegéről, illetve a vény beváltásának 30 napos határidejéről. A vény a kiállítástól számított 30 napig váltható be támogatással, de a vény kiállításának és az eszköz kiadásának dátuma között legfeljebb 90 nap telhet el, rendelésre készített eszköz esetén 120 nap.

Az orvos által rendelt gyógyászati segédeszköz csak azonos rendeltetésű eszközcsoporton belüli eszközzel helyettesíthető.

 

Igénybe vehető-e társadalombiztosítási támogatással egyszerre több gyógyászati segédeszköz?

Kihordási időn belül az azonos rendeltetésű gyógyászati segédeszköz csoportba tartozó eszközök közül társadalombiztosítási támogatással csak egyféle gyógyászati segédeszköz vehető igénybe.

 

Ha a beteg egészségi, illetve testi állapotában bekövetkezett változás ezt szükségessé teszi, vagy ha a gyógyászati segédeszköz - a rendeltetésszerű használat közben, de a szavatossági időn túl -, olyan mértékben meghibásodott, hogy nem javítható, illetve, ha az egyszeri javítási költség meghaladja az új gyógyászati segédeszköz árához nyújtott társadalombiztosítási támogatásnak a javítás időpontjában érvényes összege 60%-át, abban az esetben még a kihordási idő letelte előtt ismét igénybe lehet venni társadalombiztosítási támogatással azonos rendeltetésű csoportba tartozó gyógyászati segédeszközt.

 

Mi a teendő, ha a rendeltetésszerű használat során meghibásodik a gyógyászati segédeszköz?

A társadalombiztosítás által támogatott – és a rendeltetésszerű használat során, a kihordási időn belül meghibásodott – gyógyászati segédeszközök egyúttal társadalombiztosítási támogatással javíttathatók is, ha a kezelőorvos vagy a háziorvos – az eszköz pontos megnevezésével és a hiba jellegének feltüntetésével –vényen rendeli. Az egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszközök javítási díjához az eredeti kihordási idő leteltét követően a kihordási idővel azonos ideig még jár a támogatás, ezért a javított eszközzel azonos rendeltetésű új terméket nem lehet ez idő alatt támogatással megvásárolni, kivéve a kihordási időn belüli felírhatóság szabályaival azonos esetben.

 

Kölcsönözhető-e gyógyászati segédeszköz?

A gyógyászati segédeszközök közül társadalombiztosítási támogatással jelenleg csak az oxigén koncentrátor kölcsönözhető, ehhez 100%-os támogatást nyújt a biztosító. Egyéb eszközök tekintetében jelenleg a kölcsönzési rendszer kialakítása zajlik.

 

Kérhető-e méltányosságból támogatás gyógyászati segédeszközökre?

A méltányossági jogkört az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyakorolja a jogszabályokban előírt eljárási és a költségvetés által biztosított anyagi keretek közt.

A társadalombiztosítási ártámogatásban nem részesülő gyógyászati segédeszköz árához méltányosságból akkor adható támogatás, ha a beteg más, támogatott eszközzel megfelelő eredményességgel nem kezelhető, nem gyógyítható, illetve nem látható el, vagy ezek használatával életminőségében jelentős javulás nem következik be.

 

A már kiváltott vényre utólag nem kérhető méltányossági alapú ártámogatás.

 

A méltányossági eljárás, kizárólag írásbeli kérelem alapján indulhat. A méltányossági kérelmet benyújthatja a beteg biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, illetve az ő képviseletükben a törvényes képviselőjük, vagy közeli hozzátartozójuk is. A kérelmet minden esetben írásban, a kezelő orvosnak az adott gyógyszerre vonatkozó javaslatával együtt kell benyújtani az a lakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál.

           

Rehabilitációs ellátások

Az orvosi rehabilitáció az egészségügyi ellátó rendszer része. Az ilyen típusú ellátások során szervezett keretek között, az egészségtudomány eszközeinek felhasználásával teszik lehetővé, hogy az egészségi állapotában károsodott beteg vagy fogyatékos személyeknél a meglevő képességeik fejlesztésével, illetve pótlásával elősegítsék, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és ezáltal képessé váljanak a családba, munkahelyre, vagy más közösségbe való beilleszkedésre. Az orvosi rehabilitációs ellátásokhoz tartozik például a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, vagy a foglalkoztatás-terápia is.

 

A fürdőgyógyászati ellátások rehabilitációs eljárásban betöltött jelentőségére tekintettel, egyes ellátások társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetők. A fürdőgyógyászati ellátás az orvosi rehabilitációs ellátások közé tartozó gyógyászati ellátás, amelyet főként a krónikus reumatológiai, ortopédiai, neurológiai illetve érbetegségek funkciójavítását szolgáló rehabilitációs kezeléseknél alkalmaznak.

 

Az orvosi rehabilitációs ellátások keretében igénybe lehet venni társadalombiztosítási támogatással szanatóriumi ellátásokat is.

A szanatóriumi ellátást az alapbetegséghez igazodva, fekvőbeteg intézményekben nyújtják, általában a szak (kórházi) ellátás után.

 

A fürdőgyógyászati ellátások

A gyógyfürdő olyan közfürdő, ahol természetes gyógytényező felhasználásával nyújtanak gyógyászati szolgáltatást, rehabilitációs tevékenységet. A gyógyfürdőkben szakorvos irányításával egészségügyi ellátást végeznek, lehetővé téve a megbetegedések helyi kezelését. A kezeléseket a gyógyfürdő a saját gyógyászati részlegén vagy más egészségügyi intézmény kiegészítő szolgáltatásainak igénybevételével biztosítja.

 

Támogatott fürdőgyógyászati ellátások

- gyógyvizes gyógymedence

- gyógyvizes kádfürdő

- iszappakolás

- súlyfürdő

- szénsavas fürdő

- orvosi gyógymasszázs

- víz alatti vízsugármasszázs

- víz alatti csoportos gyógytorna

- komplex fürdőgyógyászati ellátás

- 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás

 

 

A szanatóriumi ellátás

Az orvosi rehabilitáció során nyújtott szanatóriumi ellátás a szak (kórházi) ellátást követően, az alapbetegséghez igazodva különböző gyógyhelyeken, fekvőbeteg intézményekben vehető igénybe.

A szanatórium olyan fekvőbeteg-gyógyintézet, amely más egészségügyi intézményben kivizsgált, vagy előzőleg már gyógykezelt betegek számára további fekvőbeteg-ellátást nyújt. Az ellátás során gyógyszeres, pszichoterápiás eljárást, vagy természetes gyógytényezőt, illetve ezeket együtt alkalmazzák.

 

A szanatóriumi ellátás célja a károsodott funkciók minél teljesebb helyreállítása, vagy a további romlás megakadályozása olyan betegeknél, akik járóbetegként lakóhelyükön nem rehabilitálhatóak.

 

A szanatóriumi beutalás

Más egészségügyi ellátásokhoz hasonlóan a szanatóriumi ellátás is beutalóval vehető igénybe, azonban beutalásra csak a rehabilitáció alapjául szolgáló megbetegedés gyógykezelésére jogosult szakorvos utalhatja a beteget, közvetlen szanatóriumi beutalásra a háziorvos nem jogosult.

 

Általános esetben a beutalást a háziorvos, illetve a kezelőorvos kezdeményezi. Ennek érdekében a háziorvos elküldi a szakrendelőnek a szanatóriumi beutalás kezdeményezésére szolgáló ún. beutalási javaslatot. A szakorvos véleményt mond a szanatóriumi beutalásra javasolt beteg állapotáról.

Ettől eltérően a korai, akut megbetegedés utáni rehabilitációra szoruló beteg beutalását az addigi ellátást végző kórházi osztály kezdeményezi közvetlenül a szanatóriumnál.

A beutaló javaslatot a szakorvos véleményével együtt a beteget ellátó egészségügyi intézmény küldi el a szanatóriumba.

 

A szanatórium értesíti a beteget a felvétel idejéről

A szanatóriumi ellátás igénybevételének időpontját nem a beteg vagy a beutaló orvos határozza meg, hanem az ellátó egészségügyi intézmény.

A szanatórium a közölt orvosi adatok és az érkezési sorrend figyelembevételével állapítja meg a felvétel idejét. A felvételről illetve az ellátás igénybevételének időpontjáról a szanatórium értesíti a beteget. Az értesítést a felvétel idejét megelőző legalább egy héttel korábban meg kell küldeni.

 A beutaló érvényességi ideje

A szanatóriumi ellátást legkésőbb az értesítésben meghatározott kezdő időpontot követő napon meg kell kezdeni.

Ha a szanatórium által megjelölt időpont a beutalt esetleges akadályoztatása miatt számára nem megfelelő, erről értesítenie kell az intézményt. Ebben az esetben az akadályoztatás indokának figyelembevételével a szanatórium eldönti, hogy a beutaló más időpontra érvényes marad-e.

Ha a beteg nem értesíti a szanatóriumot, és a megjelölt határnapon nem kezdi meg a kezelést, a beutaló érvényét veszti.

 

A szanatóriumi ellátás igénybevétele alatt a keresőképtelenséget az általános szabályok szerint (a háziorvossal vagy a szakorvossal) igazoltatni kell.

 

Otthoni szakápolás

Az otthoni szakápolás a jogszabályi definíció alapján a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Az otthoni szakápolás célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Ezzel az ellátási formával a kórházi kezelések száma csökkenthető, illetve időtartama lerövidíthető.

Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel.

 

Az otthoni szakápolás igénybevételének feltételei

Az otthoni szakápolás keretében nyújtható ellátások akkor vehetők igénybe térítésmentesen, ha a beteg egészségi állapota miatt a megbetegedése szerinti kezelő szakorvosa – a kórházba utalás, vagy a további ott tartózkodás helyett – az otthoni szakápolás szolgáltatásra beutalja.

A beteg otthonában végezhető – állandó orvosi felügyeletet nem igénylő – gyógyító tevékenységeket elrendelheti:

-  háziorvos a megbetegedés szerinti kezelő szakorvos kezdeményezésre

-  járóbeteg - vagy fekvőbeteg - szakellátást nyújtó szolgáltató szakorvosa.

Az Egészségbiztosítási Alapból való támogatás további feltétel még, hogy az ellátást olyan szakápolási szolgáltató nyújtja, akivel az egészségbiztosító a feladat ellátására szerződéses viszonyban áll, és a beteg lakhelye, vagy tartózkodási helye a szolgáltató működési területére esik.

 

Az otthoni szakápolási szolgáltatók a finanszírozási szerződésekben rögzített keret mértékéig területi ellátási kötelezettséggel működnek. Ez azt jelenti, hogy minden hozzájuk érkező, kereten belüli rendelést kötelesek elfogadni. Kereten felül érkezett igényről a szolgáltatók tájékoztatni kötelesek a kezelőorvost annak érdekében, hogy a beteg ellátásáról más szolgáltatónál, vagy kórházba utalással tudjon gondoskodni.

 

Az otthoni szakápolás keretében nyújtott ellátások

Az otthoni szakápolás keretében, tb támogatással a következő ellátások vehetők igénybe:

-  szondán át táplálás,

-  légcső kanül tisztítása, betét cseréje,

-  állandó katéter cseréje, rendszeres katéterezés, hólyagöblítés,

-  infúzió beadásának szakápolási feladatai,

-  műtétek után és az önellátás korlátozottsága esetén testi higiéné biztosítása, mozgás segítése,

-  műtéti területek ellátása, sztomaterápia, különböző drének ellátása,

-  felfekvések, fekélyek szakápolása,

-  betegség következményeként csökkent vagy kiesett funkciók fejlesztéséhez:

-  gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása,

-  mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása,

-  hely- és helyzetváltoztatás tanítása, speciális tevékenységek:

-  EKG, oscillometria,

-  oxigénterápia,

-  légzésterápia,

-  szívó alkalmazása,

-  gyógylámpák alkalmazása,

-  TENS készülék alkalmazása,

-  tartós fájdalomcsillapítás,

-  beszédterápia, gyógytorna, elektroterápia.

 

A kezelőorvos a szolgáltatás elrendelésekor határozza meg a támogatott ellátási körből a betegnél alkalmazható ellátásokat, azok során alkalmazandó gyógyszereket, és a gyógyító ellátások gyakoriságát. Az elrendelt tevékenységek összetételét és gyakoriságát csak a kezelőorvos jogosult megváltoztatni.

Az otthoni szakápolás keretében a térítésmentesen nyújtott ellátás naponta egy, három órát meg nem haladó vizit Az otthoni szakápolás időtartama alatt a beteg más szolgáltatótól kórházat kiváltó ellátást nem vehet igénybe.

 

Az otthoni szakápolás rendelhetőségének ideje:

Az otthoni szakápolás rendszerében az ellátás időszaka nem lehet hosszabb, mint az adott betegség miatt szükséges kórházi ápolás időtartama lenne.

A folyamatos ápolást a kezelőorvos 56 vizit mértékéig rendelhet el. Ha a beteg állapota szükségessé teszi az ezt meghaladó ellátást, akkor a kezelőorvos, a megyei egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosának egyetértésével egyedileg meghatározott további vizitszámot rendelhet el. A megszakítás nélküli ápolás érdekében az egyedi kérelmet az 56 vizit letelte előtt legalább két héttel korábban szükséges benyújtani.


Felhasznált joganyag

 

 

Fogyatékossági támogatás                                          1998. évi XXVI. Tv.

Vakok személyi járadéka                                 1032/1971. Korm. határozat

Rokkantsági járadék                                    83/1987.(XII.27. ) MT rendelet

Rokkantsági nyugdíj                                                  1997. évi  LXXX. Tv.

Rendszeres szociális járadék           8/1983.(VI.29.) EüM-Pm együttes rend

Rendszeres szociális segély                                               1993. évi III. tv.

Közgyógyellátás                                                                1993. évi III tv.

Parkolási Igazolvány                          218/2003.(XII.11.) Kormány rendelet

Normatív tankönyvtámogatás                                  2001. évi XXXVII. Tv.

Étkezési térítési díjkedvezmény                                     1997. évi XXXI. tv.

Szociális Alap és Szakszolgáltatás                                      1993. évi III. tv.

Személyi jövedelemadó kedvezmény                          1995. évi CXVII. Tv.

Utazási kedvezmények                           287/1997.(XII.29.) Korm. rendelet

Egyetemes elektronikus hírközlési szolg. igénybevételéhez nyújtott támogatás     19/2004.(VI.12.) IHM rendelet

Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei 164/ 1995.(XII.27. ) Kormány rendelet

Akadálymentesítési támogatás                 12/2001.(I.31.) Kormány rendelet

Gépjárműadó kedvezmény                                       1991. évi LXXXII. Tv.

Magasabb összegű családi pótlék                             1998. évi LXXXIV. tv.

Gyermekgondozási segély                                       1998. évi LXXXIV. tv.

Ápolási díj                                                                         1993. évi III tv.

                                                                                                              

           

 


Mellékletek

 

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok

 

A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek

1.   Phenylketonuria és egyéb enzimbetegségek (laboratóriumilag igazolt, különleges diétát igénylő esetek, pl. laktózérzékenység).

2.   Cukorbetegség (diabetes mellitus).

3.   Egyéb súlyos endokrin- és anyagcserebetegségek.

 

A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek

1.   Coeliákia

2.   Dermatitis herpetiformis Duhring, lineáris IgA dermatózis

3.   Mucoviscidosis

4.   Krónikus gyulladásos bélbetegségek (M. Crohn, colitis ulcerosa)

5.   Gastroesophagealis reflux betegség, amely intraoesophagealis pH-méréssel és endoscopos vizsgálattal egyaránt igazolt, valamint 6 hónapnál hosszabb gyógyszeres kezelést igényel

6. Egyéb súlyos gasztroenterológiai betegségek (pl. terheléssel igazolt táplálékfehérje-allergia, mely 2 éves kor felett is fennáll)

 

B) Kardiológiai betegségek

1.   Veleszületett szívhibák közül

a)   a műtét előtti esetek, ha a keringési elégtelenség csak gyógyszeres kezeléssel küzdhető le,

b)   az extracorporalis szívműtétet indokló esetek, a műtét után egy évig,

c)   a maradványtünetekkel járó, gyógyszeres vagy egyéb kezelésre szoruló műtét utáni esetek,

d)   a cyanosissal járó kórképek,

e)   a műtétet igénylő, balszívfél obstructioval járó kórképek (műtét előtt, valamint műtét után legalább egy évig),

f)    a maradványtünetekkel járó, intervenciós kardiológiai beavatkozást igénylő esetek.

2.   Tartós gyógyszeres kezelést igénylő ritmuszavar.

3.   Gyulladásos szívbetegségek (carditis, endocarditis, többszörösen kiújuló pericarditis).

4.   Cardiomyopathiák.

5.   Szívtranszplantációra váró, illetve azon átesett szívbeteg gyermekek.

6.   Kombinált gyógyszeres kezelést igénylő hypertonia.

 

C) Vesebetegségek

1.   Kétoldali vese dysplasiák, hypoplasiák.

2.   Nephrosis-szindroma (a kezelés befejezése után 3 évig).

3.   Chronikus pyelonephritis.

4.   Recidiváló pyelonephritisek húgyúti rendellenességek talaján (amennyiben műtéti korrekció nem lehetséges), illetve vesico-ureteralis refluxszal járó esetekben.

5.   Progresszív glomerulonephritis.

6.   Renovascularis (malignus) hypertoniák.

7.   Idült veseelégtelenség.

8.   Tartós gyógyszeres kezelést igénylő tubulopathiak.

9.   Egyéb krónikus, műtétet igénylő obstruktív uropathiak, a végleges műtéti megoldásig és/vagy a teljes gyógyulásig.

10.  Vesetranszplantációra váró, illetve azon átesett vesebeteg gyermekek.

 

D) Immunpathológiai kórképek

1.   Rheumatoid arthritis.

2.   Systemás lupus erythematodes.

3.   Egyéb súlyos autoimmun kórképek.

4.   Primer immunhiányos betegségek (Átmeneti IgG hiány esetén nem indokolt a jogosultság!).

5.   AIDS (szerzett immunhiányos betegség) laboratóriumilag igazolt, a Szent László Kórház Gyermek Immunológiai Ambulancia által is gondozott esetek.

6.   Splenectomia utáni állapot.

 

E) Haematológiai kórképek

1.   A vérzés, alvadás, valamint a vérsejtek képzésének és pusztulásának súlyos, krónikus zavarai.

2.   Csontvelőátültetés.

Restitutio ad integrum gyógyulás esetén a gyógyszeres kezelés befejezésétől számított 5 évig, egyéb esetekben 18 éves korig.

 

F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák

Rosszindulatú betegség esetén a kezelés időtartamára, és az azt követő 5 évig. Tartós szövődmény vagy károsodás esetén 18 éves korig.

G) Pulmonológiai kórképek

1.   A gyermekkori aszthma bronchiale krónikus formái, ha a beteg preventív, folyamatos gyulladáscsökkentő terápiára és/vagy rendszeres szakgondozásra szorul.

2.   Krónikus, tartósan jelentős mértékű, csökkent légzésfunkcióval járó obstruktív és/vagy restriktív pulmonológiai elváltozások, továbbá hörgőtükrözéssel, és/vagy képalkotó eljárásokkal igazolt, a légzőrendszer funkcióját befolyásoló légúti fejlődési rendellenességek, anatómiai eltérések, immotilis cilia szindroma.

3.   Hét éven aluliaknál súlyos, ismételt obstruktív légzészavarral járó kórképek, melyek gyakori kórházi kezelést igényelnek és a recidivák veszélye miatt a gyermek közösségbe nem adható.

 

H) Neurológiai betegségek

1.   Gyermekközösségben elhelyezhető, de gyakori epilepsziás rohamok, magatartási zavar miatt gyakran hosszabb otthoni megfigyelést, pihenést igénylő epilepsziás betegek, akik felügyelete, ápolása miatt a családtagok kénytelenek a munkájuktól távol maradni.

2.   Gyógyszerrel részben beállítható epilepsziások, akiknek havonta átlagosan legalább egy rohamuk van.

3.   Progresszív degeneratív (neurometabolikus) folyamatok.

4.   Incontinenciát okozó meningo-myelocele.

5.   A központi és perifériás ideg- és izomrendszer recidiváló, súlyos betegségei, melyek maradványtünetekkel gyógyulnak, illetve csak remissioba kerülnek (pl. Sclerosis multiplex, polyneuritis, polymyositis).

6.   Trauma, sérülés következtében elvesztett beszédképesség: aphasia, dysphasia.

 

I) Bőrgyógyászati betegségek

1.   Psoriasis vulgarisból, atopiás dermatitisből, ichtyosisból vagy más dermatozisból kialakuló erythroderma, epidermolytikus hyperkeratosis.

2.   Langerhans sejtes histiocytosis. Xeroderma pigmentosum.

3.   Epidermolysis bullosa simplex (kiterjedt forma) és dystrophica.

4.   Súlyos kiterjedt bőrgyógyászati kórképek (1 éven túl gyógyulók vagy csak remissioba hozhatók) a betegek naponta többszöri kenőcsös kezelést, kötözést igényelnek.

 


J) Egyéb krónikus betegségek, illetve fejlődési rendellenességek

A végleges (esetleg műtéti) megoldásig, amelyek gyógyulása egy éven belül nem várható, illetve mindaddig, amíg a gyermek gondozása különös terhet okoz.

 

K) Érzékszervi fogyatékosságok

1. Vakok és gyengénlátók

Akiknek látóélességét távolra mindkét oldalon 0,3-nál rosszabbnak minősítette a szemészeti vizsgálat, illetve akiknél központi idegrendszeri károsodás talaján centrális látászavar alakult ki és az illető aliglátó.

2. Siketek és nagyothallók

Akiknek hallásküszöb értéke mindkét oldalon a beszédfrekvenciákon 40 dB felett van és ezt audiológiai állomás igazolta.

 

L) Mozgásszervi fogyatékosságok

1.   Egy végtag vagy egy jelentős szegmentjének hiánya. Veleszületett vagy szerzett végtaganomáliák, ha tartós funkciózavarral járnak.

2.   A központi idegrendszer sérüléseire visszavezethető súlyos mozgászavarok, bénulások.

3.   A gerincoszlop és a mellkas deformitása, amely erősen károsítja a támasztó és mozgató funkciókat vagy légzési, illetve keringési zavart okoz, amely miatt a betegség különleges gyógykezelést igényel, ha műtét (műtét után 1 évig) vagy éjjel-nappal fűző viselése szükséges (a viselés ideje alatt).

4.   Achondroplasia.

5. Aki a mozgásszervi fogyatékossága következtében korának megfelelő önálló életvitelre képtelen, szükséges helyzetváltoztatásaihoz segítségre van szüksége, állandó terápiára és orvosi gondozásra szorul, ellátása a szülő részéről fokozott gondozást igényel.

 

M) Értelmi fogyatékosság

1. A súlyos halmozottan fogyatékosok (BNO kód F73).

2. Középsúlyos fokban fogyatékosok (BNO kód F71-F72).

Akiknek IQ pontja 20-49 között határozható meg, olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.

 

N) Pervazív fejlődési zavarok

1. Autizmus

2. Mutizmus

 

O) Pszichiátriai betegségek

Elmebetegség és súlyos magatartási zavar, melynek okán a gyermek közösséget, nevelési és oktatási intézményt - ide nem értve a speciális közösség, illetve nevelési és oktatási intézmény esetét - önmaga és a közösség veszélyeztetése miatt nem látogathat.

 

P) Többszörös és összetett betegségek

Többszörös és összetett betegségek, melyek együttesen felelnek meg a rendeletben meghatározott feltételeknek.

 

Q) Neonatológiai utóképek

1.   1500 gramm születési súly alatt 3 éves korig különös betegség nélkül.

2.   A központi vagy perifériás idegrendszer perinatálisan, illetve újszülöttkorban elszenvedett súlyos, maradványtünetekkel gyógyult károsodásai.

3.   Bronchopulmonális dysplasia.

 

 


A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget vagy fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására jogosult szakorvos

 

 

A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek

Endokrinológus szakorvos

Gyermek gasztroenterológus szakorvos

 

A) 2. Anyagcsere- és gasztroenterológiai betegségek

Gyermek gasztroenterológus szakorvos, gyermekpulmonológus szakorvos

 

B) Kardiológiai betegségek

Csecsemő- és gyermekkardiológus szakorvos

 

C) Vesebetegségek

Nephrológus, urológus szakorvos

 

D) Immunpathológiai kórképek

Speciális szakorvos

 

E) Haematológiai kórképek

Haematológus szakorvos

 

F) Rosszindulatú daganatok, illetve leukémiák

Gyermekleukémia- és tumorcentrumok szakorvosa

 

G) Pulmonológiai kórképek

Gyermekpulmonológus szakorvos

 

H) Neurológiai betegségek

Gyermekneurológus szakorvos

 

 

I) Bőrgyógyászati betegségek

Bőrgyógyász szakorvos

 

J) Egyéb krónikus betegségek, illetve fejlődési rendellenességek

Speciális szakorvos

 

K) Érzékszervi fogyatékosságok

Gyermekszemész szakorvos, csecsemő- és gyermek fül-orr- gégész szakorvos, audiológus szakorvos

 

L) Mozgásszervi fogyatékosságok

Speciális szakorvos

 

M) Értelmi fogyatékosság

Különböző szakértői bizottságok szakorvosai

 

N) Pervazív fejlődési zavarok

Speciális szakorvos

 

O) Pszichiátriai betegségek

Speciális szakorvos

 

P) Többszörös és összetett betegségek

Érintett szakorvosok

 

Q) Neonatológiai utóképek

Neonatológus szakorvos, gyermekneurológus szakorvos

 

           

 


Érdekvédelmi szervezetek

           

           

Autisták Érdekvédelmi Egyesülete

1066 Budapest, Jókai u.2-4. II. emelet

Tel.: 1/301-9067, 354-1073

Fax: 1/302-0194

autist@interpont.hu

www.esoember.hu

 

Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Szövetsége

1085 Budapest, Üllői u. 14. I/6.

Levelezési cím: 1365 Budapest, Pf. 705

Telefon/fax: 1/411-1356, 1/411-1357

efoesz@efoesz.hu

www.efoesz.hu

 

ÉTA – Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok

1158 Budapest, Molnár Viktor u. 94 - 96.

Telefon/fax: 1/414-0500, 414-0501

etasz@mail.axelero.hu

www.eta-szov.hu

 

Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége

1032 Budapest, San Marco u. 76.

Tel.: 1/388-5529, 1/388-2387, 1/388-2388, 1/454-1174, 1/454-1136, 1/368-1758

Fax: 1/454-1144

meosz@meoszinfo.hu

www.meosz.hu

 


Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

1068 Budapest, Benczúr u. 21.

1388 Budapest, Pf. 80

Tel.: 1/351-0434

Fax: 1/342-1989

titkarsag@sinosz.hu

www.sinosz.hu

 

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

1146 Budapest, Hermina út 47.

Tel.: 1/384-8440, 1/384-5028

mvgyosz@axelero.hu

www.mvgysz.budapest.hu

 

Halmozottan Sérültek Szülőszövetsége

2132 Göd IV. Béla király u. 16.

Tel./Fax: 06-27-310-863

hserultekszsz@vnet.hu

 

 

Országos Jelnyelvi Tolmácshálózat

Budapest:

Korner Budapesti Jeltolmács Szolgálat

cím: 1067 Budapest, Eötvös u. 26/b.

fax: 3010607

mobil/sms: 30/5557999 telefon: 3010607

e-mail: info@korner.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Budapesti Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 1068 Budapest, Benczúr u. 21.

fax: 4137938

mobil/sms: 30/8587373 telefon: 4137937

e-mail: tolmacsszolgalat@sinosz.hu

 


Vidék:

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Baranya Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 7621 Pécs, Jókai u. 9.

fax: 72/532-516

mobil/sms: 30/5739058 telefon: 72/225-156

e-mail: pecs.tolmacs@sinosz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 6000 Kecskemét, Táncsics M. u. 19.

fax: 76/417587

mobil/sms: 70/3311878 telefon: 76/417-587

e-mail: kecskemet.tolmacs@sinosz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Békés Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 5600 Békéscsaba, Trefort u. 19-23.

fax: 66/467-461

mobil/sms: 70/317-3403 telefon: 66/467-461

e-mail: bekescsaba.tolmacs@sinosz.hu

 

Agria-Humán Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 3530 Miskolc, Erzsébet tér 2.

fax: 46/506-374

mobil/sms: 20/3844795 telefon: 46/506-373

e-mail: agriahu5@axelero.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Csongrád Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 6722 Szeged, Attila u. 3.

fax: 62/632-887

mobil/sms: 70/5146830 telefon: 62/632-886

e-mail: szeged.tolmacs@sinosz.hu

 


Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Fejér Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 8000 Székesfehérvér, Fürdő sor 3.

mobil/sms: 70/514-6870

e-mail: szekesfehervar.tolmacs@sinosz.hu

 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 9021 Győr, Amadé L.u. 1.

fax: 96/335-294

mobil/sms: 30/560-1747 telefon: 96/523-342

e-mail: jtszgyor@axelero.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 4024 Debrecen, Varga u.8.

fax: 52/349-870

mobil/sms: 70/317-3409 telefon: 52/349-870

e-mail: debrecen.tolmacs@sinosz.hu

 

Agria-Humán Heves Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 3300 Eger, Rákóczi u. 15.

fax: 36/510-741

mobil/sms: 20/2320711 telefon: 36/510-740

e-mail: agriahu4@axelero.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 5000 Szolnok, Szapáry u. 19.

fax: 56/413-187

mobil/sms: 70/3173394 telefon: 56/413-187

e-mail: szolnok.tolmacs@sinosz.hu

 

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Komárom-Esztergom Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 2890 Tata, Vasút u. 64. / 2500 Esztergom, Kossuth L. u. 42.

mobil/sms: 70/2445846 telefon: 34/382084

e-mail: tolmacsszolgalat@fw.hu

 

Agria-Humán Nógrád Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 3100 Salgótarján, Fő tér 1.

fax: 32/432-407

mobil/sms: 30/5562343 telefon: 32/432-407

e-mail: jeltolmacs@starjan.hu

 

Harke Pest Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 1068 Budapest, Székely Bertalan u. 11.

fax: 3026034

mobil/sms: 30/4624580 telefon: 3026034

e-mail: harke.pest@jtsz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Pest Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 1068 Budapest, Benczúr u. 21.

fax: 3421989

mobil/sms: 30/9999287 telefon: 3510434

e-mail: pesti.tolmacsszolgalat@sinosz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Somogy Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 7400 Kaposvár, Irányi D. u. 12.

fax: 82/320-506

mobil/sms: 20/252-8311 telefon: 82/320-506

e-mail: kaposvar.tolmacs@sinosz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 4400 Nyíregyháza, Szabolcs u. 2.

fax: 42/401621

mobil/sms: 70/3173397 telefon: 42/401-621

e-mail: nyiregyhaza.tolmacs@sinosz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Tolna Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 7100 Szekszárd, Ady E. u. 14.

fax: 74/412-380

mobil/sms: 70/5146869 telefon: 74/510-832

e-mail: szekszard.tolmacs@sinosz.hu

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Vas Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 9700 Szombathely, Margaréta u. 1.

fax: 94/505969

mobil/sms: 30/589 7379 telefon: 94/310417

e-mail: vas@jtsz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Veszprém Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 8200 Veszprém, Budapesti út. 16.

fax: 88/328-856

mobil/sms: 30/4018312 telefon: 88/328856

e-mail: veszprem.tolmacs@sinosz.hu

 

Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Zala Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat

cím: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 23.

fax: 92/401-475

mobil/sms: 30/312-6380 telefon: 92/401-475

e-mail: zala.tolmacs@sinosz.hu

           


Engedélyezett támogató szolgálatok

 

Ir. szám

Település

Utca, házszám

Megnevezés

2730

Albertirsa

Dózsa Gy. U. 26.

Albertirsai Speciális Foglalkoztató Otthon és Intézményi Tám. Szolgálat

6783

Ásotthalom

Felszabadulás u. 2-6.

Gondozási Központ

6500

Baja

Pokorny u 1-3

Bajai Egyesített Szociális Intézmény

6500

Baja

Pokorny u. 1-3

Egyesített Szociális Intézmény

8184

Balatonfűzfő

Szállás u.6.

Move Támogató Szolgálat  

5600

Békéscsaba

Bartók B. út 12.

Egyesített Szociális Intézmény Központ, ’D’ Idősek Otthona

5600

Békéscsaba

Orosházi út 71.

Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Támogató Szolgálat

5600

Békéscsaba

Orosházi út 71.

Mozgáskorlátozottak B. M. Egyesülete Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat

5600

Békéscsaba

Jókai u. 15.

Mozgáskorlátozottak B. M. Egyesülete Napraforgó Támogató Sz.

1012

Budapest 01. ker.

Attila út. 89.

Budavári Önk. Családsegitő és Gyermekjóléti Szolgálat

1028

Budapest 02. ker.   

Pinceszer u. 20/a.  

Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítv. Támogató Szolg.

1028

Budapest 02. ker.   

Len u. 15/a.   

Egalitás Mozgássérültek Létbiztonságát Elősegítő Alapítv. Támogató Szolg.

1032

Budapest 03. ker.   

Gyenes u. 12.  

III.sz. Gondozási Központ, Támogató Szolgálat

1044

Budapest 04.ker.

Hajnal u.5.

Támogató Szolgálat

1061

Budapest 06. ker.   

Király u. 38.  

Terézvárosi Gondozó Szolgálat 

1068

Budapest 06.ker.

Király u. 82. félemelet 6.

Támasz a Csipaszívek Társasága Terézvárosi Támogató Szolgálat

1076

Budapest 07. ker.   

Hernád u. 27.  

Értelmi Fogyatékosok Fővárosi Érdekvédelmi Egyesülete  

1072

Budapest 07. ker.   

Klauzál tér 5. 

Küldetés Egyesület  

1115

Budapest 11. ker.   

Bartók Béla út 96.  

Magyar Karitász Rév Szenvedélybeteg Segítő Szolgálat

1122

Budapest 12. ker.   

Kékgolyó u. 19.

Magyarországi Krízisintervenciós Kp. Egy. Támogató Szolgálat

1135

Budapest 13. ker.   

Róbert Károly krt. 102.  

Támogató Szolgálat

1212

Budapest 21. ker.   

Völgy u. 82.   

Csepeli Gondozási Központ, Fogyatékosokat Támogató Szolgálat

 

Debrecen

Thomas Mann u.3/a fsz.2.

Kezünket Nyújtjuk Támogató Szolgálat

4025

Debrecen

Hatvan u.1/c

Tiszántúli Református Egyházkerület Támogató Szolgálat

4033

Debrecen  

Mátyás k. u. 10/a.  

Liget Lakóotthon

4130

Derecske  

Köztársaság út 103. 

Derecskei Mentálhigiénés és Ápolási Központ Kht

3300

Eger 

Rozália u. 21. 

Autista Alapítvány

2030

Érd  

Emma u. 8.

Szociális Gondozó Központ Támogató Szolgálat

4900

Fehérgyarmat   

Tömöttvár u.29-31.  

Városi Szociális Központ 

9024

Győr 

Kálvária u. 2.

Fogyatékosok Napközi Otthona és Támogató Szolgálat

5700

Gyula

Lahner Gy. u. 9.2/11.

Támogató Szolgálat

5300

Karcag    

Dózsa György u.9.   

Move Reménység Támogató Szolgálat

6000

Kecskemét 

Margaréta u 2  

KMJV Önk. EÜ. és Szoc.Intézmények Igazgatósága Támogató Szolgálat

6200

Kiskőrös  

Kossuth l. u 27

Egyesített Szociális Intézmények Humán Támogató Szolgálat

6400

Kiskunhalas    

Nefelejcs u.9.,

Nefelejcs Szakosított Otthon Fogyatékosok Napközi Otthona

5310

Kisújszállás   

Deák Ferenc u.10.

Move Segítség Támogató Szolgálat

4600

Kisvárda  

Tompos uti ltp. 1.  

Városi Bölcsőde és Rehabilitációs Napköziotthon

9900

Körmend

Thököly u. 46.

Szociális Szolgáltató és Információs Központ Támogató Szolgálat

9900

Körmend   

Kossuth u.26.  

Egészségügyi és Szoc.Intézmény

8868 

Letenye   

Petőfi u.40.

Magyar Kolping Szövetség Támogató Szolgálat

5400

Mezőtúr

Szolnoki út 37

Támogató Szolgálat

3526

Miskolc   

Szentpéteri kapu 80.

Szimbiózis Alapítvány- Támogató Szolgálat

3526

Miskolc   

Kassai u. 19.  

Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete- Támogató Szolgálat

4400

Nyíregyháza

Vécsey köz 4.

ÉFOÉSZ SZ-SZ-B Megyei Egyesület Támogató Szolgálat

4400

Nyíregyháza    

Ungvár sétány 35/a

Nyírségi Támogató Szolgálat

7030

Paks 

Kishegyi u 46-48.   

Támogató Szolgálat


 

8500

Pápa 

Jókai u.34.    

MOVE Kézenfogva Támogató Szolgálat

7632

Pécs

Krisztina tér 9.

Integrált Nappali Szociális Intézmény

7633

Pécs 

Endresz Gy. u. 21-23.    

Értelmi Fogy. Egyesített Szoc. Intézete 

7629

Pécs 

Apafi u. 101.  

Máltai Sz.Sz. Pécsi Területi Szerv 

7627

Pécs 

Gesztenyés u. 2.    

Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapitvány Mozgássérültek Napközi Otthona

3630

Putnok    

Szkala Bertalan 20. 

Városi Egészségügyi és Szociális Központ Szociális Gondozási Központja

5085

Rákóczifalva   

Kossuth Lajos u.13. 

Egyesitett Szociális Intézmény

9400

Sopron    

Kossuth u. 10  

Családsegítő Intézet

8330

Sümeg

Kossuth u.31.  

Szociális Gondozási Központ

6725

Szeged    

Veresács u. 17/b.   

Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete (Támogató Szolgálat)

5000

Szolnok   

Baross gábor út 56. 

Impulzus Egyesület

5000

Szolnok   

Csokonai út 34.

Esély a Hátrányos Helyzetű Embereknek Alapitvány

5000

Szolnok   

Somogyi Béla út 4/a 

Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete

9700

Szombathely    

Bem j.u.9/b.   

Regionális Szoc. Forrásközpont 'Esély' Fogyatékosokat Támogató Szolgálat

2890 

Tata

Almási u. 43.  

Szociális Alapellátó Intézmény Támogató Szolgálat


 

5233

Tiszagyenda    

Gorkij út 20/a 

Egyesitett Szociális Intézmény Gondozási Központ

5322

Tiszaszentimre 

Kossuth út 2.  

Szociális és Gazdasági Intézmények Igazgatósága

4244

Újfehértó 

Petőfi u. 37.  

ÉFOÉSZ SZ.-SZ.-B.M.-i Egyesülete

4065

Újszentmargita

Bödönhát 30.

Támasz-Gondviselés Egyesület, Támogató Szolgálat

2225

Üllő 

Pesti út 124.  

Üllői Mozgáskorlátozottak Egyesülete Támogató Szolgálat

2225

Üllő 

Pesti út 124.  

Civil Szolgáltató Kht

2600

Vác

Rákóczi út 36.

Támogató Szolgálat

8445

Városlőd  

Kossuth u.68.  

MOVE Esély Támogató Szolgálat

2112

Veresegyház    

Kálvin u. 6.   

ÉFOÉSZ Veresegyházi Támogató Szolgálat

8200

Veszprém  

Budapest u.16. 

MOVE Egymásért Támogató Szolgálat

8420

Zirc 

Bajcsy-zs. u. 9.    

Családsegítő-Gondozó és Gyermekjóléti Szolgálat

 


Tájékozódást segítő honlapok

 

 

Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány

http://www.fgyk.hu/

 

Fogyatékosok Esélye Közalapítvány

http://www.foka.hu

 

Fogyatékosügyi Portál

http://www.fogyatekosugy.hu

 

Fogyatékos Emberek Magazinja, információs portál

http://www.serultek.hu/

 

Kézenfogva Alapítvány

http://www.kezenfogva.hu/

 

ffriss fogyatékos fiatalok információs honlapja

http://www.motivacio.hu/ffriss/

 

Fogyatékossággal kapcsolatos Portál

http://www.fogyatekos.hu/index.php

 

Fogyatékos üdültetés

http://www.veledis.hu/

 

Fogyatékosügyi linkcenter

http://fogyatekos.linkcenter.hu/

 

 

 

OOSZI címek

 


OOSZI

1071 Budapest, Damjanich u. 48.,

1406 Bp, Pf. 4.

Tel: 462-6400, Fax: 462-6446

 

1. sz. Igazgatóság Budapest

1089 Bp, Vajda P. u. 10/b.

Tel: 210-0400

 

2. sz. Igazgatóság Székesfehérvár

8000 Székesfehérvár, Távirda u. 4.

Tel: 22/500-350

Telephelyek:

2800 Tatabánya, Cseri u. 26.,

Tel: 34/309-668

2500 Esztergom, Babits M. u. 2.

Tel: 33/411-155

8000 Székesfehérvár, Távirda u. 4.

Tel: 22/501-327

8200 Veszprém, Komakút tér 1.

Tel: 88/325-413

 

3. sz. Igazgatóság Debrecen

4026 Debrecen, Bethlen G. u. 11-17.

Tel: 55/413-505

Telephelyek:

4400 Nyíregyháza, Tüzér u. 2-4.

Tel: 42/451-600

5000 Szolnok, Hősök tere 2-4.

Tel: 56/512-983

 

4. sz. Igazgatóság Győr

9024 Győr, Szent Imre út 41.

Tel: 96/416-557

Telephelyek:

9024 Győr, Szent Imre út 41.

Tel: 96/517-615

9700 Szombathely, Március 15. tér 2.

Tel: 94/313-561

8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1.

Tel: 92/596-231

 

5. sz. Igazgatóság Miskolc

3529 Miskolc, Csabai kapu 9-11.

Tel: 46/562-562

Telephelyek:

3300 Eger, Széchenyi u. 34.

Tel: 36/515-873

3100 Salgótarján, Füleki u. 64.

Tel: 32/422-399

 

6. sz. Igazgatóság Pécs

7633 Pécs, Dr. Veress E. u. 2.

Tel: 72-551-388

 

Telephelyek:

7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-32.

Tel: 82/310-648

8600 Siófok, Semmelweis u. 1.

Tel: 84/510-820

7100 Szekszárd, Széchenyi u. 64.

Tel: 74/312-726

 

7. sz. Igazgatóság Szeged

6724 Szeged, Legényszállás köz 2.

Tel: 62/420-596

Telephelyek:

5600 Békéscsaba, Gyulai út 18.

Tel: 66/441-411

6000 Kecskemét, Piaristák tere 7.

Tel: 76/485-109

6400 Kiskunhalas, Nagy Szeder I. u. 1.

Tel: 77/526-341


Címkék: fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kötődő ellátásokról és szolgáltatásokról

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Kovács Mária Magdolna üzente 4 éve

Szociális és Munkaügyi Minisztérium Tájékoztató fogyatékossághoz 2010-től PDF-ben van. Meg lehet nyitni, de áthozni nem tudom.

Válasz

Ez történt a közösségben:

Kovács Mária Magdolna 3 napja új blogbejegyzést írt: Útbaigazításként

1 hete új blogbejegyzést írt: A boldogságról

bitai eniko írta 2 hete a(z) - 2 képhez:

_2_1891122_4571_s

Nagyon szep!

Hornyák Irma írta 2 hete a(z) Nincs esély a nyílt munkaerőpiacon? blogbejegyzéshez:

A fogyatékosoknak a mai helyzetben nemcsak a ...

Hornyák Irma írta 2 hete a(z) Children of Distance - Nem menekülök el [Hivatalos Videoklip | 2014] videóhoz:

Nem a zenei stílus a lényeg, hanem az életérzés.

Hornyák Irma 2 hete új videót töltött fel:

Hornyák Irma 2 hete új videógalériát töltött fel:

Az élet másik oldala

Hornyák Irma írta 2 hete itt:

Ma van a fogyatékkal élők Világnapja. Segítséget, türelmet kérlek adjatok nekik! De ne csak ma, hanem az év minden napján.

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu