A kormány 2012-től alapvetően átalakította a rokkantnyugdíj rendszerét arra hivatkozva, hogy a korábbi mechanizmus nem ösztönözte az érintetteket a munkavállalásra, a nyílt munkaerőpiacra való visszatérésre. A Policy Agenda a tanulmányban azt vizsgálta, hogy milyen ütemben halad a változás, hoz-e és mekkora megtakarítást a költségvetés számára.

Védett munkahely, majd rendes állás - ez volt a terv

A rokkantnyugdíj rendszerének első, 2008-as reformja óta azok a megváltozott munkaképességűek, akik segítséggel visszavezethetők voltak a munkaerőpiacra, rehabilitációs járadékot kaptak. E járadék a pénzbeli támogatás mellett már a reintegrációhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is tartalmazott. Esetükben az volt a cél, hogy állami segítséggel előbb védett munkahelyhez, majd a felkészülést követően normál, nyílt munkaerő-piaci álláshoz juthassanak.

A 2012 évtől életbe lépő változások bár megtartották ezt a karakterét a rendszernek, ugyanakkor elvették a jogi garanciákat a támogatás mögül. Azaz, aki korábban rokkantnyugdíjasnak számított, ma már egyfajta segélyt kap, amely alapjogi garanciáit tekintve elvált a rendes nyugdíjtól. Ezáltal könnyebb politikai értelemben megoldani, hogy az összeg ne emelkedjen, illetve az időskori nyugdíj szempontjából sem biztosít jogszerző időt az érintetteknek. Ez a változtatás eddig mintegy 320 ezer fő életére volt hatással.

A változtatás pénzügyi része azokat érintette leginkább, akiket az állam egészségi állapotuk miatt rehabilitálhatónak nyilvánított. Őket is két csoportra osztja, és ez alapján differenciál az ellátásukban. A kisebb egészségi károsodással élők idén 27 900-37 200 forint közötti havi összeget kaphatnak, míg a rosszabb helyzetben lévőknek 37 200-46 500 forint közötti pénz jár rehabilitációs ellátásként. Ez lényegesen alacsonyabb, mint a korábbi, átlagosan 70 ezer forintos járadék volt.

Lelassult a végrehajtás

A kormány másik ígérete az volt, hogy szakértői bizottságok soron kívül megvizsgálják az egészségkárosodásuk miatt támogatásban részesülőket. Azokat kivéve, akiknek még 5 évük van hátra az öregségi nyugdíjukig, illetve az egészségkárosodásuk mértéke olyan fokú, hogy akár már önálló életvitelre sem képesek. Ezt a Policy Agenda számításai szerint körülbelül 200 ezer embert abból a szempontból vizsgálják meg, hogy közülük kiket lehet rehabilitációs ellátásban részesíteni.

Azonban a vártnál jóval lassabb ütemben halad az érintettek felülvizsgálata. Amíg 2010-ben még 92 ezer felülvizsgálatot végeztek el, addig az idei év első 8 hónap adatai alapján körülbelül 50 ezer ember vizsgálatára lehet 2012-ben számítani. Ebben az ütemben akár 4 évig is eltarthatnak a felülvizsgálatok - véli a kutatóintézet.

Eddig 11 százalék vesztette el a juttatást

A felülvizsgáltak közül az eddigi adatok alapján 11 százalékuk veszíti el juttatását, 28 százalékukat javasolták rehabilitációra, azaz nem rokkantási ellátást kapnak, hanem egy jóval alacsonyabb összeget. Ha a rendszer ezt a tendenciát tartja, akkor a tavaly év végi létszámból a teljes kör átvizsgálása után nagyjából 20 ezer főt kizárnak a támogatási rendszerből, míg megközelítőleg 55 ezer fő kerülhet valamilyen rehabilitációs ellátási körbe. Ez mindképpen alacsonyabb az eredeti kormányzati tervnél - hívta fel a figyelmet a Policy Agenda.

Mindeközben - még ha csökkenő ütemben is - sokan jelentkeznek új igénylőként (2011-ben körülbelül 58 ezren, 2012-ben várhatóan 35-40 ezren), akiknek a jelentős részét valamilyen ellátásban azért kell részesíteni (idei adatok alapján a 24 százalékukat elutasítják, 26 százaléknak rehabilitációs ellátást adnak, és a többiek fele rokkantsági ellátásban részesülnek).

A lassú végrehajtásnak van konkrét költségvetési következménye is: a 2011 tavaszán benyújtott Széll Kálmán Tervben és az ez alapján készült Konvergencia Programban még 93 milliárd forintos megtakarítást tervezett a kormány a rokkantnyugdíj-rendszer átalakításával.

Már a 2012-es költségvetés tervezésekor is látszott, hogy a kabinet sem hiszi el ezt a mértékű forráskivonást, és az akkori számításaink szerint inkább 19 milliárd forinttal terveztek csak alacsonyabb kiadást. Ugyanakkor a jövő évi költségvetés augusztus végi adatai alapján azt látjuk, hogy várhatóan túllépik az erre a jogcíme megszabott 342 milliárd forintos keretet, akár 10-15 milliárd forinttal is. Költségvetési értelemben tehát 2012-ben minimális a rendszer átalakításának egyenlege a tavalyi évhez képest, eközben a kormány erős támadásokkal néz szembe a korábbi szisztéma drasztikus átalakítása miatt.

- Profession.hu