A tavalyi 177 600 Ft/20 fő/év összegről idén 964 500 Ft/20 fő/évre, több mint ötszörösére nő a rehabilitációs járulék, ezért a munkaerőpiac szakértői vizsgálták a változások lehetséges következményeit és a gyakorlati lehetőségeket. A téma fontosságát jól mutatja, hogy az Európai Unióban 26 millió embert érintő kérdésről van szó, Magyarországon pedig a népesség közel hat százaléka él valamilyen fogyatékossággal.

Pálszabó Tibor, az Ernst & Young adópartnere úgy fogalmazott, a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjának kérdése Magyarországon 2010-ig nem érte el az üzleti szereplők „ingerküszöbét", ám a járulék drasztikus emelése ráirányította a pénzügyekért felelős döntéshozók figyelmét a témára, amely ráadásul rímel az egyre fontosabb társadalmi felelősségvállalásra is.  A szakértő szerint ténylegesen javulhat ennek a speciális csoportnak a foglalkoztatási mutatója, valamint a társadalomban betöltött szerepének megítélése.

Kemény Péter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának helyettes vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tapasztalatok szerint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása járulék-megtakarítás nélkül is hasznot hozna a vállalatoknak, mert ezek a munkavállalók lojálisabbak, ami más munkavállalókra is kihat, a befogadás pozitívan hat a közösségre, ugyanakkor az alkalmazásukkor történő felmérés gyakran vezet a megszokott munkafolyamatok ésszerűsítéséhez.

Oplaznik Gabriella, a Work Force személyzeti tanácsadó cég rehabilitációs üzletágának vezetője kiemelte: az érintett munkavállalók ma még gyakran titkolni igyekeznek hátrányaikat, mert félnek állásuk elvesztésétől. Bár a bizalom elnyerésének folyamata hosszabb távú, ők és a rokkantnyugdíjat vagy egyéb ellátást, járadékot választók is meggyőződhetnek, hogy a nyílt munkaerőpiacon idéntől kiemelt hely vár rájuk.  

„Ha megvan a szándék, akkor sem egyszerű most megtalálni egy adott állásra megfelelő megváltozott munkaképességűt, mert számos állami vagy civil szervezet gyakran bizonyos csoportokra specializálta magát. Ezért olyan átfogó programot kezdtünk, amely képes összekötni az érdekelteket, és a beilleszkedésig nyomonköveti a munkavállalókat." - fogalmazott Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezető igazgatója.

A program során először felmérik az adott vállalkozás munkaköreit, létszámösszetételét, majd kiközvetítik a megfelelő megváltozott munkaképességű munkavállalót, akit egy speciálisan kiképzett szakember, úgynevezett rementor támogat a beilleszkedésben. A kezdeményezés nyitott minden érdekelt, munkaadó, munkavállaló és civil szervezet számára.