Ki és hogyan dolgozhat Sokan kérdezték, 2008-tól ki és hogyan dolgozhat, kapja-e a nyugdíját vagy elveszíti. Bernáthné Székely Julianna a MEOSZ rehabilitációs megbízottja összefoglalta a tudnivalókat. 1) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény, mely a korábban említett nyugdíjtörvényt is jelentősen módosítja, teljesen új szabályozást tartalmaz a nyugdíj melletti munkavállalásra. Egyrészt a munkaképesség-csökkenés fogalma helyett bevezeti az egészségkárosodás fogalmát. 2) A rokkantsági járadékban részesülőket a változás nem érinti, mivel a rehabilitációs járadékról szóló törvény nem módosította a rokkantsági járadékosokra vonatkozó szabályokat. Ilyen módon - ahogy eddig is - a rokkantjáradékosokra sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek. 3) A 100 %-os, I. és II. csoportos rokkantak 2009. január 1-jétől jelen állás szerint munkaidőtől és jövedelemtől függetlenül megtarthatják a rokkantsági nyugdíjukat. 4) A jelenlegi III. csoportos rokkantsági kategóriába tartozók és az 50 %-os munkaképesség csökkenés alapján rendszeres szociális járadékban részesülők esetében 2009. január 1-től bevezetésre kerül a kereseti korlátozás függetlenül attól, hogy milyen munkaidőben dolgoznak. A nyugdíj folyósítását meg kell szüntetni, ha a rokkantnyugdíjas (járadékos) keresete évi 6 hónapnál hosszabb ideig meghaladja a nyugdíja megállapításának alapjául szolgáló átlagkeresetének 90 % - át, de legalább a minimálbért. A nyugdíj megállapításához figyelembe vett átlagkeresetet azonban föl kell szorozni a leszázalékolás óta eltelt időben megvalósult nyugdíjemelések mértékével, tehát a figyelembe vett összeg a rokkantsági nyugdíj megállapítása óta eltelt időben megvalósult nyugdíjemelések mértékével emelkedik. Fontos azonban még egyszer hangsúlyozni, hogy a jövedelemkorlátozás 2009-től csak a jelenlegi III. rokkantsági kategóriába sorolt, valamint az 50 %-os munkaképesség csökkenéssel rendelkező személyekre vonatkozik. 5) A rehabilitációs járadék összege megegyezik a III. rokkantsági csoport rokkantsági nyugdíj 120 %-os összegével. Fontos kitétel, hogy a rehabilitációs járadék számításának alapjául szolgáló rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása során viszont a rokkantsági nyugdíjban töltött idő figyelmen kívül marad! (Járadékösszeg megállapításához szükséges szolgálati idő számítás) A rokkantsági járadék fizetésének időtartama beszámít a szolgálati időbe, utána járulék fizetés történik, tehát a későbbi nyugdíjazáskor szolgálati időnek minősül. 6) ÜGYMENET:

• A rehabilitációs járadékra vonatkozó igényt forma nyomtatványon kell előterjeszteni. Az igény benyújtása és az eljárás költség és illetékmentes. Valamennyi egészségkárosodott személy az ONYF. 3515-270/D. nyomtatványon terjesztheti elő ellátási igényét. Ennek a kitöltött és aláírt nyomtatványnak a benyújtásával - az előírt mellékletek csatolásával - kezdeményezhető a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék megállapítása is. Az új igénybejelentő lap mellett az igénylőnek ki kell töltenie, és mellékelnie kell az ONYF. 3515-278. számú „Nyilatkozat" nyomtatványt, továbbá csatolnia kell (http://www.onyf.hu/, >> Nyomtatványok)
• az egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt
  • („Beutaló")
  • az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
  • amennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében tovább foglalkoztatható-e.

A nyugdíjbiztosító a benyújtott igényt továbbítja a rehabilitációs szakértő szervhez, amely a megkereséstől számított 60 napon belül komplex vizsgálatot végez az igénylő egészségi állapotáról, szakmai munkaképességéről és a rehabilitálhatóságáról. A szakértő szervezet álláspontjától a nyugdíjbiztosítási igazgatóság nem térhet el. - A szakértő szerv véleménye alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kérelmet vagy jóváhagyja, vagy elutasítja. A szakvélemény megérkezéséig azonban az eljárás "felfüggesztés alatt" áll, magyarul a járadékot nem folyósítják.

• Amennyiben a szakértői vizsgálat az igénylő rehabilitálhatóságát állapítja meg, 10 napon belül meg kell jelennie a megadott munkaügyi központban, ahol az érintettnek rehabilitációs megállapodást is kötnie kell, amelyben gyakorlatilag vállalja az állami foglalkoztatási szervezettel a folyamatos együttműködést. Az együttműködési kötelezettség kiterjed többek között a számára felajánlott megfelelő munkahely elfogadására is.

Fontos szabály, hogy a rehabilitációra sor kerülhet a foglalkoztatás keretében is. 7) Rehabilitációs járadék legkorábban az igény bejelentés napjától állapítható meg, és a rehabilitáció időtartamára, de maximum három évre adható. A rehabilitációs járadékra jogosult egészségi állapotában bekövetkező tartós rosszabbodás esetén felülvizsgálatnak van helye. A rehabilitációs járulék megszűnik a jogosult halálával, megszüntetési kérelemmel, az ellátás időtartamának lejártával, ha a jogosult egybefüggően három hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik, ha jövedelme 6 hónapon keresztül meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90 %-át, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagy ha a jogosult a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit megszegi. 8) A megszüntetési ok fennállásának vizsgálata céljából az állami adóhatóság a rokkantsági nyugdíjban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.

A fogyatékkal élők kapjanak minél előbb munkalehetőséget Az állam lehetőségeihez mérten minden segítséget megad ahhoz, hogy a megváltozott munkavégző képességű fogyatékkal élők mihamarabb visszakerüljenek a munkaerőpiacra - mondta dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter ma Budapesten. A munkaügyi rehabilitáció terén szakemberekre és újabb szolgáltató intézményekre van szükség. Utóbbiak kialakítására a tárca 2008-ban 150 millió forintot szán, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 2009-ben európai uniós forrásból szolgáltatásfejlesztésre és további működtetésre pedig további 3,1 milliárd forint érkezik majd Magyarországra - hangsúlyozta a felnőttkorukban látásukat vesztett személyek elemi rehabilitációjáról rendezett szakmai nap megnyitó beszédében a miniszter. Ennek felhasználásával kapcsolatban megjegyezte: "jó színvonalú és azonos eséllyel elérhető szolgáltatás" kialakítása a tárca célja. Szükség van ezen túlmenően arra, hogy a feltételek adottak legyenek a rászorultak számára az önálló élet folytatásához. Ehhez életvitelük teljes átalakítására van szükség, hiszen az az édesanya, aki felnőttkorában vesztette el látását, nyilvánvalóan nem tudja korábbi munkáját teljes körűen ellátni - mutatott rá. Ezenkívül a mentálhigiénés rehabilitáció ugyancsak fontos, mert el kell fogadtatni az újonnan megsérült embert saját magával és társaival is. A társadalom és a kormány felelőssége, hogy ebben mekkora segítséget nyújt, ezért erről "értelmes párbeszédet" kell folytatnia a kormányzatnak a civil szervezetekkel - közölte. Elmondása szerint a fogyatékkal élők 67 százaléka felnőtt korában szerezte betegségét, akiknek élethosszig tartó, pusztán ellátásra szorítkozó gondozása helyett arra van szükség, hogy lehetőség szerint megtanuljanak újra - könnyített formában - munkát végezni. Az újratanulás időszakára az állam járadékot biztosít, amíg a sérült személy újra munkába tud állni. Dr. Lamperth Mónika kijelentette: a kormányzat célja, hogy önálló életvezetésre képes embereket képezzenek ki. A tárca támogatást nyújt a gyengénlátó centrumok kialakításához, és ahhoz is, hogy ebbe a rendszerbe újabb szolgáltatókat be tudjanak vonni. Ehhez kapcsolódóan az egészségügyi rehabilitációs intézmények hálózatát tovább kell fejleszteni. A kormányzat célja, hogy ezek "ne csak bentlakásos, hanem bejárásos" alapon is működhessenek.