Gyógyszer
A társadalmi szolidaritás elve alapján lehetőség van az ún. közgyógyellátás terhére igénybe venni egyes gyógyító ellátásokat.
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
Közgyógyellátás keretében gyógyító ellátás csak érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal vehető igénybe.
Közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyító ellátások
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy - főszabály szerint - térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott
- járóbeteg-ellátás keretében rendelhető valamennyi gyógyszerre és a különleges táplálkozási igényt kielégítő, tb támogatott tápszerekre gyógyszerkereteerejéig,
- társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető egyes gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre,
- e gyógyászati segédeszközök javítására és kölcsönzésére, továbbá
- az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra (pl. gyógyfürdő ellátás).
Kizárólag érvényes közgyógyellátási igazolvány bemutatása esetén lehet közgyógyellátás terhére rendelni gyógyító ellátást, a beteg személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges mértékben.
A gyógyító ellátások közgyógyellátás jogcímen rendelésekor az orvos köteles egyeztetni a rendelkezésére álló dokumentációban és a közgyógyellátási igazolványon szereplő adatokat, és az igazolvány lejáratának időpontját.
Gyógyszer támogatás a közgyógyellátás keretében
2006. július 1-jével a közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszer ellátás jelentősen megváltozott. A legjelentősebb változás a gyógyszerkeret bevezetése, és ezzel egyidejűleg a közgyógy-gyógyszerlista megszüntetése.
A közgyógyellátást igénylő személy háziorvosa a páciense krónikus betegségeiről és az azok gyógyítását szolgáló terápiáról, a szakorvos által rendelhető gyógyszerek figyelembe vételével igazolást állít ki. A háziorvos igazolása alapján az egészségbiztosító a beteg egyéni szükségleteire alapozva egyéni gyógyszerkeretet határoz meg.
Közgyógyellátás jogcímen a következő orvosok rendelhetnek gyógyszert:
- azon gyógyszerek esetében, amelyeket csak szakorvos írhat fel, a kezelést végző szakorvos,
- sürgős szükség esetén a tartózkodási hely szerint illetékes kezelőorvos statim jelzéssel legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
- a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa a beteg elbocsátásakor legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban,
- a járóbeteg-szakellátás szakorvosa vizsgálatra, kezelésre megjelent betegnek legfeljebb egy, eredeti legkisebb gyári csomagolásban.
A gyógyszerkeret
A közgyógyellátás keretében abban az esetben adható ki gyógyszer, ha a beteg részére rendelkezésre áll a gyógyszer kiváltásához szükséges összegű gyógyszerkeret.
A közgyógyellátott gyógyszerkerete ún. egyéni keretből és az ún. eseti keretből áll, oly módon, hogy
- a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását az egyéni gyógyszerkeret adja,
- az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását pedig az eseti keret biztosítja.
Az alanyi jogon járó közgyógyellátásra jogosult beteg, akinek nincs krónikus betegséghez kapcsolódó gyógyszerszükséglete, nyilatkozhat, hogy csak eseti keret megállapítását kéri.
A gyógyszerkeret az igazolvány érvényességi ideje alatt használható fel.
Krónikus betegségekre egyéni gyógyszerkeret
Az egyéni szükségletekhez igazodó gyógyszerkeret meghatározása a beteg havi rendszerességgel szedett, krónikus betegségei gyógyítását szolgáló gyógyszerek alapján történik. Az egyéni gyógyszerkeretet a napi legalacsonyabb terápiás költségű gyógyszerek térítési díja alapján állapítják meg az egészségbiztosító szakemberei, egy évre vonatkozóan.
Az egyéni gyógyszerkeretet csak havi 1000 Ft feletti gyógyszerköltség esetén lehet megállapítani, a gyógyszerkeret felső határa pedig 2006-ban nem lehet több havi 12 000 Ft-nál. (2006. után az egyéni gyógyszerkeret legmagasabb havi összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.)
Az egyéni gyógyszerkeret három havonta, egyenlő részletekben - első alkalommal a közgyógyellátásra jogosultság kezdő időpontjával - nyílik meg. A három hónapos tárgyidőszakban megmaradt összeg görgethető, vagyis, - a jogosultsági éven belül -- a következő három hónapos tárgyidőszakra vonatkozó gyógyszerkeret összegét növeli.
A közgyógyellátottak gyógyszerszedési szokásai alapján a havi 12 000 Ft-os felső korlát biztosítja, hogy a jogosultak a legolcsóbb gyógyszerek választása esetén térítésmentesen jussanak az ellátáshoz. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy ha a gyógyszerkeret elfogy, akkor a közgyógyellátott is az általános támogatási szabályok szerint - a térítési díj megfizetésével - válthatja ki a gyógyszerét.
Amennyiben a közgyógyellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, vagy a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára. A felülvizsgálatot külön kell kérelmezni, és csatolni kell a háziorvos igazolását, illetve a háziorvos nyilatkozatát arról, hogy a közgyógyellátásra jogosult személy által havonta rendszeresen használt gyógyszerek térítési díjának a jogosultság megállapítása óta eltelt időszakban történt emelkedése meghaladja a havi 1000 forintot. A módosított gyógyszerkeret a közgyógyellátásra való jogosultság lejártának idejére vonatkozik, és új igazolványt nem adnak, az az eredeti igazolvány érvényességi idejének lejártáig használható.
A közgyógyellátásra jogosultság lejártát megelőző három hónapban az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát már nem lehet kérni.
Akut megbetegedésre eseti keret
Az akut megbetegedéshez kapcsolódó gyógyszerkiadások kompenzálására szolgál az egy évre megállapítható eseti keret. Az eseti keret összegét nem az egészségbiztosító határozza meg, hanem törvény, ez 2006-ban 6000 Ft.
2006. év után az eseti keret összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.
Az eseti keretet a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg az OEP.
Gyógyszer kiadása közgyógyellátás keretében
A gyógyszertárban a közgyógyellátással való gyógyszer kiadás előtt nem kell a közgyógyellátási igazolványt bemutatni, mert 2006. július 1-jétől azt ellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a közgyógyellátásra jogosultakról az OEP-nél vezetett nyilvántartásban. Ennek érdekében az OEP folyamatos elektronikus adatkapcsolattal biztosítja a gyógyszertár számára a közgyógyellátásra való jogosultság és a rendelkezésre álló gyógyszerkeret megállapítását az OEP nyilvántartásából. 2006. július 1-jét követően csak az a gyógyszertár szolgáltathat ki közgyógyellátás keretében gyógyszert, ahol az OEP biztosítja a közgyógyellátásra jogosultakról vezetett hatósági nyilvántartáshoz elektronikus úton történő folyamatos hozzáférés műszaki feltételeit, a gyógyszertár tulajdonosa pedig az OEP által biztosított távközlési rendszert a szolgálati idő alatt folyamatosan üzemelteti. Ennek teljesítését, vagyis, a közgyógyellátásban kiszolgálásra való jogosultságot az OEP igazolja, amit a gyógyszertárban ki kell függeszteni.
A közgyógy igazolványt és a TAJ kártyát is célszerű azonban vinni a gyógyszer kiváltásához, ugyanis, ha a vényen hibásan szerepel a TAJ szám vagy a közgyógyellátási igazolvány száma, a gyógyszertárban be kell mutatni a TAJ illetve közgyógy igazolványt, és annak számát a vény hátoldalán kell feltüntetni, és a gyógyszert kiváltó illetve a gyógyszert kiadó személy is aláírásával igazolja a helyes számot.
A gyógyszertár közgyógyellátás keretében a gyógyszerkeretnek az OEP nyilvántartásaszerint rendelkezésre álló összegéig adhat ki térítésmentesen gyógyszert. A gyógyszer térítési díját nem lehet részben gyógyszerkeretből, részben a beteg saját költségéből fedezni. Az éves gyógyszerkeret teljes kimerülése előtt a gyógyszerkeretből még rendelkezésre álló, de a beteg részére rendelt gyógyszer térítési díját el nem érő maradványösszeg a gyógyszer térítési díjának kiegészítésére is felhasználható, azzal, hogy a maradványösszeg és a gyógyszer térítési díja közötti különbözetet a betegnek meg kell fizetni. Ha a gyógyszer térítési díját a három hónapra megnyitott gyógyszerkeret nem fedezi, a térítési díjat a betegnek kell megfizetni, ezesetben a maradványösszeg nem használható fel a térítési díj töredékének fedezetére.
A gyógyszertáros a gyógyszer kiváltásával egyidejűleg tájékoztatja a gyógyszert kiváltó személyt a beteg részére még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegéről.
Gyógyászati segédeszközök és gyógyászati ellátások támogatása a közgyógyellátás keretében
Közgyógyellátás jogcímen gyógyászati segédeszközt és az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokat a kezelőorvos rendelheti, illetve, ha a közgyógyellátásra jogosult személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben vagy bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben van, az intézmény orvosa is rendelhet közgyógyellátással gyógyító ellátást.
A gyógyászati segédeszközt a forgalmazó, a gyógyászati ellátásokat a szolgáltató akkor adhatja ki közgyógyellátás keretében, ha a rendelő orvos a vényen feltüntette a beteg igazolványának számát és az ellátást kiváltó személy az igazolványt a kiváltásnál bemutatja, vagyis, itt továbbra is szükséges az igazolvány ismételt bemutatása! A forgalmazó, illetve a szolgáltatást nyújtó ellenőrzi a vényen és az igazolványon lévő személyes adatok egyezőségét, és az igazolvány érvényességét is. Amennyiben az ellenőrzés során a közgyógyellátásra való jogosultság nem bizonyítható, akkor közgyógyellátásra nem lehet kiszolgálni az ellátást, hanem csak általános társadalombiztosítási támogatással, térítési díj megfizetése mellett.
Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy 2006. július 1-jétől a gyógyászati segédeszközök és a rehabilitációs gyógyászati ellátások (gyógyfürdő) nem a teljes vételárra vonatkozóan vehetők igénybe térítésmentesen, hanem az ún. közfinanszírozás alapjául elfogadott ár erejéig térítésmentes az ellátás. Vagyis, ha a forgalmazó vagy az ellátást nyújtó szolgáltató a közfinanszírozás alapjául elfogadott áron felül, annál drágábban nyújtja az ellátást, a 2006. július 1-jén, vagy azt követően beváltott vényen a közfinanszírozás alapjául elfogadott áron felüli vételárat, mint térítési díjat a közgyógy igazolvánnyal rendelkező betegnek is meg kell fizetnie.
A közgyógyellátás keretében olyan - leghosszabb kihordási idejű és egyúttal legalacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árral rendelkező - gyógyászati segédeszközöket támogat az egészségbiztosító, amelyek folyamatos és országos ellátását az eszköz gyártója előzetesen vállalta. Amennyiben a gyártó az eszköz folyamatos és országos ellátását egy hónapot meghaladóan nem biztosítja, az eszközt törlik a támogatásból, és közgyógyellátás nélkül sem lehet rá tb támogatást igénybe venni.
Közgyógyellátásra jogosultak köre
Alanyi jogon
- a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
- a rendszeres szociális segélyben részesülő;
- a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
- a központi szociális segélyben részesülő;
- az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban;
- az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Normatív alapon megállapított jogosultság
Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az a személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának - az egészségbiztosító által szakhatósági állásfoglalásban elismert - költsége meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 10%-át [2006-ban 2.580 Ft-ot], feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét [2006-ban 25.800 Ft-ot], egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át [2006-ban 38.700 Ft-ot].
Méltányossági alapon megállapított jogosultság
A települési önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek mellett, méltányosságból is megállapítson közgyógyellátásra való jogosultságot.
A méltányossági alapon kiállított igazolvány után azonban a települési önkormányzat a betegnek megállapított egyéni és eseti gyógyszerkeret éves összeg 30%-ának megfelelő összegű térítést fizet az Egészségbiztosítási Alap javára.
A közgyógyellátási igazolvány igénylésének eljárásrendje
A közgyógyellátásra való jogosultságról a lakóhely szerint illetékes jegyző dönt, a háziorvos és a megyei egészségbiztosítási pénztár közreműködésével.
A közgyógyellátással kapcsolatos eljárásban az eljáró jegyző székhelye szerinti illetékes MEP vesz részt.
A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani, formanyomtatványon, és csatolni kell a kérelmezőnek a közgyógyellátás iránti igény megalapozottságát alátámasztó tényekről szóló nyilatkozatát, ezek igazolását, illetve a háziorvos igazolásáta havi rendszeres gyógyító ellátásokról. A háziorvosi igazolást zárt borítékban, a kérelmező nevének és TAJ-számának feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. A borítékon fel kell tüntetni a "háziorvosi igazolás közgyógyellátás igénybevételéhez" szöveget és a háziorvos nevét is.
Alanyi jogú közgyógyellátáson alapuló kérelem esetén a kérelmező nyilatkozik arról, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt, kérelméhez nem kell csatolni a háziorvos igazolását.
Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekeknél a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatal hivatalból kezdeményezi a gondozás helye szerint illetékes jegyzőnél a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítását, illetve gondoskodik a háziorvosi igazolás beszerzéséről is. Ha az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú közgyógyellátásra való egyéves jogosultsága a hivatalból való megállapítást követően lejár, a közgyógyellátás iránti kérelem benyújtására a gyám lesz jogosult.
A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható.
A jegyző megvizsgálja a közgyógyellátásra való jogosultsági feltételeket (pl. jövedelemhez kötött jogcím esetén a jövedelmet vagy alanyi jogcím esetén az annak feltételéül szolgáló ellátásra való jogosultságot), majd ezt követően szakhatósági állásfoglalásra megkeresi az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárt (a továbbiakban: MEP).
A gyógyító ellátások összes költségéről és a gyógyszerkeretről az orvos által közölt betegségek kezelésére alkalmazott terápia alapján a MEP szakhatósági állásfoglalást ad ki. A szakhatósági állásfoglalás meghatározza a kérelmező esetében elismert havi rendszeres gyógyító ellátás térítési díját, külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret alapjául szolgáló gyógyszer térítési díjának összegét.
A MEP megvizsgálja az igazolásban feltüntetett havi rendszeres gyógyító ellátás iránti szükséglet szakmai megalapozottságát. Az egészségbiztosító az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről. A gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás esetén a havi költség számításánál a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár alapján számított térítési díj számít csak be a havi költségbe, nem a gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő ellátás szabad ármegállapításából származó eltérő költségek..
A gyógyító ellátások költségének meghatározása a normatív és méltányossági alapon megállapított közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából lényeges, mert ezekben az esetekben a jogosultság nemcsak a jövedelemtől, hanem a gyógyító ellátásra rendszeresen fordított kiadásoktól is függ.
A közgyógyellátásra jogosultsági feltételek fennállása esetén a jegyző határozatában megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot és a jogosultság kezdő időpontját, a MEP által kiadott szakhatósági vélemény alapján pedig a gyógyszerkeret összegét. A közgyógyellátásra való jogosultság egy évre állapítható meg, olymódon, hogy a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jegyzőnek a jogosultságot megállapító határozata meghozatalától számított 15. nap.
A közgyógyellátásra jogosultságról szóló határozat ellen a megyei közigazgatási hivatal megyei szociális és gyámhivataláhozlehet fellebbezni, azzal, hogy a fellebbezési eljárásban a MEP által kiadott szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálatát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi.
A közgyógyellátásra való jogosultságot megállapító határozatot a jegyző megküldi a MEP-nek, a közgyógyellátási igazolvány kiállítása céljából.
A közgyógyellátási igazolványt egyéves időtartamra, külön kérelem nélkül - a jogosultságot megállapító határozat alapján - hivatalból állítja ki a MEP.
Az igazolványt postán a jogosultság kezdő időpontjáig megküldik a betegnek, de előzetesen, a jegyzőnél lehet kérni azt is, ha a beteg az igazolványt a MEP-nél személyesen, vagy meghatalmazott útján szeretné átvenni.
A háziorvos, illetve a szakorvos közgyógyellátással kapcsolatos tevékenységét a MEP ellenőrzi, és ha az ellenőrzés alapján indokoltnak tartja a közgyógyellátásra jogosult személy egyéni gyógyszerkeretének felülvizsgálatát, azt a jegyzőnél kezdeményezi.
Háziorvosi igazolás a havi rendszeres gyógyító ellátásokról
A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, illetve - személyes gondoskodást nyújtó átmeneti és bentlakásos szociális intézményben vagy gyermek- és ifjúságvédő intézetben, nevelőotthonban elhelyezett jogosult esetén -az intézmény orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja.
Az igazolás tartalmi és formai követelményeit a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
A háziorvosi igazolásnak tartalmaznia kell a kérelmező személyes azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakóhely, tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jelét, a tartósan fennálló betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód), az alkalmazandó terápiához szükséges gyógyító ellátások megnevezését, mennyiségét, gyógyszerek esetében a hatóanyag megnevezését, valamint a kívánt terápiás hatás eléréséhez szükséges mennyiségét és adagolását.
A közgyógyellátást igénylő kérésére a szakorvos az általa rendelt havi rendszeres gyógyító ellátásokról tájékoztatja a háziorvost.
Az alanyi jogon alapuló kérelem esetén a háziorvos csak a gyógyszer szükségletről nyilatkozik.
A háziorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátást lehet feltüntetni, továbbá fel kell tüntetni azokat a szakorvos által havonta rendszeresen rendelt gyógyító ellátásokat is, amelyekről a beteg kérésére a szakorvos tájékoztatta a háziorvost.
Az igazolvány érvényességének megszűnése
Az igazolvány érvényessége a megállapított jogosultsági időtartam lejárta előtt megszűnik, ha
- a közgyógyellátásra való jogosultságot megszüntették, vagy
- az igazolványt érvénytelenné nyilvánították, vagy
A közgyógyellátásra való jogosultságot a jegyző megszüntetni, ha
- az igazolványt jogosultság hiányában állították ki, vagy
- a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy
- a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.
A közgyógyellátásra való jogosultság megszüntetéséről a jegyző értesíti a MEP-et, aki érvénytelenné nyilvánítja az igazolványt. A MEP akkor is érvénytelenné nyilvánítja az igazolványt, ha az elveszett, vagy megsemmisült, vagy a jogosultság igazolására alkalmatlanná vált.
Ha az igazolvány érvényessége megszűnik, akkor azt a MEP bevonja.
Az OEP a megszűnt érvényességű igazolványok számát, a kártya sorszámát és lejárati idejét a honlapján közzéteszi.
Ha az igazolványt érvénytelenné nyilvánították, de a közgyógyellátásra való jogosultság továbbra is fennáll, akkor a beteg a bejelentést követő 15 napon belül új igazolványt kap, amelynek érvényessége megegyezik a közgyógyellátásra való jogosultság időtartamával.
A 2006. július 1-jét megelőzően kiállított igazolványok érvényességi ideje
A 2006. július 1-jét megelőzően kiállított közgyógyellátási igazolványok az igazolványokon foglalt érvényességi idejükig, de legkésőbb 2007. július 1-jéig használhatók a régi szabályok szerint. Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a korábban korlátlan érvényességű igazolványok is csak 2007. július 1-jéig használhatók fel, mert ezek használatát a törvény eddig az ideig engedélyezi.
A 2006. július 1-je és 2006. október 1-je közt lejáró régi közgyógyellátási igazolványok az érvényességi idejük lejártát követően is felhasználhatók 2006. október 1-jéig.
Felhívjuk a figyelmet, hogy 2006. október 1-jével változik a közgyógyigazolványok felhasználhatóságának időbeli korlátozása.
A 2006. július 1-je és 2006. október 1-je közt lejáró régi közgyógyellátási igazolványok az érvényességi idejük lejártát követően is felhasználhatók 2006. november 30-áig.
A 2006. október 1-jén még érvényes közgyógyellátási igazolványok az igazolványon feltüntetett érvényességi időpontot követő második hónap utolsó napjáig használhatók, de természetesen ez esetben is legfeljebb 2007. július 1-jéig érvényesek.
A 2006. július 1-jét megelőzően lejárt érvényességű igazolványok, ha azok érvényessége meghosszabbítását 2006. július 1-je előtt nem kérték, az érvényességük lejártától nem használhatók fel.
Az igazolványok felhasználhatósága példával szemléltetve:
Ha az igazolványon szereplő érvényességi idő:
2006. július 1-jét megelőzően, pl. június 29-én jár le, akkor az igazolványon szereplő érvényességi időponttól az nem használható.
2006. július 1. és szeptember 30. közt, pl. augusztus 29-én jár le, akkor november 30-ig felhasználható,
2006. október 1-jén még érvényes igazolvány az igazolványon feltüntetett érvényességi időpontot követő második hónap utolsó napjáig használható, pl. ha 2006. november 29-én jár le, akkor 2007. január 31-ig felhasználható,
2007. július 1-jét követően a régi (2006. július 1-je előtt kiadott) igazolványok nem használhatók, függetlenül az igazolványon feltüntetett érvényességi időtől.
Adatváltozás bejelentése
A közgyógyellátásra jogosult személynek a jegyzőnél be kell jelentenie a közgyógyellátásra való jogosultságát és a személyi adatait érintő változást.
Ha a jogosultnak az igazolványon szereplő személyi adataiban változás következik be, akkor a jegyző kezdeményezésére a MEP az igazolvány bevonásával egyidejűleg új igazolványt állít ki a jogosult részére. Az új igazolvány érvényességének időtartama megegyezik a közgyógyellátásra való jogosultság időtartamával.
Nyilvántartás a közgyógyellátásra jogosultakról
Az OEP a közgyógyellátásra jogosult személy jogosultságáról és a gyógyszerkeretéről hatósági nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza
- a jogosult személyes azonosító adatait,
- a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelét,
- a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő és befejező időpontját,
- a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításáról döntést hozó szerv megnevezését és határozatának számát,
- a jogosult betegségének BNO kódját,
- a jogosult számára megállapított, a jogosultsági időtartam alatt még felhasználható és még rendelkezésre álló gyógyszerkeretének összegét,
- a jogosult közgyógyellátási igazolványának számát.
JOGSZABÁLYOK
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény érintett szakaszok: 49. § - 53. §
- 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról 56. § (5)-(8)
- a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet érintett szakaszok: 35-49. § 61. § és 9-13. sz. mellékletei
- 193/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról
- 25/2006. (VI. 26.) EüM rendelet a közgyógyellátásra jogosult gyógyszerkeretének megállapításához
Kapcsolódó hírek:
Közgyógyellátás
Alanyi közgyógyellátás