Tudnivalók a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről és a Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról.

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:

• a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
• természetbeni támogatásnak (július, november hónapban)
• az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére.

Ki kérheti a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítását?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kérheti. A jegyző a támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra állapítja meg.

Mely időponttól nyílik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság?

A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.

Kinek állapítható meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága?

A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát,

• akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2013-ban 39.900,- Ft) ha
• a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
• a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
• a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy
• a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2013-ban 37.050,- Ft) feltéve,
• hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

A nagykorúvá vált gyermek részére is megállapítható a kedvezmény?

A jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, ameddig közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, továbbá ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig.

Hogyan állapítják meg a család egy főre jutó jövedelmét?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból szerzett jövedelemszámításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
• a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.

Mit értünk vagyon alatt?
V
agyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

• külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
• együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja.

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

A lízingelt dolog vagyoni értékű jognak minősül?

A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni, melynek értékét az illetékekről szóló törvény szerint fogják meghatározni.

Mit tekintünk nem hasznosítható ingatlannak?

A forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

A vagyonvizsgálat során mi nem tekinthető vagyonnak?

Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

Az egy főre jutó jövedelem számításánál kit lehet közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként figyelembe venni?

• a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát.
• a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket.
• a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket
• a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
• korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, fogyatékos gyermeket.
• a Családjogi törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott, a fentiekben nem említett rokont.
• a családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat veszik figyelembe.

KIEGÉSZÍTŐ GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS

Ki jogosult a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra?

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja, ha

• a gyermek tartására köteles, és
• nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

Ki, és meddig állapítja meg a támogatást?

A gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője, határozatlan időre.

Mennyi a kiegészítő támogatás havi összege?

A támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a 2013. január 1-től 6.270,- Ft.

Jó tudni

• A támogatásban részesülőnek a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül kell értesítenie a jegyzőt.
• A kiegészítő támogatásra való jogosultság feltételeit a jegyző évente egyszer felülvizsgálja.
• A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napjától szűnik meg.

PÉNZBELI TÁMOGATÁS

A jegyző kinek állapít meg pénzbeli támogatást?

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

• a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel,
• a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

A jegyző kinek állapít meg pótlékot?

Annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága

• 2013. augusztus 1-jén fennáll, augusztus hónapban 8.400,- Ft, továbbá, ha
• 2013. november 1-jén fennáll, november hónapban 8.400,- Ft pótlékot állapít meg gyermekenként.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)