A hallássérült kifejezés a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magába foglaló gyűjtőfogalom. Siketnek kell tekinteni azt a személyt, akinek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 80 decibel felett van, nagyothalló az, akinél ez az érték 60-80 decibel közé esik. Világszerte 250 millió ember szenved hallássérüléstől, közülük 70 millió csaknem teljesen süket. Szakértői vélemények szerint a szegény országok lakosai tízszer akkora valószínűséggel süketülnek meg, mint az iparilag fejlett országokban élők, s körükben gyakoribb a fiatalkori hallássérülés is. Ezt előidézheti nem kezelt középfülgyulladás, agyhártyagyulladás vagy az anya terhesség alatti megbetegedése egyaránt. Mindenütt jellemző az időskori halláskárosodás, újabban azonban egyre több hallásromlás nem az életkor, hanem a környezeti zajártalom számlájára írható.
A siket emberek nyelvi és kulturális kisebbségnek tekintik magukat, ezért törekszenek szervezeteik arra, hogy ugyanolyan jogaik legyenek, mint a többi állampolgárnak. Mivel a nagyothallók többsége hallóként élte le életét vagy annak java részét, számukra a hallás csökkentése a családban, munkahelyen, baráti körben betöltött szerepük megváltozását idézi elő: elszigetelődéshez, elmagányosodáshoz vezethet. Nekik a legnagyobb segítséget a jól működő hallókészülékkel és tartozékaival való folyamatos ellátás, illetve a mindennapi életvitelt megkönnyítő technikai eszközök (telefonerősítő stb.) biztosítása jelenti.
Magyarországon a lakosság csaknem tíz százaléka, azaz majdnem egymillió ember él valamilyen fokú halláskárosodással, közülük mintegy hatvanezer siket, s háromszázezer a súlyosan nagyothalló (akik csak valamilyen segédeszközzel hallanak). A siket gyerekek intézményes, állami oktatása 1891-ben kezdődött el Budapesten, s 1907-ben alakult a Siketek és Nagyothallók Országos A hallássérültekSzövetsége (SINOSZ), amely az érdekképviseleti feladatokat látja el.
Idén ősszel várhatóan teljesül a hazai hallássérült társadalom legfontosabb törekvése: a jelnyelv önálló nyelvként való elismerése. Az Országgyűlés előtt lévő jogszabály-tervezet kimondja: a jelnyelv - amelyet idehaza mintegy kétszázezren használnak - a hallássérültek anyanyelve. A törvényjavaslat biztosítja a hallássérültek kommunikációs jogát, így egyebek között lehetővé teszi a hivatali ügyintézéskor a magyar jelnyelv használatát. Magyarországon 2002 óta működik a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás országos hálózata. 

Forrás:http://www.monitormagazin.hu/cgi-bin/monitor/index.cgi?view=ck&tID=97&nID=92583