1. Megváltozott munkaképességű munkavállalók tartós foglalkoztatási támogatása

A korábbi rendszerben dotációban részesült vállalkozások 2007. június 30-ig, legfeljebb a 2005. évi átlagos statisztikai létszámuk mértékéig igényelhetnek támogatást – változó feltételekkel – a legalább 40 %-os munkaképesség változásról orvos szakértői igazolással rendelkező munkavállalók után.

A támogatási rendszer jogi kereteinek kialakítására – lehetőség szerint átmeneti szabályok biztosításával – 2005 őszén került sor. [176/2005 (IX. 2.), 177/2005. (IX. 2.) Kormány rendeletek; 14/2005. (IX. 2.), 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet; 26/2005. (XII. 27.) FMM rendelet; 25/2005. (XII. 27.) FMM-Eüm-ICsSzEM-PM együttes rendelet] Módosította: 118/2006. (V. 12.) Korm. rendelet.

2006. január 1.-től hatályba lépett egy új bértámogatási rendszer, ami normatív és pályázható elemeket tartalmaz.

Ezek:
A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér és közterhei arányában, annak 40-100 %-áig biztosít támogatást, a legalább 50 %-os munkaképesség változásról orvos szakértői igazolással rendelkező munkavállaló munkaképességének megfelelő munkahelyi környezetet, munkaszervezést biztosító, munkaügyi és munkavédelmi szabályokat betartó munkaadók számára (támogatás az első fő foglalkoztatásától igényelhető).

Jogszabályok:

Ettől eltérően az 50 %-nál kisebb mértékű munkaképesség változással rendelkező munkavállaló foglalkoztatásához is megállapítható legfeljebb 60 % mértékű bértámogatás, ha
- OOSZI szakvélemény igazolja, hogy a megjelölt munkakör ellátására egészségi állapota, gyakorlata, megmaradt képességei alapján alkalmas,
- foglalkoztatásához a munkaadó a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatását elősegítő egyéb bértámogatásban nem részesült,
- a munkaadó hasonló munkakörben legalább 6 hónapja rendes felmondást nem alkalmazott és vállalja, hogy a támogatott foglalkoztatását legalább 12 hónapig hasonló okból nem szünteti meg.

Lehetőség van a munkavégzésben közvetlenül közreműködő segítő személyek bérének 100 %-os megtérítésére, a ráfordított munkaidő arányában, ha azt a foglalkoztatott állapota indokolja (ide nem értve a szociális, mentális, egészségügyi támogatást nyújtó segítő személyeket).

A foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatásnak korlátja van, ennek mértéke az igénylés évét megelőző második év KSH által közzétett bruttó nemzetgazdasági átlagkereset alapján, jogszabályban meghatározott korrekciókkal kerül megállapításra, differenciáltan annak a munkakörnek a szakképzettségi igénye szerint, amiben a megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatják, segítő személy esetén a korlát szakképzettségi differenciáltsága nem érvényesül.

A támogatás aránya adott személy után esetén minden munkaadónál ugyanannyi, azonban a folyósítható támogatás mértéke az ellátott munkakör képzettségi igénye szerint eltérhet.

A támogatás odaítélésére más költségvetési forrásból megtérült bér esetében nem kerülhet sor.
A támogatást az illetékes munkaügyi kirendeltségnél lehet igényelni, aki az elbírálást követően a támogatásra legfeljebb 36 hónapra vállal kötelezettséget, a támogatási összeget évente megkötött hatósági szerződés módosítások alapján folyósítja (havonta, utólag).

A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszter által kiírt pályázati eljárás keretében a védett foglalkoztatók részére költségkompenzációs támogatás, nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyeket is foglalkoztató közhasznú társaság számára rehabilitációs költségtámogatás megállapítására van mód (a pályázati felhívás az FMM honlapján tekinthető meg).

Új eleme a rehabilitációs foglalkoztatásnak 2006. novemberétől a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációs rendszere.
[Jogszabályok: 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet, 26/2005. (XII. 27.) FMM rendelet]. Részletes tájékoztatót lásd: www.afsz.hu

Ennek keretében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók foglalkoztatási szempontú minősítésére kerül sor, az akkreditáció alapja a kérelemben megjelölt telephelyek, fióktelepek minősítése. Az akkreditációs tanúsítvány szintenként eltérő érvényességi időre állítható ki.
Három minősítési szintet lehet elérni, ezek:
- alap tanúsítvány (érv. 5 év)
- rehabilitációs tanúsítvány (érv. 3 év)
- kiemelt tanúsítvány (érv. 2 év)

Az utóbbi védett szervezeti cím használatára jogosít.
Ugyanez a cím illeti meg a kiemelt tanúsítvány alapvető feltételeivel rendelkező, valamennyi feltételt 1 éven belül elérő, feltételes tanúsítványt kapott munkaadót (a feltételes tanúsítvány max. 1 évre adható ki).

Az akkreditáció minden, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaadó számára lehetséges, a foglalkoztatott létszámtól függetlenül az akkreditációs kérelemben foglalt minősítési szintre, két sajátos, létszámra vonatkozó feltétellel:
– ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma eléri a 20 főt, és ez egyben a munkaadó által foglalkoztatottak 40 %-át elérő létszám, alaptanúsítvány kiállítására nincs mód,
– a kiemelt (és ideiglenes) tanúsítványt csak annak a munkaadónak lehet kiállítani, aki legalább 50 főt, ezen belül legalább létszáma felében legalább 50 %-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.
Az akkreditáció telephelyenként történik.

De:
A központi, helyi költségvetési szerveknél és intézményeikben, valamint a szociális intézményen belüli telephelyek nem akkreditálhatóak.

Az akkreditációs eljárást a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal működteti, erre szakosodott munkaügyi szakértők bevonásával.
Az akkreditációról (eljárás, kérelem nyomtatvány, benyújtandó dokumentumok, eljárás díja, stb.) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal honlapján külön részletes tájékoztatót talál.

A kiemelt tanúsítvány megszerzéséhez már 2006-tól érdeke fűződött az érintett munkaadóknak (egyes támogatási jogosultságok jogszabály szerint ennek függvényében állnak fenn), a többi támogatást igénylő munkaadó esetében csak 2007. július elsejétől válik támogatási feltétellé az akkreditációs tanúsítvány.

2. Megváltozott munkaképességű, a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba vett álláskereső foglalkoztatását segítő bértámogatás [Flt. 16.§; 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11.§]

A bértámogatás hátrányos helyzetű álláskeresők, közte megváltozott munkaképességűek, valamint olyan személyek foglalkoztatásához állapítható meg, akit munkahelyének elvesztése fenyeget, és az ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A támogatás annak a munkáltatónak a kérelmére állapítható meg, aki a támogatható hátrányos helyzetű munkavállalói körből munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván, és a jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkezik.
A támogatás 12 hónapot elérő foglalkoztatáshoz nyújtható, mértéke a munkavállaló munkabére és annak közterhei együttes összegének 60 %-a.

E bértámogatás szempontjából:
megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt,
a) akinek munkaképesség-csökkenésének mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, illetőleg az Országos Orvosszakértői Intézet, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - legalább a 40 százalékot eléri, vagy
b) aki a munkaképesség-csökkenésének mértékéről az a) pontban meghatározott szerv igazolásával nem rendelkezik, de – foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján – megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.


3. Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházási támogatás

A foglalkoztatás támogatási rendszerhez illeszkedik az a szabályozás, amely a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását beruházási eszközökkel segíti [6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról].

A Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, az arra kötelezettséget vállaló (foglalkoztatási kötelezettség) munkaadó részére pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható
a) munkahely létesítésére,
b) a termelő, szolgáltató létesítmények - a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő - átalakítására, beleértve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti akadálymentesítést,
c) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására,
d) a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása érdekében a munkahely és a munkaeszközök korszerűsítésére,
e) beruházásra, amely a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében - beruházással egybekötötten - munkahely létesítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére, továbbá létesítmény építésére, szerelésére, bővítésére, illetőleg átalakítására, biztonságosabbá tételére, valamint munkaeszközök beszerzésére, átalakítására és biztonságosabbá tételére irányul.

A támogatás a megfelelő feltételekkel rendelkező pályázó számára befogadó munkahelyekre, csekély összegű úgynevezett „de minimis” támogatásként, rehabilitációs foglalkoztatásra a védett szervezetekre vonatkozó EU foglalkoztatás támogatási előírás alapján nyújtható.


4. Piaci előnyben részesítési lehetőség a csoportos rehabilitációs foglalkoztatást végző munkaadók számára
(2003. évi CXXIX. Tv. a közbeszerzésekről 17/A.§; 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól)

2007. január 1-től az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a kiemelt tanúsítványban védett foglalkoztatóvá minősített, a védett szervezeti szerződést kötött, továbbá a szociális és gyámhivatal által kiadott szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező foglalkoztatót kérelmére védett műhelyként nyilvántartásba veszi, feltéve, ha a foglalkoztató által munkaviszony keretében alkalmazott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámán belül a megváltozott munkaképességű munkavállalók aránya a kérelem benyújtását megelőző hónapban meghaladja az ötven százalékot. (Részletes tudnivalókat lásd a www.afsz.hu honlapon, az akkreditáció cím alatt)
A védett műhelyek nyilvántartásba vett adatait (névjegyzék) a Hivatal honlapján közzéteszi. A névjegyzéket egyebekben a Hivatal adatszolgáltatása alapján évente egy alkalommal a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítő első számában, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjának első számában is közzéteszi.

A munkavállaló érdekeltsége:

2007. évben a rokkantsági nyugdíj melletti kereső tevékenység szabályai változatlanok!

A rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy nyugdíja (járadéka) folyósítása mellett dolgozhat, amíg 4 hónap átlagában nem éri el annak a keresetnek a 80 %-át, amit rokkantság nélkül eredeti munkakörében elérhetne (aktuális kereseti adatokat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal minden évben közzétesz).

Ha rövidebb munkaidőben dolgozik az érintett, mint megrokkanása előtt, vagy foglalkoztatása nem munkaviszonyban történik, a kereset (vállalkozói jövedelem) vizsgálatára a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok alapján nem kerül sor.


Fontos!
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának időkorlát nélküli és területileg differenciálatlan támogatása, az Európai Unió csoportmentességi jogszabályai által biztosított lehetőség, a támogatások jogszerű felhasználását az EU részéről is ellenőrizhetik.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását elősegítő bértámogatás támogatási mértékei
(2007)
[177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 4-6.§]

I.

A TÁMOGATÁS ALAPJA AZ ÉRINTETT MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLY SZÁMÁRA KIFIZETETT MUNKABÉR ÉS KÖZTERHEI, ILLETVE AZ ŐT NAPI MUNKÁJÁBAN SEGÍTŐ SZEMÉLY (MUNKAHELYI SEGÍTŐ) SEGÍTÉSRE FORDÍTOTT MUNKAIDEJÉRE KIFIZETETT MUNKABÉR ÉS KÖZTERHEI.
Támogatás egyéni maximuma megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén a dolgozónak kifizetett havi munkabér és járulékai, korrigálva a munkaképesség változáshoz tartozó támogatási kulccsal.

A TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA CSAK A JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT FELSŐ KORLÁTIG LEHETSÉGES.

A támogatás megállapítható összege - a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékai 100 százalékban történő megállapítása esetén - havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó átlagkereset
a) 60%-át a szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltése esetén,
b) 80%-át az alapfokú vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén,
c) 120%-át a felsőfokú szakképzettséget vagy felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör betöltése esetén.

A 2007-ben irányadó 2005. évi nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 158300 Ft/hó.

Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a rész és teljes munkaidő arányában a felső korlát csökken!

E rendelet alkalmazásában:
megváltozott munkaképességű az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló,
a) akinek a munkaképesség-csökkenés mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint - legalább az 50 százalékot eléri, vagy
b) aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy
c) aki külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
d) aki siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy
e) aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,
f) akinek esetében az a)-e) pontokban felsorolt egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében, személyre szóló rehabilitáció megvalósításával tovább foglalkoztatható. Kizárja azonban az f) pont alapján a támogatás megállapítását, ha a támogatást igénylő munkaadó az érintett személyre tekintettel korábban a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását elősegítő további bértámogatásban (dotáció, bér és járulékainak részben vagy egészben való támogatása, szociális foglalkoztatás támogatása) már részesült.

Az f) pont alapján csak arra a megváltozott munkaképességű munkavállalóra tekintettel nyújtható támogatás,
- akinek esetében 50 %-ot elérő egészségkárosodást, illetőleg fogyatékosságot nem állapított meg az OOSZI, azonban akit a munkaadó a munkaképesség-változás megállapítását követően az OOSZI rehabilitációs javaslata alapján annak megfelelő rehabilitációs intézkedéssel továbbfoglalkoztat és
- aki után a munkaadó korábban dotációban, adóalap csökkentésben, és az Flt, valamint végrehajtási rendeletei alapján a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére kifizetett munkabér, illetőleg annak járulékai részben vagy egészben történő megtérítését szolgáló támogatásban, valamint az Sztv és végrehajtási rendeletei alapján szociális foglalkoztatási támogatásában nem részesült.

Ez az egészségkárosodás minősítését és az ebben foglalt rehabilitációs javaslatot követően megvalósuló rehabilitáció támogatása, amit az egyszeri, legfeljebb 36 hónapos támogatási lehetőség is alátámaszt.

Nem állapítható meg bértámogatás, ha a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel egyidejűleg a következő támogatásokban részesül:
a) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/A-30. §-ai alapján nyújtott dotáció,
b) az adójogszabályok rendelkezései alapján az egyéni vállalkozót, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel megillető, adóalapot csökkentő kedvezmények,
c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint megállapítható, a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére kifizetett munkabér, illetőleg annak járulékai részben vagy egészben történő megtérítését szolgáló támogatások,
d) az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatásához nyújtható szociális foglalkoztatási támogatás;


II.

Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt a munkavégzéshez segítő személy közreműködése szükséges, a munkáltató részére időarányosan megtéríthető a csoportos, illetőleg egyéni segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak együttes összege.
Munkahelyi segítő alkalmazásához a 67%-ot elérő munkaképesség változás, vagy fogyatékossága miatt támogatásra jogosult munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható támogatás.

Munkahelyi segítő személy csak a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaadójával munkaviszonyban álló, a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaköréhez közvetlenül kapcsolódó, kisegítő, kiszolgáló, betanító tevékenységet végző, (de annak fő tevékenységét nem ellátó) személy lehet.

Nem nyújtható támogatás, ha a munkavállaló a megváltozott munkaképességű munkavállaló
a) munkakörébe tartozó érdemi feladatot lát el, ide nem értve a munkába állást követő, illetőleg új feladat ellátását megelőző betanító képzést,
b) felügyeletét végzi,
c) munkáját ellenőrzi, vagy irányítja,
d) részére nyújtandó segítő szolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenységet folytat.

A kisegítő, kiszolgáló tevékenységek közös jellemzője, hogy egy személy általában több munkavállaló részére végez szolgáltatást, jellemzően a munkakör ellátásával párhuzamosan (nyersanyag bekészítés, előkészítés, késztermék, információ továbbítása, előkészítő és befejező feladatok ellátása, stb.). Nem tekinthető munkahelyi segítésnek az a szolgáltatás, amit a munkaadónál kialakult munkamegosztás részeként a tevékenységet ellátó bármely munkavállaló részére biztosítanak.

A kisegítő személy esetében a folyósítás felső korlátjára nem irányadó a munkaszerződése szerinti munkakör szakképzettségi követelménye.

Figyelem!
2007. június 30-ig a támogatásnak az akkreditációs tanúsítvány nem feltétele, július 1-jét követően akkreditációs tanúsítvány hiányában azonban a korábban megállapított támogatás folyósítására sincs mód. (A bértámogatást a megyei munkaügyi központok munkavégzés helye szerint illetékes kirendeltségei nyújtják.)

A 2006. január 1-je és 2007. július 1-je közötti foglalkoztatáshoz az e rendelet 4-7. §-ai alapján benyújtott kérelem alapján nem nyújtható bértámogatás, ha a munkáltató
a) csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll,
b) lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása esetén, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
c) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, valamint l)-n) pontjaiban felsorolt szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, feltéve, ha a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét,
d) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-a alapján munkavédelmi bírság megfizetésére kötelezték, feltéve, ha a vizsgált időszakban jogerőre emelkedett határozatok szerint kiszabott bírságok együttes összege elérte
da) a legfeljebb kétszáz munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tízszeresét,
db) a kétszáz főt meghaladó, de ezer főt meg nem haladó munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér tizenötszörösét,
dc) az ezer főt vagy ezt meghaladó létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltató esetén a kötelező legkisebb munkabér hússzorosát,
e) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 16. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a kérelem benyújtását megelőző féléven belül bírság megfizetésére kötelezték.
Nem kell vizsgálni a fenti feltételeket, ha a kérelmező akkreditált munkáltató, de az akkreditáció tartalmát igen, mivel az akkreditációs tanúsítvány önmagában nem jogosít támogatásra (az akkreditáció során figyelembe vehető ugyanis a 40 %-ban megváltozott munkaképességű illetve öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló, míg foglalkoztatásukhoz költségvetési bértámogatás nem állapítható meg)!


Támogatáshalmozódás lehetősége, illetve korlátja:

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatáshoz, illetve a védett foglalkoztatók számára nyújtott támogatás halmozható más állami támogatással, vagy más közösségi finanszírozással ugyanazokra a költségekre vonatkozóan, feltéve, hogy a munkaadó számára folyósított összes támogatás bruttó támogatási intenzitása nem haladja meg a bérköltségek 100 %-át a munkavállaló, vagy a munkavállalók foglalkoztatásának bármely időszaka alatt.

Ugyanakkor az adott vállalkozásnak adott állami támogatás bruttó támogatástartalma 3 év alatt nem haladhatja meg a 15 millió eurót.[2204/2002. (XII. 6.) EK rendelet 8-9 §]

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Forrás:http://www.kezenfogva.hu/modszertan/index.php?q=node/10

Támogatás megállapításának szabályai

1. A támogatás alanyai

Költségkompenzációs támogatás annak a védett foglalkoztatónak nyújtható, amely megváltozott munkaképességű munkavállalókat munkaviszony keretében foglalkoztat.

1.1 A munkáltató

Pályázatot nyújthat be az a munkáltató, amelyet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal védett foglalkoztatóvá minősítettek.

1.2 A megváltozott munkaképességű munkavállaló

Megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló,

a) akinek a munkaképesség-csökkenés mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001 január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint - legalább az 50 százalékot eléri, vagy
b) aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy
c) aki külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
d) aki siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy
e) aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,
f) akinek esetében az ea)-ee) pontokban felsorolt egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében, személyre szóló rehabilitáció megvalósításával tovább foglalkoztatható.

Nem vehető figyelembe a támogatás megállapításánál a munkavállaló, ha

a) öregségi nyugdíjra jogosult,

öregségi nyugdíjra jogosult személy: aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül;

b) munkaszerződés szerinti átlagos napi munkaideje a napi négy órát nem éri el,

c) foglalkoztatására átengedés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés - a bedolgozói jogviszony és a távmunka végzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével - nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik,

nem vehető figyelembe a támogatás megállapításánál a munkavállaló, ha a c) pontban megjelölt kiküldetés, illetőleg a munka természetéből eredően szokásos telephelyen kívül végzett foglalkoztatás esetében a munkavégzésre a munkáltató által kötött, olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelynek tárgya valamely vállalkozás részére termelő vagy - az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető - szolgáltató tevékenység folytatása, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetőleg érdekkörében kerül sor,

d) alkalmazására tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban részesül.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel nyújtott további támogatás:

a) a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet 27/A.-30. §-ai alapján nyújtott dotáció,
b) az adójogszabályok rendelkezései alapján az egyéni vállalkozót, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel megillető, adóalapot csökkentő kedvezmények,
c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, illetőleg a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint megállapítható foglalkoztatást elősegítő támogatások.

Figyelem!

A költségkompenzációs támogatás megállapításakor csak azon, a kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítványban védett foglalkoztatónak minősített székhelyen, telephelyen, fióktelepen foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó költségek vehetők figyelembe, akiknek alkalmazására tekintettel a munkáltató bértámogatásra jogosult.

A bértámogatásra való jogosultság szempontjából figyelembe vehető az

- az 1.2. pont f) alpontjában megjelölt, munkaviszony keretében alkalmazott személy, ha a munkáltató a kormányrendelet 5. §-a alapján foglalkoztatására tekintettel a munkába helyezéshez, a munkahely megőrzéshez nyújtható bértámogatásban részesülhet;
- az 1.2 pont a)-e) alpontjaiban megjelölt, munkaviszony keretében alkalmazott személyek (akinek foglalkoztatásához a munkáltató a kormányrendelet 6. §-a alapján foglalkozási rehabilitációhoz nyújtható bértámogatásban részesülhet).

1.3 A munkaviszony

A támogatás csak akkor nyújtható, ha a munkáltató munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban foglalkoztatja a megváltozott munkaképességű munkavállalót.

A támogatás szempontjából a munkaviszonnyal egy tekintet alá esik a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó biztosított bedolgozói jogviszony, továbbá a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 63. §-a értelmében a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya.

Az Mt. 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltató tehát csak akkor válhat a támogatás alanyává, ha alkalmazottját munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony keretében foglalkoztatja. Nem nyújtható támogatás, ha az egyébként Mt. 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltató olyan személy foglalkoztatásához kéri támogatást, akit pl. megbízási jogviszony keretében, vagy @@a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó@@ segítő családtagként foglalkoztat.

2. A támogatás formája, mértéke és folyósítása

A vissza nem térítendő támogatás forrása a Magyar Köztársaság költségvetésében megjelölt, a rehabilitációs foglalkoztatás támogatására biztosított költség előirányzat.

A védett foglalkoztató részére megtéríthetők a megváltozott munkaképességű munkavállalók

- munkába járásával összefüggő, olyan költségek, amelyek megtérítésére a munkáltató külön jogszabály alapján nem köteles, valamint
- foglalkoztatásához, illetőleg a munkavégzés feltételeinek biztosításához szükséges, az irányításhoz és adminisztrációhoz kapcsolódó, továbbá a logisztikai, munkaszervezési és szállítási költségek.


A költségek tételes felsorolását, valamint az igényelhető támogatás számításának szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza.

Támogatásként a munkáltató által munkaviszony keretében alkalmazott munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó költségek legfeljebb 80 %-a állapítható meg.

Amennyiben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek nem csupán a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása miatt merülnek fel, a támogatásnak a foglalkoztatás összes költségeihez viszonyított aránya nem haladhatja meg a megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók /2007. évben, a támogatással érintett időszakban: pályázatban a tervezett, elszámoláskor a tényleges/ átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított arányát.


A támogatás 2007.01.01-től folyósítható.

A támogatást - a folyósítás részletes feltételeit tartalmazó, a munkáltató székhelye szerint illetékes munkaügyi központtal (a továbbiakban: munkaügyi központ) kötött hatósági szerződésben foglaltak szerint - havonta, utólag kell folyósítani. A hatósági szerződés legfeljebb 36 hónapra köthető.

A támogatást a hatósági szerződés érvényességének ideje alatt naptári évente kell kérelmezni.


A hatósági szerződést a pályázat elbírálásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül kell megkötni. Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a kötelezettségszegés arányában visszafizetni.


3. Az összeszámítás szabályai

A költségkompenzációs támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 2002. december 5-i 2204/2002/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: bizottsági rendelet) alapján nyújtható.

A közösségi rendelet előírásai az uniós versenyszabályokkal összhangban hivatottak biztosítani a piaczavarás (a versenyhátrányt kompenzálónál nagyobb nemzetállami támogatás) megakadályozását. Ezt a célt szolgálják a foglalkozási rehabilitáció támogatására megállapított - a bizottsági rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében, valamint 9. cikkének (2) bekezdésében megjelölt - támogatás intenzitási mértékek, amely szerint

a kormányrendelet alapján nyújtható bértámogatások, valamint a költségkompenzációs támogatás együttes összege

- bármely időszakban nem haladhatja meg a megváltozott munkaképességű munkavállalók részére kifizetett munkabér és járulékainak 100 %-át, és
- bármely hároméves időszak alatt a 15 millió euró értékének megfelelő összeget.
Munkáltatói jogutódlás @@az Mt. 85/A. §-ának (1) bekezdése@@ esetén a támogatási összeg kiszámításánál figyelembe kell venni a jogelőd munkáltató részére nyújtott támogatást is.Támogatás mértéke(%):80Kiíró szervezet:Neve: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Címe: 1054 BUDAPEST, Alkotmány utca 3.
Tel.: (01) 473-8100
Honlap: www.szmm.gov.hu