Hatálybalépés és további szabályozás

A rehabilitációs járadékra vonatkozó szabályokat a 2007. évi LXXXIV. törvény tartalmazza, amely 2008. január 1-jén lép hatályba. E törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott rehabilitációs járadék, rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék iránti igénybejelentés - ideértve az állapot-rosszabbodás miatti igénybejelentést is - esetén kell alkalmazni.

A törvény hatálybalépésekor rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek részére kellő időt kell hagyni az új szabályok alkalmazására való felkészülésre, másrészt a személyi és tárgyi feltételek, valamint a komplex rehabilitáció rendszerének megteremtésével párhuzamos, fokozatos bevezetésre van szükség. Ennek megfelelően a törvényben foglaltak szerint az állományban lévő rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek 2008. évben esedékes felülvizsgálata során még nincs kötelezően előírva az úgynevezett komplex minősítés elvégzése. Ez azt jelenti, hogy az érintett személyi kör vonatkozásában csak az egészségkárosodás mértéke alapján kerül megállapításra a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság, a rehabilitálhatóságot a rehabilitációs szakértői szerv még nem vizsgálja, ilyen alapon a rokkantsági nyugdíj ellátás nem kerülhet megszüntetésre. Természetesen az érintett személy kérelmére ettől el lehet tekinteni, ebben az esetben komplex minősítésre kerül sor, és az érintett személy a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően lesz jogosult az ellátásra.

Nem az Rjtv. hanem az utána megjelent, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet tartalmazza, hogy annak a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek, akinek a 2008. évi felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét vizsgálták, a soron következő felülvizsgálata időpontjaként a 2008. évi felülvizsgálat időpontjától számított két éven belüli időpontra kell javaslatot tenni, kivéve, ha állapota véglegesnek tekinthető.

Szintén a hatálybalépéskor rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek érdekében kerültek megfogalmazásra azok az átmeneti szabályok, amelyek alapján a kereseti korlát átlépése miatt a nyugellátás megszüntetésére előírt új rendelkezéseket csak 2008. december 31 -ét követően kell alkalmazni. Ez megfelelő időt biztosít a felkészülésre.

A fokozatos átmenetet van hivatva biztosítani az a rendelkezés is, amely alapján annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig életkora alapján 10 éven belül eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, az egyéb feltételek teljesülése esetén rehabilitációs járadék helyett rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani, de önként a rehabilitációs járadék megállapítását is kérheti.

A végrehajtást segítő további jogszabályok:

■  213/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól
■  a rehabilitáció részét képező szolgáltatások köre, a rehabilitációval kapcsolatos eljárási szabályok, az együttműködésre, a rehabilitációs megállapodás megkötésére, továbbá a rehabilitációs tervre vonatkozó szabályok (előkészületben)

A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj szabályainak változása a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján

A rokkantsági nyugdíjjogosultság változása

A 2007. december 31-éig hatályos szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

a)   egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét 67 százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (a továbbiakban: rokkant),
b)   a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
c)   rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.

A 2008. január elsejétől hatályos szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

a) esetében az egészségkárosodás*
aa) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
ab) 50-79 százalékos mértékű, de rehabilitációja nem javasolt (aa és ab együtt: rokkant), és
b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és
c) az egészségkárosodás következtében
ca) kereső tevékenységet nem folytat, vagy
eb) keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál,
és
d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges, életkor szerint meghatározott szolgálati időtartamok 2008. január elseje után is változatlanok maradtak (Tny 24-25.§).

* A rokkantságot kifejező orvosi és jogi feltételek közé az eddigi 67 %-os munkaképesség-csökkenés helyére az 50-79 %-os egészségkárosodás került. A régi és az új értékelési rendszer kölcsönös megfeleltetésének, együttes alkalmazásának alapvető elvei a kővetkezők:

 

• Az össz-szervezeti egészségkárosodás fogalma lényegében megfelel a régebben használt, általános munkaképesség-csökkenés fogalomnak.

 

• A 80%-ot elérő vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás megfelel a korábbi rendszerbeli 100%-os munkaképesség- csökkenésnek.

 

• Az 50%-os vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodás a 67%-os vagy ezt meghaladó általános munkaképesség- csökkenésnek felel meg.

 

• A közepes mértékű (számottevő), 25—49%-os össz-szervezeti egészségkárosodás lényegében megfelel a korábbi 30-50%-os általános munkaképesség-csökkenésnek.

A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság változása

A 2008. január elsejétől hatályos szabályok szerint baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és
b) az egészségkárosodás következtében
ba) kereső tevékenységet nem folytat, vagy
bb) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá a fenti egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel.

A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők új munkavégzési korlátozásának fokozatos bevezetése

A 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2008. december 31-éig még a régi szabályok alkalmazandók, vagyis a 2008. december 31-éig terjedő időszakban csak akkor kell a rokkantsági nyugdíjat megszüntetni, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.

(A keresetet a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából abban az esetben lehet a megrokkanás előttinél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha a keresetnek a magánszemélyek jövedelemadójával csökkentett összege legalább 20 százalékkal alacsonyabb, mint a nyugdíj alapját képező átlagkereset valorizált összege. Nem tekinthető rendszeres munkavégzésnek, ha valaki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik, ha pedig már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor a munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken.)

A baleseti sérült részére ebben az esetben - a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett - az Ebtv.- ben szabályozott 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.

2009. január elsejétől az 50-79 %-os egészségkárosodást elszenvedett, öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantsági nyugdíjas jogosultsága megszűnik, ha már nem rokkant, vagy a havi nettó (adóval és járulékokkal csökkentett) jövedelme 6 hónap átlagában meghaladja a rokkantsági nyugdíja alapját képező havi átlagkeresete kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a minimálbér összegét.

A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az APEH a bevallás alapján a rokkantsági nyugdíjban részesülő keresetére, jövedelmére vonatkozó adatokat havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig továbbítja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez.

A rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas feketén történő foglalkoztatásának következményei

Ha a rokkantsági nyugdíjas 2008. január 1-jétől keresőtevékenységet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában végez, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni.

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 2008. január 1-jén lép hatályba. A törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott új, vagy állapotrosszabbodás miatti igénybejelentés esetén kell alkalmazni.

Annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés vagy esedékes felülvizsgálat során, kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.

Azoknak a 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek, akiknek az állapotát az orvosszakértői vizsgálat véglegesként véleményezte, az új rendelkezések alapján sem kell felülvizsgálaton megjelenniük, részükre a megállapított rokkantsági nyugdíj folyósítása változatlanul történik.

Valamennyi rokkantsági nyugdíjasra, így a fent említett csoportra is vonatkozik azonban az a 2007. január elsejétől hatályos szabály, miszerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátásban részesülő személyt az esedékes orvosi felülvizsgálattól eltérő időpontban is kötelezheti - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - orvosi felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés nem áll fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű. Amennyiben a munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátásban részesülő személy az orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, az ellátásra való jogosultságát - az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával - meg kell szüntetni.

A 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személynek a 2008. évben esedékes felülvizsgálata keretében csak az egészségkárosodás mértékét kell vizsgálni.

Ennek során amennyiben az egészségkárosodás mértéke a 79%-ot meghaladja
■  attól függően, hogy mások gondozására szorul-e, az I., illetve II. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra,

amennyiben az egészségkárosodás mértéke 50-79%-os,
■  a III. csoport szerinti rokkantsági nyugdíjra jogosult.

Kérelmére azonban a 2008. évben esedékes soron következő első felülvizsgálata keretében komplex minősítést kell végezni, ebben az esetben a minősítésben foglaltaknak megfelelő ellátásra jogosult.

A baleseti járadék szabályainak változása a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján

A törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény baleseti járadékra vonatkozó szabályait a következők szerint módosította.

A 2008. január elsejétől hatályos szabályok szerint baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.

Ha az egészségkárosodás mértéke

■   a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb 2 éven át,
■   ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár.

Ettől eltérően, a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és 20 százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.

A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. A 2 évet attól a naptól kell számítani, amelytől a baleseti járadékot megállapították.

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. Az egészségkárosodás fokának megfelelően

a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,

b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,

c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,

d)   a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.

A baleseti járadék összege a fenti fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, illetőleg 30 százaléka.

A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a 13 százalékot már nem haladja meg. Ha az egészségkárosodás a 13 százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.

Az 1. fokozatú baleseti járadék 2 éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb 3 hónapon át a 20 százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára - legfeljebb 2 éven át - újból jár.

További információkért a Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztályhoz, vagy az ügyfélszolgálati irodához lehet fordulni.