FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja

FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja hírei

Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2013

11 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2013

2013-02-20 21:33:06, szerda

	Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2013 A nyugdíj melletti munkavégzés szabályait foglaljuk össze röviden és érthetően az alábbiakban. Tekintettel arra, hogy más-más szabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjasokra, a korhatár előtti ellátásban részesülőkre, a társas vállalkozókra és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozókra, tisztában kell lennünk az adózási és a járulékfizetési szabályokkal. Itt foglaljuk össze a közszolgálati jogviszonyban levők nyugdíjfizetési szabályait is. Öregségi nyugdíjas munkavégzési szabályai 2013 Öregségi nyugdíjasnak tekinthető az a személy, aki a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére. A munkáltató az általa foglalkoztatott 55 év feletti munkavállalók után (nyugdíjasok is lehetnek) a fizetendő szociális hozzájárulási adóból a bruttó munkabér 14,5%-ának megfelelő, de maximálisan 14.500,-Ft/fő/hónap kedvezményt vehet igénybe. Az öregségi nyugdíjas munkavállaló a munkabére mellett a nyugdíját is korlátozás nélkül felveheti. Korhatár előtti ellátás munkavégzési szabályai 2013 Ide tartoznak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülők (a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művész nyugdíj és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja). A nyugdíjtörvény szerint amennyiben az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el a minimálbér - összegének 18 szorosát (2013-ban ez az összeg 1.764.000 forint), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Amennyiben a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ezt a rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell. Ebben az esetben is érvényes, hogy a munkáltató az általa foglalkoztatott 55 év feletti munkavállalók után (nyugdíjasok is lehetnek) a fizetendő szociális hozzájárulási adóból a bruttó munkabér 14,5%-ának megfelelő, de maximálisan 14.500,-Ft/fő/hónap kedvezményt vehet igénybe. Közszolgálati jogviszony munkavégzési szabályai 2013 Az alábbi esetekben szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, amennyiben az illető személy közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. Egyéni és társas vállalkozók Amennyiben saját jogú nyugdíjas folytat vállalkozói tevékenységet (ide tartozik az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte) ebben az esetben ő kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki nem biztosított. Ez esetben a társas vállalkozás a (kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után) 6.660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, a társas vállalkozó pedig 10% nyugdíjjárulékot. A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után - pl. öregségi nyugdíjas - nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási adót fizetni. Azok az egyéni és társas vállalkozók akiknek korábbi nyugdíját átminősítették korhatár előtti ellátássá, illetve szolgálati járandósággá, már nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (egészen addig amíg el nem érik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt). Az az egyéni vállalkozó, aki korhatár előtti ellátásban részesül, és nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a járulékokat. FIGYELEM! Ez érintheti a mezőgazdasági őstermelőket is. Az utóbbi esetben a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Forrás, a munkabér költségei táblázatokkal, itt:

Öregségi nyugdíj 2013

2013-02-18 13:30:35, hétfő

	Öregségi nyugdíj 2013 Az öregségi nyugdíj megállapításának szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezései határozzák meg. Ennek megfelelően az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor betöltése után jár, de csak akkor, ha az illető magánszemély a fenti törvényben meghatározott szolgálati időt is megszerezte. Tehát két feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie, azaz el kell érni az öregségi nyugdíjkorhatárt és meghatározott szolgálati idővel kell rendelkezni. Az öregségi nyugdíj típusai: Háromféle öregségi nyugdíj típus létezik a társadalombiztosítási rendszerben: - öregségi teljes nyugdíj, - öregségi résznyugdíj, - nők kedvezményes öregségi nyugdíja. Öregségi nyugdíjkorhatár Az 1952. január 1. előtt született nők és férfiak öregségi nyugdíjkorhatára egységesen a 62. betöltött életév. Öregségi teljes nyugdíj Az a személy jogosult öregségi teljes nyugdíjra, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett, azaz legalább 20 évig dolgozott biztosítással járó jogviszonyban. Öregségi résznyugdíj Az a személy jogosult öregségi résznyugdíjra, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, nincs meg a 20 év szolgálati ideje, de legalább 15 év szolgálati időt szerzett, azaz legalább 15 évig dolgozott biztosítással járó jogviszonyban. Nők kedvezményes öregségi nyugdíja Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül az a nő jogosult, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Ebben az esetben a jogosultsági időbe beszámít a munkával (ledolgozott biztosítással járó jogviszonyban) töltött éveken túl a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő is. A 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 évnyi keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső szolgálati idővel kell rendelkezni! A jogosultsági időbe nem számítható be a nappali tagozatos tanulmányi idő. Ebből adódik, hogy a felsőoktatás nappali tagozatán végzett nők e jogcímen később tudnak nyugdíjba vonulni, mint azok, akik az érettségi, a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után munkába álltak. Nem vehető figyelembe jogosultsági időként a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, az egyébként szolgálati időként elismerhető szakmunkás-tanulmányi idő, a passzív táppénz időtartama, valamint az 1998. január 1-jét megelőzően - nem gyermekgondozás, vagy gyermekápolás miatt igénybe vett - fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja sem. Minden öregségi nyugdíjigénylésekor feltétel, a munkaviszony (ill. bármely biztosítással járó jogviszony ) megszüntetése! Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárváltozások 62-65 évig itt:

A munkába járás költségtérítése

2013-02-08 10:27:01, péntek

	A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II.26) kormányrendelet 2. § a) pontjában meghatározott esetekben a munkáltató a munkavállaló munkába járásával kapcsolatos költségeit megtérítheti, illetve bizonyos esetekben köteles azt megtéríteni. Nem tartozik az adóalapba "azaz gyakorlatilag adómentesen adható" a költségtérítés, ha annak összege nem haladja meg a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembe vételével kilométerenként a 9 forintot. Ez az összeg nem tévesztendő össze az általános személygépkocsi normaköltséggel, mivel a munkába járás költségtérítése mellett további költségek (például a benzinköltség) nem számolhatóak el. Ez egyben azt jelenti, hogy a költségtérítés kilométerenként 9 forintot meghaladó része a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. A munkáltató a kilométerenkénti 9 forint költségtérítést abban az esetben köteles biztosítani, ha: - a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nincs közösségi közlekedés; - a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja - igénybe venni a közösségi közlekedést (hosszú várakozásnak az az időtartam számít, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja); - a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni. E térítés annak is adható, akinek nincs saját tulajdonban lévő személygépkocsija. A mozgáskorlátozott munkavállaló esetén a munkába járásra tekintettel akkor is fizethető a kilométerenkénti 9 forint költségtérítés, ha a munkába járás a közigazgatási határon belülről történik. Ha a magánszemély munkába járásra tekintettel kap költségtérítést, akkor emiatt nem fizet cégautóadót. Mi számít munkába járásnak? A költségtérítést szabályozó törvény szerint munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

Főállású ''KATA''adózási mód esetén mennyi a szolgálati idő?

2013-01-29 23:52:04, kedd

	Főállású ''KATA'' adózási mód esetén mennyi a szolgálati idő? '' Tisztelt Konyvelozona.hu! KATA-s kisadozo vagyok, es dec. 20-an jelentkeztem at eva-bol kata-ba. allitolag 20.-a utan kedves emberek megvaltoztattak par dolgot nyugdijjal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy 5 év KATA-ban eltöltött ido csak 4 evkent szamolhato el a nyugdijban. Igaz ez? Ha igen, az 50e ft helyett vajon mennyit kell havonta fizetnem, hogy minden évemet elszámolják??? '' Úgy gondoltuk, hogy teljesen egyszerű lesz a válasz: 1 év = 1 évvel, járulékalap 81.300,- Ft, oszt csókolom. Igen ám, de nálunk az a rendszer,hogy még egy gyógypillantást vetünk az adott napon hatályos jogszabályra; tényleg jól tudjuk-e. Nos, majd a klaviatúrát nyeltük le mi is a meglepetéstől: 2012. december 22-én - a karácsonyfa alá somfordálva - jelent meg a magyar Közlöny 178. számában a 2012. évi CCVIII. törvény az Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról. Ennek a kis aranyos törvénykének a 14. §. b) pontja az alábbiak szerint szól: 39. § (2) bekezdésében a ''biztosítási idejének'' szövegrész helyébe a ''biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének'' szöveg... lép Nézzük meg, hogy ez a csutaknyi mondattöredék mit is okoz 2013. január 01-től a főfoglalkozású kata adózási módot választó vállalkozók esetén? Az ominózus mondatrész az 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 39. § (2) bekezdését módosítja, ami azt jelenti, hogy jó, ha egybe olvassuk ezt a részt a változással. Mielőtt azonban ezt megtennénk, tegyünk egy apró kitérőt, hogy az eredeti választ korrekten meg tudjuk válaszolni: A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Kata) 10. § (1) bekezdése szerint: A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. Megjegyzés: Az 1997. évi LXXX. törvényt nevezzük Tbj.-nek, rendes elnevezése: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 37. § (1) bekezdése a szolgálati időről az alábbiakat mondja: A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták... A Kata 9. § (1) bekezdése alapján a tételes adóval teljesített közteherrel megfizetettnek kell tekinteni többek között a járulékokat: A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól ... c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése; ... Ez utóbbi kitételnél egy kicsit döccen a gondolatmenetünk: ''...szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták...'' összevetve a ''... kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában... alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól... járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;''... Vajon a mentesülés az adott közteher alól minősíthető-e úgy, hogy az előírt nyugdíjjárulékot levontnak lehet tekinteni? A Tny. 39. § (1) bekezdés szerinti arányos szolgálati idő a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó esetében nem alkalmazható (ők a most következő idézett részben nem említett e) és f) pont alá tartoznak): Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának alkalmazása során - az 1996. december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával. Ha most elolvassuk a bevezetőnkben említett hangya-pattanásnyi töredékkel együtt a Tny. 39. § (2) bekezdését, akkor kezd el a fejünkön tekeregni a csákó (a betűvastagítás tőlünk származik): Az (1) bekezdés rendelkezéseit a Tbj. 30/A. §-ának (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági őstermelő 2007. december 31-ét követően szerzett biztosítási idejének, valamint a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során is alkalmazni kell. A 39. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, hogy ''a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe''. A 39. § (2) bekezdése pedig azt mondja, ki, hogy igaz, hogy a főfoglalkozású kata-adózó is kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, de a főállású kisadózó biztosítási idejének szolgálati időként történő figyelembevétele során a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Gondoljunk csak bele: egy eva adózási mód alá tartozó vállalkozó komolyan veszi a könnyítésnek/egyszerűsítésnek kikiáltott kata adózási módot, ezért oszt-szoroz, számol és mérlegel. Érzékeli a gazdasági válságot, súlyosan, a saját bőrén: alig van megrendelése, követni nem tudja a változó szabályokat, csökken a bevétele, hideg- és váltólázat kap a sok adatszolgáltatástól, roskadozik a ''lehúzó-jellegű'' adóktól, az evában az volt az összes öröme, hogy az adó-adminisztrációja a minimális volt, legalább ettől nyugodtan aludhatott, még akkor is, ha nagyon drága volt. És itt van a kata; azonosan szar körülmények között remény van arra, hogy pár tízezerrel több marad a családnak (na, nem euróval, csak forinttal...). 2012. december 20-ig kellett kilépni annak az evából, aki katázni akart. Kilépett, hogy katázzon. Kettő nap múlva egy másik jogszabály módosításával módosították a hatályba még nem lépett törvény egyik jelentős hatását: 81.300 osztva 98.000 = 82,95%, azaz 365 nap alatt 303 nap szolgálati időt tud szerezni, évente 2 hónapot ''kiemeltek'' a jövőjéből! Tudjuk jól, hogy a vállalkozó nem napi 8 órát dolgozik, nem kap dupla bért a szombati-, vasárnapi és ünnepnapi munkáért. Ha minimálbérre van bejelentve, akkor sem a minimálbér után kell járulékokat fizetnie, hanem 110-150 % után. Mert a kata törvény is kimondja, hogy bizonyítsa be adott esetben, hogy nem csaló (évi 1millió Ft árbevétel után - igen!!! árbevétel és nem jövedelem után!!!). 3 év katázás elvisz fél évet, 6 év katázás 1 évet a szolgálati időből; pl. egy 1955-ben született emberkének a betöltött 64. életévében van lehetősége nyugdíjba menni, azaz 2019-ben, nagyjából 6 év múlva. Egy kényszervállalkozónak maga a vállalkozás is úgy hiányzik, mint mókusnak az erdőtűz, a ''nagy segítségben'' nem elég pofon az, hogy a járulékalapja 81.300,- Ft, hanem a szolgálati ideje a 6 év alatt csak 5 év lesz, ami megint a számolásnál hátrányosan fogja érinteni... Forrás: Könyvelőzóna (http://www.konyvelozona.hu)

Jó hír a kisgyermekeseknek! Így dolgozhatnak kedvezményesen

2013-01-25 19:57:58, péntek

	Kiemelt adókedvezményt vehetnek igénybe a munkáltatók január elsejétől a gyedről, gyesről visszatérők foglalkoztatása esetén. A kedvezmény időtartamára vonatkozó szabályok azonban nem egyszerűek, azok könnyebb megértését példával segíti honlapján közzétett tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A munkahelyvédelmi akcióterv egyik fontos eleme, hogy a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes), valamint a gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után kevesebb szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a munkáltatóknak. A szabályozás a különféle kormányzati tájékoztatások során úgy egyszerűsödött le, hogy a munkáltatók 3 évig vehetnek igénybe kedvezményt az érintett munkavállalók alkalmazása esetén, a tényleges törvényszöveget értelmezve ez nem ennyire egyszerű. A foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékának, a harmadik évben pedig a 14,5 százalékának megfelelő kedvezmény vehet igénybe a munkáltató a szociális hozzájárulási adóból. Ez lényegében azt jelenti, hogy az első két évben bruttó 100 ezer forint jövedelemig nem kell megfizetni a szochot, a foglalkoztatás harmadik évében pedig 27 százalék helyett csak 12,5 százalék terheli az első 100 ezer forintot. A részkedvezmény teljes egészében megilleti a kifizetőt azokban a hónapokban is, amelyekben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér. A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló jogszabály úgy fogalmaz, hogy a kisgyermekeseket az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig lehet kedvezményes szociális hozzájárulási adó megfizetése mellett foglalkoztatni. A kedvezmény 2013. január 1-jétől érvényesíthető, de a kifizető az után a kisgyermekes munkavállaló után is igénybe veheti, akit 2012. december 31-én már foglalkoztatott. Abban az esetben, ha a foglalkoztatás 2013. január 1. előtt kezdődött, a "kedvezményezett" foglalkoztatási időtartam onnan számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalónak az anyasági ellátások közül több is járt, a határidőt a később folyósított anyasági ellátás megszűnésétől kell számítani. Példák: a) Egy kft.-nél 2005. március 15-től munkaviszonyban álló munkavállaló 2010. december 31-ig gyermekgondozási segélyben részesült. A gyes lejártát követően a munkavállaló után - a jogvesztő határidőre tekintettel (45 hónap) - legfeljebb 2014. szeptember 30-ig érvényesíthető adókedvezmény. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontja 2011. január 1., így a munkáltató 2013. január 1-jétől - a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik évére - 2013. december 31-ig 14,5 százalék mértékű adókedvezmény igénybevételére jogosult. b) Az előző példában szereplő munkavállaló munkaviszonya 2013. július 31-én megszűnik, majd 2013. november 1-jétől újabb munkaviszonyt létesít. A kedvezményezett foglalkoztatás első éve az új munkáltatónál 2013. november 1-től kezdődik, ezért a kedvezmény mértéke 27 százalék, de ezt a munkáltató - a jogvesztő határidőre tekintettel - csak 2014. szeptember 30-ig jogosult igénybe venni. c) Egy munkavállaló 2009. október 1-jétől gyes folyósítása mellett napi 4 órában dolgozik. Mivel a kedvezményezett foglalkoztatás három éve 2012. szeptember 30-án lejárt, a munkáltató a munkavállaló után a gyes folyósítására tekintettel kedvezményt nem vehet igénybe. Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az új adókedvezmények sem egymással, sem más, a szociális hozzájárulási adókból érvényesíthető kedvezménnyel nem vonhatók össze. Ez azt jelenti, hogy az új kedvezmények sem a START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ, sem a Karrier Híd Program megvalósítását, sem a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezménnyel együttesen nem érvényesíthetők !!! Igazolás kell a kedvezményhez !!! A kedvezmény igénybe vételéhez a munkavállalóknak rendelkezniük kell az anyasági támogatás folyósításának megszűnésére vonatkozó igazolással. A dokumentumot az ellátásban részesülő kérelmére az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatást kifizető hely állítja ki. Forrás: penzcentrum.hu/adozas/jo_hir_a_kisgyermekeseknek

Ha a munkavállaló beteg lesz

2013-01-21 21:06:24, hétfő

	Ha a munkavállaló beteg lesz... Mennyibe kerül a betegszabadság a munkaadónak és a dolgozónak? Természetesen mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdeke az, hogy a munkavállaló egészséges legyen, és képes legyen ellátni a munkáját. Bárkivel, bármikor előfordulhat ugyanakkor, hogy egy betegség, vagy baleset miatt átmenetileg nem tud dolgozni. Tekintsük át, hogyan osztja meg ennek kockázatát a jogi szabályozás a felek között! - írja új blogbejegyzésében dr. Kártyás Gábor. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, ha keresőképtelen. Betegen tehát nem kell dolgozni, függetlenül attól, hogy az egyéb szabályok alapján a munkavállaló erre az időre kap-e valamilyen ellátást. A munkáltató kérheti a keresőképtelenség hitelt érdemlő igazolását, amelyet a kezelőorvos állít ki. Másfelől, az általános együttműködési kötelezettségből eredően a munkavállalónak kötelessége is, hogy tájékoztassa a munkáltatót, ha nincs a munkája elvégzéséhez szükséges egészségi állapotban. A betegség miatti keresőképtelenség tartamára a munkavállalót naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg, amelyre a távolléti díj 70%-a jár. Minden évben tehát a betegen töltött napokból az első 15-re a munkáltató fizet díjazást a munkavállalónak. Ha ez a 15 munkanap elfogyott, a munkavállalót társadalombiztosítási ellátásként táppénz illeti meg. Ennek összege a társadalombiztosítási jogszabályokban meghatározott módon kalkulált átlagos jövedelem 60%-a, illetve fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás mellett 50%-a. A táppénz pénzbeli társadalombiztosítási ellátás, ennyiben tehát a betegség kockázatát a társadalom közösen viseli. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a betegsége miatti keresőképtelenség, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát is a munkáltatónak kell megfizetnie. Betegszabadság csak a betegség miatti keresőképtelenség idejére jár. Ha a keresőképtelenség oka valami más (pl. üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy veszélyeztetett terhesség), úgy az első naptól táppénzt kap a munkavállaló. Ezekből a finanszírozási szabályokból érthető, hogy a munkáltatók miért preferálják az egészséges munkavállalókat. Különösen egy kis cég számára lehet komoly teher, ha hónapokig kell táppénz hozzájárulást fizetnie egy tartósan beteg munkavállalója után, anélkül, hogy ez a munkavállaló számára profitot termelne. Vegyük azonban észre az érem másik oldalát is! A beteg munkavállaló jövedelme már a betegszabadság idején is biztosan esik 30%-kal, amely tartós betegség esetén további 10%-kal csökken. Mindeközben a beteg kiadásai nem lesznek kevesebbek, hiszen a rezsiről, élelemről stb. keresőképtelensége alatt is gondoskodnia kell, sőt akár éppen a betegség miatt lesznek plusz költségei. Ehhez még vegyük hozzá, hogy tartós távollét esetén a legtöbb munkáltató megvonja a cafetéria juttatásokat is. Miközben tehát a munkáltató számára kétségtelen kockázat, ha a munkavállalója beteg lesz, az ezzel járó anyagi terheket legalább ennyire viseli maga a keresőképtelen munkavállaló is. És ne felejtsük el, ráadásul mindeközben ő az, aki rosszul van. A betegszabadság évközben kezdődő munkaviszony esetén időarányosan jár, például a szeptember 1-jén kezdődő munkaviszony esetén 15 helyett 5 munkanap. A számításnál a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Nincs azonban már jelentősége annak, hogy a naptári évben más munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a munkavállaló hány nap betegszabadságot vett igénybe. A korábbi szabályokkal szemben tehát az előbbi példában a munkavállalót akkor is megilleti az 5 munkanap betegszabadság, ha az adott évben előzőleg fennálló munkaviszonyában már mind a 15 napot igénybe vette. A 15 munkanapos keret - illetve annak időarányos része - így minden munkaviszonyban újrakezdődik. A táppénzellátás minden naptári napra jár (tehát például a heti pihenőnapokra is), a betegszabadságot viszont a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra és a munkanapra eső munkaszüneti napra kell kiadni. Fontos változás, hogy az új Munka Törvénykönyve szerint - a rendes szabadsághoz hasonlóan - a betegszabadságot is órákban kell nyilvántartani és elszámolni, ha az adott napi munkaidő-beosztás a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejének mértékétől eltér. Például, ha a napi 8 órára szerződött munkavállaló hétfőn keresőképtelen, és e napra 12 órás műszakra volt beosztva, ezt 12 óra betegszabadságként kell elszámolni. Praktikusan ez tehát 1,5 nappal csökkenti majd az éves betegszabadság keretét. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

0 komment , kategória: Munka

Így kereshetsz pénzt adózás nélkül, és még segélyt is kap ..

2013-01-20 11:52:47, vasárnap

	Kevesebb, mint tízmillió forinttal gazdagodott tavaly a költségvetés a háztartási munkát végzők után befizetett regisztrációs díjból. Pedig az érintett magánszemélyek akár több millió forintot is kereshetnek legálisan, ha az őket foglalkoztató, szintén magánszemély adózók befizetnék utánuk a mindössze havi ezer forintos regisztrációs díjat. Akár egy hónapra bejelentett háztartási munkavégzés elegendő lehet ahhoz is, hogy valaki megkaphassa a tartósan munkanélkülieknek járó, foglalkoztatást helyettesítő támogatást. 2013. január 20., vasárnap 8:02 Pénzcentrum.hu Kevesebb, mint tízmillió forinttal gazdagodott tavaly a költségvetés a háztartási munkát végzők után befizetett regisztrációs díjból. Pedig az érintett magánszemélyek akár több millió forintot is kereshetnek legálisan, ha az őket foglalkoztató, szintén magánszemély adózók befizetnék utánuk a mindössze havi ezer forintos regisztrációs díjat. Akár egy hónapra bejelentett háztartási munkavégzés elegendő lehet ahhoz is, hogy valaki megkaphassa a tartósan munkanélkülieknek járó, foglalkoztatást helyettesítő támogatást. A háztartási alkalmazottak adómentes foglalkoztatása volt az egyik pontja az Orbán-kormány megalakulása után kihirdetett első gazdasági akciótervnek. A csaknem két és fél évvel ezelőtt életbe lépett új törvény értelmében nem kell sem személyi jövedelemadót, sem járulékot fizetni annak a magánszemélynek juttatott kereset után, amelyet egy másik magánszemélynél végzett háztartási munka után fizetnek ki. A kormány szerint azért indokolt az adó- és járulékmentesség, mert a magánszemély foglalkoztató a már adózott jövedelméből ad munkát másnak. Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó törvény szerint azonban nem teljes az adómentesség, a háztartási alkalmazottak után ugyanis havonta 1 000 forint regisztrációs díjat kell befizetnie a foglalkoztatónak. A díj független attól, hogy hány alkalommal, hány órán keresztül segít valaki a ház körüli teendőkben. Ugyanannyit fizet tehát az, aki a háztartási alkalmazottat havonta csak egy napon foglalkoztatja, mint az, akihez minden nap megy a bejárónő. A háztartási alkalmazottat a munkavégzés megkezdése előtt havonta vagy több hónapra előre be kell jelenteni a NAV-nak vagy elektronikus úton az ügyfélkapun, vagy a 185-ös központi telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. Papíron, postai úton vagy személyesen nem lehet benyújtani az adatokat. A foglalkoztató magánszemélynek az alábbi adatokat kell bejelentenie: a) a saját adóazonosító jele, b) a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele, c) a tényleges foglalkoztatás kezdő napja. Érdemes az utolsó pillanatra hagyni a bejelentést, mert azt csak 24 órán belül lehet visszavonni, ha a jelzett magánszemély mégsem végzi el a munkát. Elektronikus bejelentésnél a 13T1043H jelű bejelentő és változás-bejelentő lapot kell kitölteni és elküldeni. Százezrek mehetnek törvényesen adó- és járulékmentesen a zsebekbe A legalacsonyabb, 1000 forintos óradíjjal, 8 órás munkaidővel és 20 munkanappal számolva egy hónap alatt 160 ezer forint adómentes jövedelemre tehetnek szert a háztartási alkalmazottak. Ha munkaviszonyban foglalkoztatnák őket, akkor nagyjából bruttó 250 ezer forint fizetést kellene kapniuk, hogy ugyanennyi maradjon a zsebükben. A munkáltatónak pedig - még a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett is - több mint 300 ezer forint bérköltséggel kellene számolniuk. Az adómentesség nemcsak a takarításra, főzésre, mosásra, vasalásra, hanem a magasabb tarifájú gyermekfelügyeletre, a házi tanításra, az otthoni gondozásra és ápolásra, a házvezetésre, valamint a kertgondozásra is vonatkozik. A tanárok óránként 1500-3000 forintért vállalják a diákok korrepetálását, de a nyelvtanárok esetenként akár 5000 forintot is elkérnek. Ha naponta csak két órát oktatnak 3000 forintos óradíjjal, akkor 120 ezer forintot tehetnek zsebre adózás nélkül. A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az oktatásban foglalkoztatott szellemi dolgozók tavaly átlagosan havi 138 681 forintot vihettek haza. Drága lehet a be nem jelentett kisegítő A háztartási alkalmazottnak akkor sem kell személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, ha kiderül, hogy a foglalkoztató nem fizeti meg utána a regisztrációs díjat. Tehát a munkáltató mulasztása nem jelenti azt, hogy a fizetési kötelezettséget a háztartási alkalmazottnak kell teljesíteni - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. Egyes vélemények szerint visszaélésre adhat alapot, hogy jövedelemkorlát nélkül adómentes lehet a háztartási munka. Az adóelkerülés egyik módja lehet, ha valaki egy vagyonosodási vizsgálat során arra hivatkozik, hogy takarításból szerezte a millióit, amelyekkel nem tud elszámolni. A munkáltatónak viszont kemény szankciókkal kell szembenéznie, ha elmulasztja a regisztrációs díj befizetését. Ebben az esetben az alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után le kell rónia a munkaviszonyra, megbízásra vonatkozó járulékokat, s emellett a háztartási alkalmazottat terhelő szja és járulékok is őt terhelik. Ráadásul 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat rá az adóhatóság. Mindezek ellenére elenyésző összegben fizették meg a regisztrációs díjat a magánszemélyek. Az államháztartási mérleg szerint tavaly november végéig mindössze 8,8 millió forint folyt be a költségvetésbe ebből a közteherből. Ez azt jelenti, hogy havonta átlagosan 800 esetben fizettek díjat a munkáltatók. Ez nem jelenti azt, hogy ennyi embernek adtak munkát a magánszemélyek, hiszen ha például valaki több helyen takarít, vagy több család gyermekét korrepetálja, akkor mindegyik foglalkoztatónak le kell róni utána a havi ezer forintos regisztrációs díjat. Fizetni kell az egészségügyi ellátásért A regisztrációs díj megfizetése sem egészségügyi ellátásra, sem nyugdíjbiztosítási idő megszerzésére nem jogosít. Ha a háztartási alkalmazottak más jogviszonyukból - például munkaviszony, hallgatói jogviszony - adódóan sem biztosítottak, akkor kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Ez idén havonta 6 660 forint. Ezért cserébe jogosultak lesznek a természetbeni egészségügyi ellátásokra, táppénzt azonban nem kaphatnak. Ezer forintért 22 800 forint segély? A tartósan munkanélküliek úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhetnek. Az ellátásra való jogosultságot minden évben felülvizsgálja a munkaügyi hivatal. (Az kaphat támogatást, akinek a jövedelme, vagy a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 90 százalékát). A támogatás folyósításának feltétele, hogy az érintett magánszemélynek az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatáig legalább 30 napig közmunkát kell végeznie, vagy részt kell vennie valamilyen munkaerő-piaci programban, illetve képzésben, vagy keresőtevékenységet kell folytatnia. Keresőtevékenységnek számít a háztartási munka is. Vagyis úgy is jogosultságot lehet szerezni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, ha valakit egy külön háztartásban élő rokona háztartási munkát végzőként egy hónapra bejelent az adóhatóságnál. Így ezer forint regisztrációs díjjal megváltható a havi 22 800 forintos segély. Forrás: www.penzcentrum.hu/karrier

Munkabérből történő levonások 2013

2013-01-15 19:00:27, kedd

	A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 98 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 22 560 forint, napibér alkalmazása esetén 4510 forint, órabér alkalmazása esetén 564 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 114 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 26 250 forint, napibér alkalmazása esetén 5250 forint, órabér alkalmazása esetén 656 forint. 2013-ra a minimálbért 93.000 forintról 98.000 forintra emelték, ami 5,38%-os növelést jelent. A garantált bérminimum 108.000 forintról 114.000 forintra változott, ami 5,56%-os emelkedést mutat. Az adó- és járulékterhek mértéke nem változott, de mivel az alap több mint 5%-kal nőtt, ezért a befizetendő közterhek összege is ugyanennyivel emelkedik. A munkáltatóknak számításba kell venniük azt is, hogy a befizetendő szociális hozzájárulási adóból különböző kedvezmények vehetők igénybe. A lehetőségek felmérése érdekében tanulmányozzák a 2011. évi CLVI. törvényt! Nézzük hogyan alakul 2013-tól egy minimálbéres és egy garantált bérminimumot kereső munkavállaló havi nettó munkabére, és mennyibe kerül ez a foglalkoztatónak!

Fontosabb munkaügyi változások 2013. január 1-től

2013-01-02 22:47:23, szerda

	A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYV VÁLTOZÁSAI Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás 2013. január 1-től lép hatályba az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) több rendelkezése, így a kiküldetés, kirendelés és átirányítás egységesen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásként kerül szabályozásra az Mt.53.§-ában. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként továbbra is 44 munkanap vagy 352 óra lehet. Ha a munkaviszony év közben kezdődött arányosítani kell. Szabadság Az alapszabadság 20 nap, melyen felül a munkavállalót az alábbi jogcímeken illet meg pótszabadság: életkor alapján járó pótszabadság gyermek után járó pótszabadság egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét nap pótszabadság a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két nappal nő fiatal munkavállalót megillető pótszabadság öt munkanap 50%-os mértékű egészségkárosodás esetén járó pótszabadság öt munkanap föld alatt, vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalót megillető pótszabadság öt munkanap A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - legfeljebb két részletben - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A szabadságot eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő 14 napot elérje. A szabadságot továbbra is napban kell megállapítani, azonban ha a napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és kiadni. A felek megállapodással eltérhetnek a szabadság kiadásával kapcsolatos főszabályoktól, így az összefüggő tartamra vonatkozó 14 naptól [Mt.122.§ (3)], továbbá az Mt. 123. § (6) alapján köthetnek olyan megállapodást is, mely szerint az alap és az életkor szerint járó pótszabadság együttes mértékének 1/3-át az esedékesség évét követő év végéig adja ki a munkáltató. Betegszabadság Jövő évtől az Mt.126.§-a szabályozza a betegszabadság kérdését. Naptári évi mértéke továbbra is 15 munkanap, azonban lényegi változás a megszokott gyakorlathoz képest, azon korlátozás megszűnése, mely szerint, ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt az ott igénybe vett betegszabadságot figyelembe kellett venni, így a tárgyévi együttes mérték nem haladhatta meg a 15 munkanapot. Számítása Éves mértéke az Mt. 126. § (1) bekezdésében meghatározott 15 munkanap, melyet időközi belépőknél arányosítani kell. Például, ha valaki 2013.07.26.-án áll munkába első lépésként meg kell határozni a 2013. évi munkaviszony napjainak számát az alábbiak szerint: 6+31+30+31+30+31=159 nap Majd az éves mérték arányosítása szükséges a meghatározott napok alapján: 15/365*159=6,53 Mivel a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 126. § (5)], ezért jelen esetben a munkavállalót megillető betegszabadság mértéke 7 munkanap lesz függetlenül attól, hogy 2013-ban volt-e már betegszabadságon. Mértéke továbbra is a távolléti díj 70%-a az Mt. 146.§ (4) alapján, azzal a változással, hogy az Mt. 147.§ (2) szerint az arányos bérpótlék is megilleti, ha az irányadó munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Távolléti díj Januártól változnak a távolléti díj elszámolásának szabályai, mely alapján a jövőben külön vizsgálni kell azt is, hogy a kieső idő vagy egyéb jogosultság alapján járó távolléti díj idejére a munkavállalóval volt-e közölve munkaidő beosztás és az alapján jogosult lett volna e valamilyen pótlékra. A vonatkozási időszakban a munkavállalóval volt érvényes munkaidő beosztás közölve Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban olyan munkavégzésre volt beosztva, mely alapján pótlék járt volna részére a kieső időre megilleti az alapbérével egyező távolléti díja és ezen felül minden beosztás szerint járó bérpótléka. Külön érdemes figyelni ilyenkor arra is, hogy a munkavállalót minden beosztás szerinti pótlék (így többek között a vasárnapi, éjszakai pótlék stb.) megilleti, nemcsak azok melyeket rendszeresen kap. A vonatkozási időszakra a munkavállalónak nincs munkaidő beosztása Abban az esetben, ha a munkavállaló a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzésre beosztva (pld. azért, mert végkielégítés kapcsán kell távolléti díjat számolni) mindig a megelőző 6 hónap tényleges pótlékfizetését kell vizsgálni, de csak a jogszabályban meghatározott pótlékok körében. Vizsgálni kell, hogy a megelőző 6 hónapban beosztás szerinti munkaórák legalább 30%-ában volt-e éjszakai és műszakpótlékra jogosító munkavégzés. Ha volt, a távolléti díj számítása során az alapbéren felül ezt is figyelembe kell venni. Továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a megelőző 6 hónapban volt-e átlagosan 96 óra ügyelet, készenlét. Ha volt, a távolléti díj számítása során ennek figyelembevétele szintén kötelező. MINIMÁLBÉR ÉS MUNKANAP ÁTHELYEZÉSEK Minimálbér 2013-ban a minimálbér havi összege 93.000 Ft-ról 98.000 Ft-ra, míg a garantált bérminimum 108.000 Ft-ról 114.000 Ft-ra emelkedik, bár a foglalkozáspolitikáért felelős miniszter rendelete még nem jelent meg az emelésről, azonban a 2012. december 11-én a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén a munkaadók és a szakszervezetek által jóváhagyásra kerültek az összegek. Munkaszüneti napok körüli munkarend A 2013. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet a nemzetgazdasági miniszter 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelete szabályozza, mely szerint a következő évben három munkanap áthelyezést határoztak meg: 2013. augusztus 24., szombat munkanap 2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap 2013. december 7., szombat munkanap 2013. december 24., kedd pihenőnap 2013. december 21., szombat munkanap 2013. december 27., péntek pihenőnap VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN Adóalap-kiegészítés, adóalap Megszűnik az adóalap-kiegészítés, ezzel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó, azaz a jövedelem minden forintja után egységesen 16% személyi jövedelemadót kell fizetni. Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, illetve a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, az adóalap megállapításánál továbbra is alkalmazható az úgynevezett 78 %-os szabály, azaz a megállapított jövedelem 78 %-át kell figyelembe venni az adóalap megállapításánál (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy számára megtérítik). 2012-ben a törvény egészségügyi hozzájárulásnak nevezte, és nem részletezte annak mértékét. 2013-tól csak 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén alkalmazható ez a szabály. Nem szűnik meg a 19 %-os adóalap-kiegészítés a kifizetőt terhelő adó esetén. Ebben az esetben az adó alapja továbbra is a jövedelem 1,19-szorosa. Családi kedvezmény 2013-tól a családi kedvezményre vonatkozó szabályokat nem csak az EGT állam külföldi illetőségű személyeire lehet alkalmazni, hanem bármely külföldi illetőségű személyre azzal, hogy Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és az összes jövedelmének legalább a 75%-a Magyarországon adóköteles. A korábban alkalmazott megosztás szabályai mellett, 2013-tól a törvény új fogalom bevezetésével, a kedvezmény közös érvényesítésről beszél. Az törvény nem tartalmazott eddig külön rendelkezést a közös érvényesítés szabályairól, amely tipikusan előfordult a háztartásokban 2012-ben is, mivel a közös háztartásban nevelt gyermeküket nevelő szülők, illetve a szülő és a házastárs általában így érvényesített kedvezményt. A törvény a családi kedvezmény megosztását is meghatározza, mely szerint a jogosult, és a jogosultnak nem minősülő más magánszemély (élettárs, nevelőszülő házastársa) közötti is van lehetőség a kedvezmény megosztására, így továbbra is közösen vehető igénybe a kedvezmény. Tehát a kedvezmény igénybevételének a feltételei lényégében nem változtak, de jogszabály tételesen rendelkezik a kedvezmény közös érvényesítésére, és megosztására vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban kiegészülnek a nyilatkozattételi kötelezettségek is. VÁLTOZÁSOK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS TERÜLETÉN Nyugdíjjárulék plafon eltörlésre kerül A nyugdíjjárulék fizetési felső határ eltörlésre kerül, ennek értelmében a 10%-os mértékű nyugdíjjárulékot valamennyi nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből le kell vonni. Így a magasabb keresetűek kevesebb nettó bérhez jutnak. Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezőknek továbbra is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, amely 2013. január 1-jétől havi 6.660 Ft-ra (napi 222 Ft) emelkedik a 2012-ben érvényes havi 6.390 Ft helyett. SZOCHÓ KEDVEZMÉNYEK (A MUNKAHELYVÉDELMI AKCIÓTERV KERETÉBEN) A kormány a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatóinak a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létesítése érdekében szociális hozzájárulási adókedvezményt biztosít. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető új kedvezmények az alábbiak: A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén A 25 év alatti és az 55 év feletti korosztályba tartozó munkavállalók foglalkoztatása esetén a bér utáni munkáltatói közteher - szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás - 28,5 % helyett 14%. Nő a kedvezmény mértéke, ha az alkalmazott 25 év alatti fiatal pályakezdőnek minősül. Ebben az esetben a munkáltató 2 éven keresztül teljes mentességet élvez a munkáltatói közteher megfizetése alól. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére igazolja, hogy eddig legfeljebb 180 nap biztosítással járó munkaviszonnyal rendelkezik. Képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a bér utáni munkáltatói közteher 28,5% helyett 14%. Tartósan álláskereső elhelyezkedését segítő munkáltatói teher csökkentése A tartós - 6 hónapot meghaladó - munkanélküliséget követően elhelyezkedő munkavállaló esetében a munkáltatói közteher mértéke a foglalkoztatás első két évében 28,5% helyett 0%, a harmadik évben 14%. Kisgyermekes anyukák elhelyezkedését segítő bérköltség csökkentése A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében a munkáltatói teher 28,5% helyett 0%, a foglalkoztatás harmadik évében 14%. FONTOS: A munkáltatói kedvezményeket valamennyi csoportban bruttó 100 ezer forintos jövedelemig lehet érvényesíteni, az e fölötti részre nem érvényesíthető a kedvezmény! Forrás: http://bdocomment.blog.hu

Címkék: nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2013

Kommentáld!

Hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

M Imre írta 1 hete a(z) Ez, meg az... fórumtémában:

Fészekrakás extra kihívásokkal – A fogyatékossággal élő ...

M Imre új fórumtémát indított: Ez, meg az...

M Imre írta 1 hete a(z) Ti mit gondoltok erről? fórumtémában:

A MEOSZ támogatja a Lakhatási Koalíciót ...

M Imre írta 1 hónapja a(z) Vak felhasználó barát honlapok képhez:

Vak_felhasznalo_barat_honlapok_3605_0357566_s

+ ...

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: