Az egyes kormányrendeleteknek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedőképességének vizsgálatával, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés két rendelet módosításának tervezetét tartalmazza.

 

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos – a közlekedőképesség akadályozottságának vizsgálatán alapuló – minősítési rend orvosszakmai feltételrendszerének és eljárási szabályainak kidolgozása érdekében öt kormányrendelet módosítására kerül sor.

 

A súlyos mozgáskorlátozott személyek gépjármű szerzési és átalakítási támogatásának igénylésével, a támogatás megállapításával kapcsolatos rendelkezéseket – 2011. július 2-i hatálybalépése óta – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szabályozza. Az R. – az évközbeni hatálybalépése következményeképpen – nem tartalmazza a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek jogosultsági alapjául szolgáló részletes állapot-minősítési szabályokat, önálló minősítési rendszere nincs. A minősítési szempontrendszer és eljárásrend intézményesítéséig átmeneti jelleggel egyéb, kizárólag a mozgáskorlátozottsághoz kapcsolódó ellátások igénylése, illetve állapotok vizsgálata során korábban lefolytatott minősítések jelentik a közlekedési kedvezményekre való jogosultság megállapításának alapját. Szakmailag azonban indokolt, hogy a súlyos mozgáskorlátozottság azon személyek estében is megállapítható legyen, akiknek a közlekedőképességük súlyosan akadályozott, azonban erre vonatkozóan orvosszakmai szerv általi korábbi minősítéssel nem rendelkeznek.

 

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság alapját képező súlyosan fogyatékos állapot minősítését jelenleg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) végzi, ezért a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának megállapítására szolgáló orvosszakértői vizsgálatok is a hivatalhoz telepíthetőek. Az R. módosításával kapcsolatos szándék az, hogy a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának vizsgálata a kedvezményrendszer céljainak megfelelően kidolgozott orvosszakmai kritériumok szerint történjen, és az orvosszakértői vizsgálattal kapcsolatos feladatok az NRSZH elsőfokú szakértői bizottságainak határkörébe kerüljenek.

 

Az új minősítés alapja a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben előírt új orvosszakmai minősítési rendszer, valamint az Egészségügyi Világszervezet által kiadott „A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása” (a továbbiakban: FNO) Tevékenység és részvétel 4. mobilitás fejezetében szereplő résztartományok alábbiakban bemutatott kategóriáira tekintettel meghatározott mozgást akadályozó állapot. Közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak az a személy tekinthető, akinél az NRSZH szakértői bizottságainak vizsgálata során megállapított állapot várhatóan legalább három évig fennáll. A módosítás emellett tartalmazza a közlekedőképességet akadályozó állapot megállapításának javasolt eljárásrendjét a súlyos mozgáskorlátozott állapothoz kapcsolódó különböző kedvezmények esetében.

 

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítását a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék műemléki védelemben részesítetése indokolja.

 

A Kormány

 

.../2011. (…) Korm. rendelete

 

egyes kormányrendeleteknek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedőképességének vizsgálatával összefüggő módosításáról

 

 

A Kormány

az 1-2. § és a 9-14. § tekintetében eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a 3-5. § és a melléklet tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 40. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a 6-8. § tekintetében eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a 15. § tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

 

a következőket rendeli el:

 

 

 

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása

 

1. §

 

           

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban. Lr.) 9. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

 

„(8a) Ha a súlyos mozgáskorlátozottság igazolása céljából szükséges (8) bekezdés szerinti iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozottság 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szerinti előzetes vizsgálatát – a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával – az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél lehet kezdeményezni. A körzetközponti jegyző a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt a közlekedőképesség minősítése érdekében. A közlekedőképesség vizsgálatára egyebekben a Kr. szabályait kell alkalmazni.”

 

2. §

 

            Az Lr.

a) 9. § (8) bekezdés a) pontjában az „a) pontja” szövegrész helyébe az „a) pont aa)-ac) alpontja” szöveg,

b) 46. §-ában a „2012. június 30-áig” szövegrész helyébe a „2013. december 31-éig” szöveg

 

lép.

 

 

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

 

3. §

 

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 2. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

 

(E rendelet alapján igazolványra az a személy jogosult,)

 

„a) aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § a) pont ac) alpontja értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott,”

 

(és ezt az 1. számú mellékletben meghatározott szakvélemények vagy szakhatósági állásfoglalások valamelyikével igazolja.)

 

4. §

 

            A Pr. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

 

            „(3) Ha a kérelem benyújtásakor az 1. számú melléklet szerinti szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat. Ebben az esetben a körzetközponti jegyző a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt a közlekedőképesség minősítése érdekében. A közlekedőképesség vizsgálatára egyebekben a Kr. szabályait kell alkalmazni.”

 

5. §

 

(1) A Pr. 1. számú melléklete a melléklet szerint módosul.

 

(2) A Pr. 13. § (2) bekezdés b) pontjában a „2012. június 30-áig” szövegrész helyébe a „2013. december 31-éig” szöveg lép.

 

 

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

 

6. §

 

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hr.) 7. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(A Hivatal a jogszabályban meghatározott esetekben szakértői feladatokat lát el, e feladatkörében szakvéleményt ad)

 

„g) a közlekedőképességről,”

 

7. §

 

A Hr. 16. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(2) A Hivatal – jogszabályban meghatározott esetekben – komplex minősítést végez, amely során szakhatósági állásfoglalást ad a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról, illetve – erre irányuló kérelem esetén – szakvéleményt ad a közlekedőképességről.

 

(3) A Hivatal – jogszabályban meghatározott esetekben – az érintett személy kérelmére komplex minősítést végez, és hatósági bizonyítványt állít ki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról, illetve – erre irányuló kérelem esetén – szakvéleményt ad a közlekedőképességről.”

 

 

8. §

 

Hatályát veszti a Hr. 6. § c) pontja.

 

 

 

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

 

9. §

 

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(E rendelet alkalmazásában)

 

„a) súlyos mozgáskorlátozott személy:

aa) az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy az f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,

ab) az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,

ac) a 4/A. alcím szerinti minősítési rendszer szerint a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy, amennyiben ez az állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll;”

 

10. §

 

            Az R. 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a pont a következő ad) alponttal egészül ki:

 

(A kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló,)

 

„ac) a szakértői szerv által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, a 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény másolatát, vagy

 

ad) ha az aa)-ac) alpontok szerinti iratok nem állnak rendelkezésre, a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat, és”

 

11. §

 

Az R. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

 

„(2a) Amennyiben a költségvetési keretek lehetővé teszik, év közben pótkeretszám hirdethető a 2. § e) pontja szerint. Ha pótkeretszám meghirdetésére kerül sor, annak erejéig a (2) bekezdés szerinti sorrend szerint kell a jogosultakat kijelölni. Ha a meghirdetett pótkeretszámot a 4. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti közlekedési kedvezmény iránti kérelmek nem merítették ki, a hivatal a másik típusú szerzési támogatást kérelmező – a keretszám kimerülése miatt elutasított - igénylőket nyilatkoztatja arról, hogy a pótkeretszám ismeretében a meghirdetett támogatást igénybe kívánják-e venni, és a jogosultakat az eredetileg általuk igényelt támogatás szerint megállapított sorrendnek megfelelően jelöli ki.”

 

12. §

 

            Az R. a 8. §-t követően a következő 4/A. alcímmel egészül ki:

 

„4/A. A közlekedőképesség minősítése

 

            8/A. § (1) Ha a kérelmező a 7. § (3) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja szerinti iratok egyikét sem csatolta, a hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül – a 7. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti iratok megküldésével – megkeresi a szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében.

 

(2) A szakértői szerv közlekedőképességében súlyosan akadályozottnak minősíti azt a személyt, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti

a) mozgásszervi részkárosodása, vagy

b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása, vagy

c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara, vagy

d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy

e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pontok szerinti két részkárosodása együttesen

 

eléri vagy meghaladja a 40%-ot, és közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített.

 

(3) A szakértői szerv a szakvéleményét 60 napon belül adja ki. A szakvélemény a jogszabályban meghatározottakon túl tartalmazza

a) a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának fennállását vagy fenn nem állását,

b) a következő felülvizsgálat időpontját.

 

(4) A közlekedőképesség vizsgálata a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti komplex minősítés keretében is kérhető. Egyéb esetben – ide nem értve a közlekedési kedvezményt igénylőket – a közlekedőképesség vizsgálata 8000 Ft szakértői díj ellenében történik, amely a szakértői szerv bevételét képezi.

 

(5) A közlekedőképesség vizsgálatát a gépjárműadóról szóló törvény szerinti mentesség igazolása érdekében az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél lehet kezdeményezi, aki a továbbiakban az (1) bekezdés szerint jár el.”

           

13. §

 

            Az R. 14. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

 

            „(6) A 7. § (3) bekezdés a) pontjának a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló …/2011. (……) Korm. rendelet hatályba lépését megelőző napon hatályos ac) alpontja szerinti szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás a hatályossági idején belül, de legkésőbb 2012. szeptember 15-éig felhasználható az e rendelet szerinti súlyos mozgáskorlátozottság igazolására.

 

(7) 2013. december 31-éig a szakértői szerv a közlekedőképesség minősítését tartalmazó szakvéleményét az iratok alapján adja ki, ha a kérelmező csatolja az R. 2. vagy 3. számú melléklete szerinti hatályos orvosi szakvéleménye eredeti példányát vagy hiteles másolatát, és az annak kiállítását megalapozó orvosi dokumentációt.”

 

14. §

 

(1) Az R.

a) 1. § nyitó szövegében és c) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

b) 2. § e) pontjában a „költségvetési” szövegrész helyébe a „központi költségvetésről szóló” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés c) pontjában a „jármű, vagy” szövegrész helyébe a „jármű, kivéve a quad, vagy” szöveg,

d) 5. § (1) bekezdés nyitó szövegében a „személygépkocsinak” szövegrész helyébe a „súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a 2. § g) pont ga)-gb) alpontja szerinti személy tulajdonában álló személygépkocsinak” szöveg,

e) 7. § (1) bekezdésében a „március 31” szövegrész helyébe a „május 15” szöveg,

f) 8. § (1) bekezdésében az „április 30-ig” szövegrész helyébe a „július 31-éig” szöveg,

g) 8. § (2) bekezdésében a „május 31” szövegrész helyébe a „szeptember 15” szöveg,

h) 14. § (4) bekezdésében a „2012. június 30-áig” szövegrész helyébe a „2013. december 31-éig” szöveg

 

lép.

 

            (2) Hatályát veszti az R. 11. § (5) bekezdésének második mondata.

 

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

 

15. §

 

(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban. Mmr.) 6. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

 

(Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező)

 

„d) erre vonatkozó igénye esetén a közlekedőképességének vizsgálatára vonatkozó kérelmet.”

 

(2) Az Mmr. 6. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

 

(A kérelemhez csatolni kell)

 

„g) a közlekedőképesség vizsgálatára vonatkozó kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.”

 

16. §

 

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

(2) Az 1-6. § 2012. június 1-jén lép hatályba.

Melléklet a …/2012. (…..) Korm. rendelethez

 

A Pr. 1. számú melléklete a következő 1. ponttal egészül ki:

 

            „1. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti szakvélemény.”

 

 

 

A Kormány

 

.../2011. (…) Korm. rendelete

 

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

 

 

 

A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

1. §

 

(1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. melléklet B. pontjának címe helyébe a „B. Műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, valamint történeti tájat érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban” szöveg lép.

 

(2) Az R. 2. melléklete a melléklet szerint módosul.

 

2. §

 

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

 

 

 

 

Melléklet a …/2012. (…..) Korm. rendelethez

 

            Az R. 2. melléklet B. pontja a következő III. alponttal egészül ki:

 

„III.   A történeti tájat érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal és a szakigazgatási szerv szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1.       A történeti táj teljes területén azon jellemzők fennmaradásának és érvényesülésének biztosítása, amelyek a történeti tájjá nyilvánításról szóló rendeletben védendő értékként meghatározásra kerültek.

2.       A történeti táj területén a természeti, illetve az épített elemek minőségének, mennyiségének és arányának, azok történetileg kialakult, vallási, kultúrtörténeti, történelmi szempontból jelentős eseményhez kapcsolódó vagy tájhasználattal összefüggő viszonyrendszerének fenntartása; ezen belül

2.1.    a táj jellegének, egységességének, történelmileg kialakult szerkezetének, valamint a történetileg kialakult hagyományos tájhasználat által formált összképének, továbbá a környezetével való kapcsolatának megőrzése az értékek fennmaradását szolgáló fenntartható használat és fejlődés figyelembevételével;

2.2.    a történeti hagyományokon alapuló folytonosság és folyamatosság fenntartása a táj- és területhasználatban, beleértve ebbe a kulturális és táji örökség tárgyi és nem tárgyiasult elemei és tényezői összességét, így különösen a településépítészeti és az építészeti hagyományok, a régészeti, a hagyományos épített, a műemléki, a művészeti vagy a műszaki környezet anyagi megnyilvánulásának megőrzését;

2.3.    a természet és az emberi tevékenység egymásra hatása eredményeként kialakult tájkép és annak jellegzetes elemeinek, valamint esztétikai minőségének – a táj- és természetvédelem szempontjainak figyelembe vételével megvalósuló – kulturális örökségvédelmi szemléletű megőrzése.”