Ha
valaki fogyatékossággal születik, vagy élete során fogyatékossá válik,
az egyik legnagyobb kihívást az jelenti a számára, hogy megfelelő
információkat szerezhessen a munka világáról, a neki járó ellátásokról, a
közlekedési lehetőségekről, vagy éppen a kultúráról, sportról. Ezek a
hírek ugyanis pontosan ugyanannyira érdekesek a számára, mint
bármelyikünknek.
Végh Miklós, a Rehabportál nevű, fogyatékossággal élő emberekről szóló
és számukra konstruált website tulajdonosa azt tapasztalta, hogy
amennyire az információ tudást jelent, olyan mértékben esnek el ezek az
emberek az őket leginkább foglalkoztató ügyektől. Ezt a
magánszemélyként, karitatív céllal végzett munkát díjazták most a hazai
internetes világ véleményformálói egy tartalmi első díjjal.
Végh Miklós
Ha
olyan munkahelyen dolgozik valaki, ahol zömében fogyatékossággal élő
embereket foglalkoztatnak, akkor egész egyszerűen nem tud véget érni úgy
a munkanap, hogy ne gondoljon ezeknek az embereknek a személyes sorsára
még a munkaidő után is. Vajon, hogy jöttek el állásinterjúra, hogyan
jutottak haza, és mit esznek, hogyan főznek ezek az emberek? Ki
gondoskodik odahaza arról a mozgáskorlátozott kollégáról, aki
kerekesszékkel tud csak közlekedni? Hogy oldja meg ez az ember a
bevásárlását, és a többi házimunkát? Miből élnek, ha nem találnak fizető
tevékenységet? És ha van is munka, hogyan tudnak oda eljutni, segítség
nélkül?
Otthonról hozott értékek
Ezek a gondolatok merültek fel Végh Miklósban is, amikor 2013 tavaszán
átfogó, az érintettek számára hasznos gyűjtőfelületet kezdett keresni.
Azt tapasztalta ugyanis, hogy a fogyatékossággal élő csoportok (látás-,
hallás-, értelmi sérültek és mozgáskorlátozottak) érdekvédelmi
szervezetei jellegüknél fogva csak saját fogyatékossági csoportjuk
számára szolgáltatnak információkat. A piacorientált oldalakon kívül
nincs olyan információs gyűjtőoldal a magyar neten, ahol a
fogyatékossággal élő emberek egy helyen megtalálhatnák azt az
információt, hogy mennyi, és milyen adókedvezmény jár nekik, vagy mit is
jelent a megváltozott munkaképesség, és hogyan szerezhetik meg az erről
szóló tanúsítványukat, illetve, hogy mit is kezdhetnének ezzel a
papírral. Ennek a fordítottja is igaz, hiszen a fogyatékossággal élő
személyt alkalmazni szándékozó munkáltató sem jut máshonnan
összegyűjtött információhoz, ha meg akarja azt tudni, hogyan lehet adott
esetben extra forrás nélkül szerződtetni az adott munkafeladat
elvégzésére képes kollégát.
Ha valaki olyan családban nő fel, ahol a fogyatékossággal élők
problémáinak megbeszélése, és azok megoldása a napi tevékenység részévé
válik, akkor szinte automatikusan keresi felnőttként is azt, hogy miként
tud ennek a körnek továbbrais segíteni. Végh Miklós ilyen családban
nőtt fel. Édesanyja gyógypedagógus, a Fogyatékosügyi Tanács titkáraként
dolgozott. Miklós - az édesanyja mellett - megismerte a fogyatékossággal
élők életét, nehézségeit. Azzal, hogy bejárt az óráikra, nemcsak a
velük való foglalkozás, a hozzájuk való viszonyulás legjobb módját
tanulta meg, hanem még a szakkifejezések is gyerekként épültek be a
"szakszótárába". Ez nem csak azt jelenti, hogy már 10 évesen sem mondott
véletlenül sem "tolószéket" a "kerekesszék" helyett, és nem nevezte
gyerekként sem "süketnémának" a hallássérülteket. Ő már akkor megkapta
azt a szemléletmódot, amelyre a mai társadalomnak igen nagy szüksége
lenne. Gyerekként azt is megtapasztalta, milyen újságíróként,
szerkesztőként dolgozni, hiszen édesapja hosszú éveken át ezen a
területen dolgozott. Ráadásul a rehabilitációs szakemberként dolgozó
fiatalember már évek óta készít és szerkeszt honlapokat , ezért ebben a
tekintetben sem jelentett számára problémát egy ilyen, gyakorlatilag
szerkesztőségi szintű munka átgondolása és elindítása.
Egy projekt tapasztalatából innováció
A most 35 éves Végh Miklós művelődésszervezési területen szerzett
diplomát, és főként pályázatokkal foglalkozott, majd 2010-ben került a
zömében megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató ERFO
Nonprofit Kft-hez, mint projekt munkatárs. 2011-ben ott indult el az a
kiemelt EU-s projekt, amelynek a közel 700 millió forintos céges keretét
ő kezdte el menedzselni, egészen 2013 novemberéig. A projekt során pont
arra keresték a választ, hogy mit tehet egy fogyatékossággal élő ember,
ha munkára van szüksége.
A szakember ugyan látta a projektben rejlő lehetőségeket, de azt is
észrevette, hogy arra a kérdésre, hová is induljon el a fogyatékossággal
élő személy, illetve ennek az embernek a gondját viselő család, a
sok-sok szakmai megoldás nem feltétlenül ad választ. Ekkor kezdett el
kutatni hasonló tartalmak után, és gyűjtötte össze a sok-sok szétfutó
érdek mentén elvesző információt. Azt látta, hogy amit az egyik
érdekképviseleti szerv fontosnak tart, az ott van a honlapukon, de a
sok - és erős - rostálás miatt kihullik más, szintén lényegi információ.
Együttműködés keresése - több/kevesebb sikerrel
A Rehabportálhoz hasonló, a tulajdonos magánszemély
"szerelemgyerekeként" működő információs portálok nehezen indulnak el.
Végh Miklós is ezer "csáppal" próbált civil, és/vagy érdekvédelmi
szervezetek felé együttműködéseket kiépíteni, de ez idáig csak kevés
esetben járt eredménnyel. De vannak már fontos együttműködések. Például a
90 Decibel nevű, a hallássérülteknek és a látássérülteknek szolgáltató,
kulturális nonprofit szervezettel már sikerült érdemben kialakítani
kapcsolatot.
Pedig az oldal több szempontból is fontos információkat ad át. Ha
valakit rehabilitációs ellátásra szorul, vagy a fogyatékossággal élő
családtag jogtudatosságát erősítené, akkor egyedülálló segítséget nyújt
ez az oldal. "Ez nem egy bulvár-oldal, leginkább az érintettek és
hozzátartozóik, valamint szakmabeliek olvassák"- véli Miklós. A portál
fő funkciója az, hogy a fogyatékos-üggyel kapcsolatos bármilyen
újdonságot, tudnivalót elérhetővé tegyen.
Azt vettem észre az ERFO-ban, és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál
is- ahol rehabilitációs tanácsadóként dolgozom egy éve-, hogy általában
mindenki nehezen találják meg az élet dolgaihoz nélkülözhetetlen
információkat, a megváltozott munkaképességű embernek pedig ebből a
szempontból is, még nehezebb a helyzetük."- állítja.
Ráadásul - szemben a sok előítélettel - még azt is tapasztalta Miklós,
hogy a fogyatékossággal élők között is van számtalan lelkes és
tehetséges ember, akik kiemelkedően motiváltak, ha munkavégzésről és
elhivatottságról van szó. Őket semmilyen formában nem fogja vissza a
fogyatékosságuk, csak nehéz "összehozni" az embert és a feladatot adó
munkáltatót. "Ma már kormányzati törekvés a megváltozott munkaképességű
emberek foglalkoztatásának bővítése, de ehhez még nem látom az
információs oldalt - ezért is indítottam el a Rehabportált" - összegezte
az oldal misszióját a tulajdonos.
Bárki foglalkoztathat ingyen fogyatékossággal élő dolgozót?
Miklós a munkája kapcsán nagyon sok információt szerez, amely például a
megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásánál a munkáltatói oldalt is
segítheti, és ezeket is felteszi a honlapjára. Néhány pályázat
különösen érdekes lehet a munkaadók számára. Az egyik ezek közül most
járt le, de minden évben- megújulva - kiírásra kerül. A Nemzeti
Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által kiírt rehabilitációs
költségtámogatás kapcsán akár 100 százalékos bértámogatásra lehet
pályázni.
A másik, évente pályázható tender a munkahelyteremtő támogatás. Ennek
kapcsán eszközöket lehet beszerezni. Ez ugyan zárt pályázat, csak
akkreditált munkáltató pályázhat, de ez az akkreditáció nincs senki elől
elzárva. A költségtámogatásból akár pékséget, adatrögzítő irodát, vagy
bármilyen más eszközparkot meg lehet vásárolni, ahol fogyatékossággal
élők dolgoznak megfelelő arányban. Mindezek mellett a rehabilitációs
járulék fizetése alól is mentességet szerez az, aki megfelelő létszámban
alkalmaz fogyatékossággal élőt.
Az Opel segíti a fogyatékossággal élők mobilitását
A gépjármű a fogyatékossággal élő családoknak mást, többet jelent, mint a
többségünknek. Mi bármikor fölülünk a buszra, rendelünk egy taxit, de
ahol a kerekesszéknek is el kell férnie, vagy ahol a mozgáskorlátozott
vezető csak automataváltós kocsit vezethet, nem mindegy, mit is választ.
Az állam elindított egy gépjármű vásárlási programot speciális
feltételekkel, amelynek az a célja, hogy támogassa egyféle gépjármű
típus megvásárlását. Azonban a gépjármű vásárlási program keretén belül
elérhető típus nem felel meg a speciális igényeknek, a szükséges
átalakítás pedig igen költséges dolog, ráadásul a vásárlás feltételei
szűk keretek között szabályozzák a típusválasztást.
Miklós egyik barátja, aki mozgásában korlátozottként személyesen
tapasztalta meg a lehetőségek szűkösségét, változtatni szeretett volna a
helyzetén, ezért a szakember összehozta ezt a barátját egy ismerősével,
akinek személyes kapcsolatai voltak a hazai Opellel. Az OPEL
Magyarország el is indította az állami támogatás nélküli, külföldön
már bizonyított, a fogyatékossággal élők számára kidolgozott piaci
alapú autó vásárlási programját.
Kialakítottak egy olyan, 100 százalékosan fogyatékosság-barát
konstrukciót, amelynek keretében a fogyatékossággal élők (vagy
családtagjaik) érdeklődhetnek bármely típusuk iránt. "Ez egy olyan,
alapvetően piaci alapú konstrukció, amelynek keretében igen jelentős
kedvezménnyel a gyártó által kínált bármely típus fogyatékossággal élők
számára felhasználhatóvá alakítva kapható"- hívta fel a figyelmet Miklós
a lehetőségre. Az Opel nemcsak típusokat kínál nagyon nagy
kedvezménnyel, hanem extra szolgáltatásokat is. Például az "Assistance"
szolgáltatás is az ország bármely pontjából elérhető. Nagyon fontossá
válhat ez a szolgáltatás, hiszen ha egy ép embernek robban le az út
mentén a kocsija, az is gondot jelent, de gondoljunk azokra a
fogyatékossággal élő emberekre, akiknél egy defekt végzetessé is válhat.
Mivel az OPEL célja az volt, hogy fogyatékosság-barát konstrukciója
közvetlenül a célcsoport által használt információ-forráson keresztül
legyen elérhető, úgy döntöttek, hogy mind a gépjárművek iránti
érdeklődéssel,- mind pedig az Assistance program részleteivel
kapcsolatos elsőszámú információ-forrásként a Rehabportált jelölik meg.
Az egyetlen probléma ezzel a lehetőséggel, hogy egyelőre év végéig
kaptak a gyártótól zöld utat. Az Opelnek ezen az akción nincs haszna, a
sikert nem a befolyt bevételben mérik, hanem a hasznosságon.
Remélhetőleg, jövőre is megmarad a lehetőség, és sokan tudnak közel
féláron új, jól használható autókat vásárolni.
A cél: fogyatékossággal élő újságírók és web szerkesztők működtessék az oldalt
Sem a foglalkoztatási pályázatok, sem az autóforgalmazás információs
oldala nem jelent Végh Miklós, és a Rehabportál számára bevételt. A mára
- az oldal célcsoportjához mérten - nagyon jó látogatottságú nonprofit
oldal, amely a szakember szerint ebben a témában az egyik
leglátogatottabbá vált, fontos infópont lett. Ezt szolgálja nemcsak a
Facebook, Twitter, Google+, Linkedin elérés, de például az is, hogy
Miklós már a világszerte használt W3C akadálymentességet használja, és
nem a "kis sárga kört 3 ponttal", mely gyakorlatban az adott oldal nagy
kontrasztú változatát jelenti, mivel az a jelenlegi álláspont szerint
önmagában is a szegregáció egy formája.
A
sok-sok újítás mind azt a célt szolgálja, hogy hosszú távon egy
naprakész, modern és nem utolsó sorban tetszetős website-on szolgálhassa
ki az információt kereső fogyatékossággal élő embereket oly módon, hogy
e feladat ellátásához és a speciális témához az arra leginkább
megfelelő, érzékeny és elhivatott - lehetőség szerint szintén a
célcsoportba tartozó - munkatársakkal láthassa el.
Mindezt az aprólékosan összerendezett honlap-struktúrát, és az
egyedülálló tartalmat díjazta az Informatika a Társadalomért (Infotér)
Egyesület is. Az általa adományozott, a magyar digitális
tartalom-fejlesztők körében meghirdetett eFestival versenyen ugyanis a
Rehabportál a "Mindennapok és egészségügy témakörben" első helyezést ért
el ezzel kiérdemelve a "Felhasználóbarát Honlap" és a "Kiváló Magyar
Tartalom" címek viselését.
Kapcsolódó hírek:
Aranyosi Ervin: Jóra tanítók
Költözünk! Fogyatékkal élők segítésére a szerelemben.