Az eredeti tervekben az szerepelt, hogy július 1-től kezdik el a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát és a folyamatot 2012. január 1-ig lezárja a kormány - legalábbis ez szerepel a Széll Kálmán tervben. Mint ismeretes, a kormány azt vállalta korábban, hogy közel 100 milliárd forintot spórolna a 2012-es büdzsében 220 ezer rokkantnyugdíjas rendkívüli felülvizsgálatával. Ennek teljesítése viszont most szinte biztosra vehető, hogy csúszni fog és a kijelentés - legalábbis még egy darabig - megmarad a fenyegetés szintjén.

Nemcsak azért, mert ennek a tömeges felülvizsgálatnak a teljesítséhez mind a technikai háttér (korábbi hírek szerint a felülvizsgálatoknál használatos számítógépes munkaszimulátor használata az NRSZH-nál csak 2012-től lesz alkalmazható, mivel még a technológiai háttér is hiányzik), mind az emberi erőforrás hiányzik vagy nem elégséges. Hanem azért is, mert - mint arra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szerkesztőségünk érdeklődésére válaszolva felhívta a figyelmet  - a Széll Kálmán tervben szereplő rokkantsági felülvizsgálatokkal kapcsolatban  "még nincs kormánydöntés a felülvizsgálatok pontos részleteiről".

Ezek alapján nem csoda, hogy egy pár nappal az [origo] a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) egyik vezető beosztású forrásától úgy értesült, hogy még semmilyen előkészület nem történt.

Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke szerint az önmagában nem meglepetés, hogy nincs kapacitás a felülvizsgálatokra - ez szerinte látható volt. Azt viszont még mindig nem lehet tudni, hogy 2012-ben mi vár a rokkantnyugdíjasokra. A kormányzati elképzelésekről ugyanis a MEOSZ-nak sincs semmilyen információja. Ugyanakkor azt is megjegyezte: a kormány olyan olyasféle elvárást fogalmaz meg, amelyet ez a társadalmi réteg nem bír el.

Felülvizsgálatok azért vannak

Ez persze azt sem jelenti értelemszerűen, hogy nincsenek felülvizsgálatok, csak esetleg nem a kormány által beharangozott mennyiségben és mértékben. A Nefmi a Napi Gazdaság Online érdeklődésére rámutatott, hogy a szakértői tevékenységben 2008-ban már bekövetkezett egy szemléletváltás: ettől kezdődően ugyanis már nem az elveszett, hanem a megmaradt, a munkavégzés szempontjából hasznos képesség kimutatása vált a szakértők feladatává.

Az NRSZH a napokban már hírt adott visszaélésekről (amit akár össze is lehetett volna kötni a kormányzati törekvésekkel): e szerint egy tavaly indított átfogó felülvizsgálat keretében találtak két olyan egri orvost, akik pénzt kértek a rokkantosításért. Ennek keretében a hivatal 1500 felülvizsgálatot végzett el, amiből 130 esetben indítottak rendkívüli eljárást, de - Pósfai Gábor, a hivatal főigazgatója elmondása szerint - csak három esetben fordult már elő, hogy a korábbi rokkant minősítést meg kellett változtatni.

A Nefmi a Széll Kálmán tervtől független, eddig is alkalmazott felülvizsgálatokról ("rutinos" illetve rendkívüli") a következő tájékoztatást adta lapunknak: 2009-ben összesen 286 904 vizsgálatot végeztek a szakértői bizottságok, ebből 89 043 soros felülvizsgálat volt, míg 2010-ben 29 8111 vizsgálat történt összesen, amelyből a soros felülvizsgálatok száma 92 232 volt.

2009-ben és 2010-ben is 16 rendkívüli felülvizsgálat történt, ebből 2009-ben 7 esetben, 2010-ben 6 esetben változtatta meg a szakértői bizottság a korábbi döntést. 2011-ben a közérdekű bejelentések, illetve a Nefmi által elrendelt szakmai ellenőrzés következményeként 139 rendkívüli felülvizsgálat elvégzésére került sor, változtatás 30 esetben (21 százalék) történt.

Akár soros, akár rendkívüli felülvizsgálatról van is szó, a minisztérium megjegyezte lapunknak adott válaszában, hogy ha az egészségkárosodás mértéke már nem éri el a rokkantság jogszabályban meghatározott mértéket, akkor a nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozatot hoz a pénzbeli ellátás megszüntetéséről. Ez alapján a szakértői bizottságok a soros felülvizsgálatok során 2009-ben 11 629 (az összes vizsgálat 13 százaléka), 2010-ben 11 539 esetben (12,5 százalék) változtatták meg a korábbi döntést.

Kiket és hány embert lehet visszavezetni a munkaerőpiacra?

A MEOSZ elnöke arra a kérdésünkre, hogy mégis hány embert lehetne reálisan visszavezetni a munkaerőpiacra, arra mutatott rá, hogy a legutóbbi kormányzati kommunikáció szerint a felülvizsgálat alá eső 57 év alatti rokkantnyugdíjasok 160-170 ezren lehetnek, amelynek körülbelül 10 százaléka helyezhető vissza a munkaerőpiacra. Ehhez persze olyan munkaerőpiacra volna szükség, amely ezeket az embereket alkalmazná. Jelenleg ugyanis nincs összhangban a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldala: vagy olyan megváltozott munkaképességűeket keresnek, akik magas képzettségűek, több nyelven beszélnek és jó számítógépes tudással rendelkeznek, de megelégszenek a minimálbérrel, vagy olyan munkára alkalmaznák őket 4 órás részmunkaidőben, amit más nem végez el.

A megváltozott munkaképességűeknek egyébként jelenleg - köszönhetően a még a rendszerben lévő rehabilitációs támogatásoknak - mintegy 12-15 százaléka dolgozik, ahol a fent említett képzettebb réteget a nyílt munkaerőpiac fel is szívta.

A munkaerőpiacra történő visszavezetésnél viszont komoly nehézségeket okozhat Hegedűs szerint, hogy az aktív korban lévő megváltozott munkaképességűeknek 72 százaléka eleve a 46-64 éves korcsoportba tartozik, ahol több mint 70 százaléknak csak általános iskolai vagy szakmunkás végzettsége van, illetve az, hogy a rokkantnyugdíjasok több mint 60 százaléka a foglalkoztatottság szempontjából egyébként is a legrosszabb helyzetben lévő Dél-alföldi és Észak-magyarországi régióból kerül ki. Ezek az emberek ráadásul nagyrészt nehéziparban és a mezőgazdaságban voltak alkalmazottak.

A Nefmi ezzel kapcsolatban pedig azt a választ adta: nem lehet sematikusan válaszolni a kérdésre, hány ember kerülhet vissza a munkaerőpiacra, hiszen nem minden megváltozott munkaképességű munkavállalónak van ellátása. Továbbá az ellátások feltétele, időtartama, összege, az ellátás melletti kereső tevékenység korlátai is ellátási formánként változóak. Az egyéni élethelyzetek is további differenciáló, motiváló tényezők lehetnek, így a jövedelmi viszonyok, a környéken lévő munkahelyek kínálata, a munkavégzés körülményei, a munkába járási lehetőségek, vagy az is, hogy foglalkoztatási jogviszonyba visszatérő, vagy eddig még sohasem foglalkoztatott munkavállalóról van-e szó.