Miközben nő hazánkban - és a világon is - a fogyatékossággal élők száma, foglalkoztatási arányuk jóval alulmarad az uniós átlagtól, pedig az államnak is érdeke lenne, hogy a költségvetés nagy részét ne a szociális ellátásokra kelljen fordítania. Megoldást jelentene például egy a Start kártyákhoz hasonló támogatási rendszer kialakítása, amellyel elő lehetne segíteni a megváltozott munkaképességűek munkába állását.

A sérült emberek munkavégző kapacitása jelenleg nagyrészt kihasználatlan, mivel hazánkban a munkaképes korú fogyatékos személyek közül csak körülbelül minden tizedik dolgozik. Foglalkoztatási arányuk 9-10, míg az Európai Unióban 40 százalék. Ez a magas munkanélküliségi arány jobbára abból a szemléletmódból fakad, amely a hiányosságokra fókuszál és nem arra, hogy ezek az emberek miben jók, és mit tudnak megtenni hatékony támogatással és képzéssel. Ráadásul a munkáltatók sokszor nem rendelkeznek kellő információval, ezért nem végzik el a szükséges átalakításokat, amelyek többsége egyébként költségkímélő módon illetve pályázati támogatással megvalósítható.

Bár egyre több vállalat terveiben szerepel az esélyegyenlőség megteremtése, a válság nehezíteni fogja a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedési esélyeit. Kérdés, hogy ebben a helyzetben érdemes-e új marketing eszközzel élni, és kihasználni, hogy felértékelődik az olcsóbb munkaerő szerepe - vetették fel a Salva Vita Alapítvány decemberi Munkáltatói Fórumának résztvevői, akik abban egyetértettek, hogy új kormányzati támogatási rendszerre lenne szükség, amely ösztönözné a munkáltatókat, hogy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztassanak. Differenciált állami támogatás kellene a munkahelyteremtéshez, mivel a jelenlegi rendszer nem segíti az esélyegyenlőséget. A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás költségei egyébként két harmaddal alacsonyabbak a védett foglalkoztatásétól, ezáltal 2,82-szer több fogyatékos személy munkába állásának költségei fedezhetők - mondta Csányi Zsuzsanna, az alapítvány munkatársa.

A Salva Vita programjai közül kiemelkedően sikeres a Munkahelyi Gyakornoki Program, amelynek keretében a fiatalok három hónapra munkába állnak. Mintegy 30 munkakörben bizonyítottak már, és a gyakorlat során nemcsak a munkáltatók ismerhetik meg jobban a fogyatékkal élőket, hanem ők is nagy változáson mennek keresztül, a munkának köszönhetően sokkal bátrabbak, közlékenyebbek, nyitottabbak lettek - számolt be a tapasztalatokról Csányi Zsuzsanna.

Mit tehet egy szálloda a fogyatékos emberekért?

A pozitív átalakulást megerősítette Kocsy Béla, a Pasaréten található Hotel Panda igazgatója is, szállodájában ugyanis az alkalmazottak 95 százaléka megváltozott munkaképességű, és náluk gyakorlatilag nem létezik fluktuáció. Az igazgató elmondta: a fogyatékkal élő munkatársak felszolgálóként, masszőrként, informatikusként, londinerként, szakácsként is jól megállják a helyüket, de kertészeti és mosodai munkákra szintén lehet őket alkalmazni. A fiatalok munkába állás előtt egy munkavédelmi oktatásban részesülnek, a szálloda vezetése pedig egyeztet a mentorral, hogy milyen munkakörökben lenne szüksége új munkaerőre, és ezt hozzá igazítják a fiatalok igényeihez, vágyaihoz. A munkahelyi légkör 1,5 hónap alatt sokat javult, emellett a sérült dolgozók minőségi munkát végeznek és magas színvonalú szolgáltatást nyújtanak - emelte ki Kocsy Béla. Hozzáfűzte: munkáltatói modelljük iránt Németországból és Írországból is érdeklődnek. A szálloda munkavállalói egyébként teljesen akadálymentes munkaterületen dolgozhatnak, díjmentesen tanulhatnak angolul, internetezhetnek, étkezhetnek, emellett lehetőségük van terápiás lovaglásra és továbbképzéseken is részt vehetnek.

Erős csapatszellem a McDonald's -nél

A Salva Vita Alapítvány segítségével nyolc fogyatékossággal élőt foglalkoztat a McDonald's. Egy év után közülük heten még mindig náluk dolgoznak, ami nagyon jó arány a cégnél tapasztalható 50 százalékos fluktuációhoz képest - mondta Gáspár Ferenc, HR és training menedzser. A szakember bevallotta, hogy kezdetben nehezen boldogultak, mert nem tudták, milyen munkakörben alkalmazzák a sérült fiatalokat, mivel a gyorséttermi munka stresszes és pörgős. Bár jelenleg a vendégtéren dolgoznak valamennyien - takarítanak, segítenek a vendégeknek -, tervezik, hogy további területeket is megtanítanak nekik - jegyezte meg Gáspár Ferenc. Terveik között szerepel, hogy valamennyi étteremben alkalmazzanak egy-egy megváltozott munkaképességű munkatársat, mert sokkal lojálisabbak, mint a többi dolgozó és jó hatással vannak a csapatszellemre, a dolgozói kapcsolatokra.

Tesco: példaértékű a sérült emberek megbízhatósága

Hasonlóan pozitív véleményt fogalmazott meg Mogyorósi Koppány, a Tesco Global regionális HR vezetője, aki szerint sérült embereket foglalkoztatni nem csupán segítség, és nem egyoldalú együttműködés, a fogyatékossággal élők alkalmazásából a vállalat is profitál: nő a motiváció, javul a munkavállalói etikett, ami kihatással van a termelékenységre. Lehet, hogy a betanításuk több időt vesz igénybe, de őszinte, egyenes, korrekt emberek, a munkához való viszonyuk, lojalitásuk, megbízhatóságuk pedig példaértékű - fogalmazott a szakember. A Salva Vita Alapítvány jóvoltából 10 megváltozott munkaképességű ember dolgozik - azonos feltételekkel és elvárásokkal - a Tescónál, de a hipermarket lánc a jövőben növelni szeretné ezt a létszámot.

Szilágyi Katalin, HR Portal