Dr. Ferenczi Zsuzsa, Dr. Szalai László

Mi a fülzúgás?

A fülzúgás, latin nevén tinnitus, melynek jelentése csengés, csörgés.Olyan hang hallását jelenti az egyik, vagy mindkét fülben, ritkábban a fejben, ami nem emberen kívüli hangforrásból ered. Az érintett időnként, vagy tartósan különféle hangokat hall a fülben, fejben. Ez lehet például morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang. Egyidejűleg többféle hang is felléphet a fülben, fejben. A hallott zaj erőssége nagyon egyéni, lehet gyakran változó is. Legtöbbször nyugodt, csendes környezetben a legkellemetlenebb. Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet.

 

A fülzúgás nem különálló betegség, hanem tünet, amelynek két formáját különböztetjük meg:

• Objektív fülzúgásról beszélünk, ha a hang külső szemlélő számára is érzékelhető sztetoszkóppal.
  
• A szubjektív fülzúgás mások számára nem érzékelhető, fizikai eszközökkel nem mérhető. Ez a gyakori, a mindennapi orvosi gyakorlatban szinte mindig ezzel a tipusú fülzúgással van dolgunk.

 

 

A fülzúgás okai

Objektív fülzúgás esetén a hanghallásokat leginkább a fej és a nyak ereinek speciális elváltozása, vagy a középfül és a szájpadlás izmainak fokozott mozgása okozza. Nagyon ritkák.

A szubjektív fülzúgásnak számtalan oka lehet:

• fülbetegségek: pl. egyszerű fülzsírdugó, középfülgyulladások, fülkürthurut, otosclerosis, erős hangok által kiváltott belsőfülkárosodások (diszkó, petárda, lövészet, zajos munkahely), sérülések, Meniere betegség, akusztikus neurinoma (jó indulatú daganat);
• koponya- és agysérülések;
• a központi idegrendszer egyes megbetegedései;
• anyagcserebetegségek: pl. cukorbetegség;
• keringési zavarok;
• egyes gyógyszerek mellékhatásai: amely gyógyszerek azonban az adott betegség kezeléséhez nélkülözhetetlenek;
• fertőző megbetegedések;
• mozgásszervi elváltozások: különösen a nyaki gerincoszlop, a nyak- vállizmok területe;
• élvezeti szerek: alkohol, kávé, nikotin;
• fogászati problémák;
• állkapocsizület elváltozásai;
• stressz, neurózis;

Hogyan alakul ki a fülzúgás ?

Hallószervünk részei: a külsőfül (a fülkagyló és külső hallójárat), amelyen keresztül a hangok bevezetődnek a dobhártyához, ami a középfül kezdete. A külső hangok hatására a dobhártya rezgésbe jön, majd a középfülben levő hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel) vezetik tovább a rezgéseket a belsőfülbe. Az itt elhelyezkedő csiga u.n. szőrsejtjeiben (érzéksejtek, számuk kb. 25000) alakul át az eddig mechanikus hangrezgés elektromos jelekké (ingerületté), melyek az agyban, a hallóideg idegrostjain futnak tovább az agykéregig. Ennek során az agy különböző pontjain, amit szinapszisnak (idegi átkapcsolási helynek) neveznek, a jelek, jelsorozatok tovább alakulnak és nemcsak a hallópályához tartozó területek, hanem egyéb idegpályák, fontos agyi területek felé (pl. tanulás, a figyelem, az érzelmi reakciók, a memória központjai felé) is adnak információkat.
Az agy azon területei, ahol ezeknek az információknak az átadása, átalakulása történik, kritikus helyei a fülzúgás létrejöttének. Ma már tudjuk, hogy a fültől az agykéregig nem kevesebb, mint 15 különböző ilyen kritikus hely van, mely lehetőséget ad fülzúgás kialakulására.
A modern biológiai és idegélettani kutatások azt is bizonyították, hogy ha egy inger elég erős és hosszabb ideig fennáll, akkor az inger megszűnése után is megmaradhat az inger által kiváltott érzet. Így van ez a fülzúgás esetében is. Valamilyen ok, mint inger hatására a szőrsejtekben kialakul az ingerület, mely végig fut a hallópályán és más területeken, létrejön a fülzúgás mint egy kellemetlen érzet. Ha az idegpálya aktivitása hosszabb ideig fennáll, ez az aktivitás automatikussá, öngerjesztővé válik, és az aktivitás akkor is megmarad, amikor a kiváltó okot megszüntetik, azaz a fülzúgás megmarad.

A fülzúgás egészséges embereknél is létrehozható, amit kísérletekkel bizonyítottak. Teljesen hangszigetelt helyiségben ülve bizonyos idő elteltével a belsőfül érzékenysége fokozódik, fülzúgást észlelhet az ott ülő személy. Ez az u.n. "alaptinnitus", ami mindenkinél előfordulhat, mint normális folyamat. Egészséges embernél azonban ez a fülzúgás a mindennapok zajai mellett - még csendes, de nem hangszigetelt körülmények között is - az agy feldolgozási folyamata során kiszűrődik, és ezért nem veszünk róla tudomást. Sok esetben ez a szűrő funkció károsodik, a fülzúgás ezért megmarad és folyamatosan észlelhető lesz.

A hang a "semmiből" jön, nincs ismerős hangforrás, így nem is lehet kikapcsolni. Kialakul egy félelem, hogy valami történt az agyban, valami ismeretlen, érthetetlen dolog történik. A beteg tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érzi magát, pánikba esik, szorong. Sokuknak az a benyomása, hogy egyedül kell az ár ellen úsznia.
Ez a fokozott stresszállapot erősíteni fogja a fülzúgását, kialakul az _"ördögi kör".



A beteg egyszer csak észleli a hangot, és ez egy kellemetlen érzelmi reakciót vált ki. Ha ez ismétlődik, vagy hosszabb ideig megmarad, több kérdés merül fel benne:

- Mi lehet az oka?
- Mit tegyek, kihez forduljak?
- Mennyire súlyos?

Egyre gyakrabban irányul figyelme a nem kívánt hangra, egyre jobban zavarja, egyre inkább megterheli testileg - lelkileg, depresszióssá válik.

Az eredmény: akarata ellenére fokozódik a fülzúgása.

Ebből az "ördögi körből" azonbanVAN KIÚT! Ezt a kiutat próbáljuk Önöknek, fülzúgásban szenvedőknek megmutatni.
Kérjük tekintsék meg további oldalainkat!