Megváltozott munkaképesség [szerkesztés]A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.Ugrás: navigáció, keresés

A megváltozott munkaképesség fogalma sokak számára egyet jelent a kerekesszékkel élőkkel. Ezen téveszme eloszlatása fontos feladat, hiszen ezen emberek érvényesülése, életkörülményeik javulásának esélye nagyban függ attól, hogy milyen kép él a megváltozott munkaképességről a köztudatban, magyarán mennyire ismerik a megváltozott munkaképesség fogalmát "egészséges" embertársaik.

A megváltozott munkaképesség – mint a bevezetőből kiderül – nem jelent egyet a kerekesszékhez kötött, súlyosan mozgáskorlátozott állapottal. Ez az állapot lehet genetikai eredetű, balesetből eredő, vagy akár az illető élete során szerzett betegségből eredő is. . A legtöbb társadalom mind a mai napig negatívan tekint a fizikai és mentális másságra, és e felfogás eredményeként sokszor korlátozzák vagy kirekesztik a fogyatékos személyeket az élet bizonyos területeiről, így abból, hogy éljenek az oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetőségekkel illetve részt vegyenek ilyenekben. Ez a szemlélet nem megengedhető egy olyan társadalomban, amelynek célja, hogy mindenki érvényesülésre juthasson, ill. emberhez méltó életet élhessen.

Ahhoz, hogy jobban megérthessük a megváltozott munkaképesség fogalmát, célszerű pontosan definiálni azt. Megváltozott munkaképességűnek tekinthető az a személy, aki veleszületett, balesetből, vagy betegségből kifolyólag nem képes olyan módon vagy mértékben elvégezni a rá bízott feladatokat, mint a hozzá korban, nemben, képzettségben hasonló személyek általában. A munkaképesség-csökkenés mértéke lehet 40% -os, 50% -os, 3. csoportú (67%), 2. csoportú (100%, önnmagát ellátni képes), 1. csoportú (100%, önnmagát ellátni nem képes). Azt, hogy adott személy milyen mértékű munkaképesség-csökkenéssel él, a Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) állapítja meg, szakértői vizsgálat során. A szakértői vizsgálat eredménye képpen a személy egy OOSZI határozatot kap, mely kimondja, hogy milyen mértékű munkaképesség-csökkenéssel rendelkezik, valamint, hogy állapota, megállapított "százaléka" maradandó-e, vagy felülvizsgálatra szorul-e.

Ennek az OOSZI határozatnak a birtokában tekinthető a személy megváltozott munkaképességűnek.

Az Országos Orvosszakértői Intézet 2007. január 1-je óta már nem az OEP, hanem a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai háttérintézményeként működik. Ebben az évben megváltozott a neve és a feladata is. Új neve: Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet.

A megváltozott munkaképességűeknek a nyilt munkaerőpiacra történő elhelyezését segíti elő a brit-magyar minta alapján működő 4M, mely az országban 21 helyszínen működik. A 4M jelentése:Megoldás Munkaadóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak. Bővebb információ: http://www.megvaltozott.hu

Tartalomjegyzék[elrejtés] 1 Izületi gyulladás: 2 Csont-izületi gyulladás (osteoarthritis) 3 Reumás arthritis 4 Asthma 5 Agyi eredetű mozgászavar (Cerebral Paresis/CP) 6 Cukorbetegség (diabetes): 7 Dislexia 8 Epilepsia 9 Halláskárosodások 10 Szívproblémák 11 Értelmi fogyatékosság 12 Hát- és derékfájás: 13 Mentális megbetegedés 13.1 Melyek a leggyakoribb formák? 14 Sclerosis Multiplex (SM) 15 Bőrbetegségek 16 Látáskárosodások 17 Külső hivatkozások

Izületi gyulladás: [szerkesztés]

A mozgásszervrendszert, izületeket, csontrendszert érintő betegség, melynek súlyossága egyénenként változhat. Két fő típusa van: a) osteoarthritis b) reumás arthritis

Csont-izületi gyulladás (osteoarthritis) [szerkesztés]

Általában középkorú embereknél, elsősorban nőknél megfigyelhető elváltozás, mely gyakorlatilag az izületek elkopásából ered. Jellemző tünetei: - fájdalom - mozgáskorlátozottság - dagadt izületek - deformitás - funkciócsökkenés.

A reumás arthritis kialakulásának okai (többek között): - törés - más trauma vagy sérülés - elhízás - genetikai tényezők - veleszületett rendellenességek, pl. elhanyagolt testtartási problémák - csontkárosodást okozó gyermekbetegségek.

A testben található legtöbb izületet érintheti, a leggyakrabban azonban a - térdben - a csípőben - a hüvelykujj és a nagylábujj tövénél - az ujjvégi izületekben - a kéz egyéb izületeiben jelenkezhet.

Hogyan diagnosztizálható az osteoarthritis? A háziorvos előzetes, a beteg előéletét is feltáró vizsgálatát követően többnyire röntgenvizsgálat támasztja alá a tüneteket.

Reumás arthritis [szerkesztés]

A reumás arthritis a pubertás kortól fogva érinti az embereket. 50 éves kor előtt az emberek mintegy két harmadánál alakul ki, többnyire nők esetében. A betegség az egész testre kihathat, és amikor aktív, a beteg rendkívül rosszul érzi magát.Érinthet mindössze néhány izületet, de akár teljes egészében ágyhoz köthet valakit. Tünetei személyenként eltérőek lehetnek, de a következők általában jelentkeznek: - fájdalom - merevség - mozgáskorlátozottság és funkciócsökkenés - gyulladt, dagadt izületek - rossz közérzet - sok izület érintettsége gyakran szimmetrikusan - először a lábon és a kézen jelentkezik - főleg a kézen és a lábon kialakuló deformitás.

A reumás arthritis mellé általában a következő betegségek társulnak: - bőrfekélyek - idegbecsípődések - mellkasi problémák - látási problémák - veseelégtelenség - kóros fogyás.

Asthma [szerkesztés]

Az asthma a leggyakoribb tüdőbetegség, a felnőtt lakosság mintegy 5%-át érinti. Jellemzője a légutak fokozott érzékenysége a levegőben terjedő irritatív anyagokra.

Asthmás roham esetén a légutak beszűkülnek, ami légzési nehézséget okoz. Ez bekövetkezhet valamilyen olyan irritatív anyagok, mint például por vagy pollen, hirtelen végzett megerőltető testmozgás, vagy bizonyos esetekben stressz hatására.

A foglalkozással járó asthma olyan anyagra adott reakcióként fejlődik ki, amelynek a munkavállaló a munkahelyen ki van téve. Ezeket az anyagokat "respirációs szenzitizereknek" (légúti allergiakeltő anyagoknak) nevezzük, idetartozik például többek között a liszt és a fűrészpor.

Ha az allergia kialakult, még kevés irritatív anyag is elegendő lehet ahhoz, hogy asthmás reakció lépjen fel. A súlyos tüdőkárosodás veszélye miatt feltétlenül kerülendő az ilyen anyagokkal történő tartós érintkezés.

Az asthma gyógyszerrel, általában inhalátorral kezelhető.

Az egyéb légúti problémák közé tartozik még: - Krónikus hörghurut (bronchitis) és tüdőtágulás (emphysema) – tüneteik hasonlók az asthmához, de kevésbé kezelhetők inhalátorral. - Cisztás fibrózis -ritka betegség, amely során a légúti tünetekhez egyéb betegségtényezők is társulnak. A betegség veleszületett, és napi antibiotikumos és fizioterápiás kezelést igényel. A cisztás fibrózisban szenvedők különösen hajlamosak mellkasi fertőzésekre, és nem képesek megerőltető fizikai munkát végezni.

Agyi eredetű mozgászavar (Cerebral Paresis/CP) [szerkesztés]

Gyakran nem egy, hanem több fogyatékossággal jár együtt. Ez az állapot az agy születés előtti, a születéskor, vagy a születés környékén történt sérülésének következménye. Születés után is bekövetkezhet agyi fertőzés vagy trauma hatására.

A CP nem betegség, ezért nem ragályos, és nem is örökletes. Nem súlyosbodó állapot, ezért hatásainak kezelése az élet korai stádiumában elkezdődhet, és végigkíséri az egyén életét. Ezek a hatások az idő során a javuló egészségügyi ellátás, oktatási módszerek és technológia révén mára általában mérséklődtek.

A CP-s emberek intelligenciája és képességei nagy mértékben eltérhetnek. Ezek az emberek az alábbiak közül egy vagy több tünetet mutathatnak: - szpasztikus, azaz feszes görcsbe rándult izmok, ami akadályozza a klienst bizonyos mozgások végzésében, és a dexteritás (kézügyesség) elvesztését eredményezi - sérült mobilitás - mozgáskoordináció hiánya - tanulási nehézségek - beszéd-/kommunikációs nehézség - érzékszervi, azaz látás-, hallás- vagy tapintási problémák.

Az alábbi tünetek szintén jelenkezhetnek: - epilepsia - egyensúlyi problémák - remegés - koncentrálási nehézségek - kimerültség - nyelési problémák, emiatt a kliensnek nyálcsorgása lehet.

Cukorbetegség (diabetes): [szerkesztés]

Teljes nevén diabetes mellitusként ismert. Olyan betegségről van szó, amely gátolja a tápanyagok, főleg a cukrok megfelelő felszívódását. Okozója a hasnyálmirigy elégtelen, a szervezet szükségleteit nem kielégítő inzulintermelése.

A betegség nem gyógyítható, azonban gondos étrenddel, gyógyszerrel, vagy a kettő kombinációjával jól kézben tartható.

Általában két típusát különböztetjük meg.

Inzulinfüggő diabetes Bármilyen korban kialakulhat, a legtöbb gyerek és fiatalabb felnőtt, akiknél megállapították a diagnózist, a betegségnek ezzel a formájával él együtt.

A betegség feletti kontroll az inzulin injekciós bevitelével, valamint az ezt kiegészítő megfelelő étrenddel valósítható meg. Ennek az a célja, hogy a beteg a vércukorértéket a megfelelő határok között tartsa. A háziorvos, vagy egy diabetes klinika felügyelete mellett a legtöbb felnőtt sajátmaga adja be az inzulininjekciót, és kíséri figyelemmel a vércukor szintjét.

A kontroll hiánya miatt a vércukor szintje lecsökken és ún. hypoglycaemiás sokk léphet fel. Amikor ez bekövetkezik, a beteg összezavarodik, és ha nem részesül azonnali ellátásban, eszméletét veszítheti, és kórházba kell szállítani.

A legtöbb cukorbeteg időben felismeri a sokk kezdetét, és szőlőcukortartalmú édességet tart magánál, amellyel átmenetileg helyreállítja a vércukoregyensúlyt.

Nem inzulinfüggő diabetes Ez főként a 30 évnél idősebb embereket érinti, és vagy csak étrenddel, vagy az étrend és szájon át szedhető gyógyszer együttes alkalmazásával kezelhető.

Mi okozza a diabetest? A kérdés valójában az kellene legyen, hogy "Mi gátolja a hasnyálmirigy inzulintermelését?". Bár az orvosok általában egyetértenek abban, hogy genetikai okai lehetnek, a valódi ok ismeretlen.

Dislexia [szerkesztés]

A dyslexia kifejezéssel az olvasásban és a helyesírásban váratlanul jelentkező teljesítményromlást jelölik. A kifejezésbe gyakran beleértik a számolási nehézségeket is, bár ez utóbbi dyscalculiaként ismert.

Ön további kifejezésekkel is találkozhat, pl.: - szóvakság – ez mára kiveszett a használatból - specifikus tanulási nehézség – ezt többnyire az önkörmányzatnál dolgozó pszichológusok használják, mivel érzelmileg semlegesebbnek tartják, mint a dyslexiát.

A dyslexiás emberek írás-olvasási nehézségekkel küszködhetnek, amelyek a kisebb helyesírási hibáktól és a lassú felfogástól a teljes analfabetizmusig terjedhetnek. Ezen kívül rossz lehet a rövidtávú memóriájuk, problémáik lehetnek a betűk sorrendjével, minták felismerésével és tevékenységek megszervezésével. A legtöbb felnőtt dyslexiás látszólag tud olvasni, de nem tudja felfogni egy bekezdés teljes értelmét, főleg feszültség közepette.

Íráskor sok dyslexiás nyomtatott nagybetűket használ, és ha kisbetűs írásra kényszerül, fordítva írhatja a "d" és a "b" betűt, valamint tükörírással ír.

A dyslexiásokra jellemző számos zavar az általános tanulási nehézségekkel rendelkezőknél is jelentkezik. Ami tovább bonyolítja a helyzetet, az az, hogy sok tanulási nehézséggel küszködő ember ezzel magyarázza a karrierje során jelentkező problémáit, és inkább a dyslexia diagnózisát részesíti előnyben, semmint a tanulási nehézségét vagy az értelmi fogyatékosságét.

Az újabb kutatások becslései szerint a lakosság mintegy 4-10%-a dyslexiás, ezek 40%-a pedig speciális segítségre szorul. Az állapot társadalmi pozíciótól, fajtól és kultúrától független, de négyszer nagyobb valószínűséggel fordul elő férfiak esetében, valamint családi vonásnak tűnik. Hogyan diagnosztizálható vagy állapítható meg a dyslexia? Általában megfelelően képzett oktatás- vagy munkapszichológus által végzett specifikus tesztsorozatot követően. Ha a tesztre akkor került sor, amikor kliense iskolába járt, elhangozhat, hogy ő "szakvéleményes". Ez annyit jelent, hogy a megfelelő tesztek alapján az illető igazoltan dyslexiás. Ilyen igazolás egyébként más tanulási nehézségekről is kiadható, ezért nem árt konkrétan rákérdezni a dyslexiára.

Ha valamilyen okból meg kell erősíteni a diagnózist, vagy több információra van szüksége a következményeit illetően, elsőként fordujon a helyi munkapszichológushoz.

Epilepsia [szerkesztés]

Az epilepsia visszatérő görcsös rohamokra vagy tudatzavarra való hajlam – ezeket az epizódokat rohamoknak nevezzük. Az epilepsiás rohamok széles skálán változó tünetekkel járnak, egészen az enyhe, külső szemlélő által alig észlelhető érzetektől a súlyos rángógörcsökig. A rohamok sokszor egy bizonyos időpontban vagy bizonyos rendszerességgel, viszonylag pontosan kiszámítható módon következnek be. Sokan figyelmeztető jeleket (ú.n. "aurát") éreznek a roham előtt, így még megfelelő helyre ülhetnek vagy fekhetnek le, mielőtt rájuk törne. Egyénenként változik, hogy egy-egy roham után ki mennyi idő alatt jön helyre, de szinte minden roham magától múlik el, és az illető spontán magához tér. Ehhez sokszor elég a csendes, kíméletes megnyugtatás.

A gyógyszeres kezelés fejlődésének köszönhetően ma már a megfelelő készítménnyel és adagolással az epilepsia legtöbb válfaja kézben tartható, jóllehet egyénenként változó mértékben.

Mi okozza az epilepsiát? Az epilepsiás rohamok az agyműködés elektromos zavarai következtében törnek ki. Nem ismert, hogy mi váltja ki ezeket a zavarokat, de a következők eredményeképpen alakulhatnak ki: - fejsérülés - fertőző betegség, láz - agyvérzés - biokémiai rendellenességek.

A figyelmeztető jelek felismerése mellett az epilepsiában szenvedők azt is tudják, hogy mi növeli a roham valószínűségét. Kiváltó tényezők: - a rendszeres gyógyszerszedés elmulasztása - a stressz - a szorongás - az unalom és a tétlenség - az alkohol - a nagy meleg - a kialvatlanság - a rendszertelen étkezés - a villogó/villódzó fények.

Az utóbbival kapcsolatban elterjedt félreértés, hogy az epilepsiások nem dolgozhatnak számítógépes monitor előtt. Valójában az epilepsiásoknak kevesebb mint 5%-a esetében válthatnak ki rohamot a villogó/villódzó fények. Legtöbbjükre semmilyen hatást nem gyakorol egy monitor, egy televízió, vagy egy megfelelően beállított világítótest.

Egyes foglalkozások esetén jogszabály tiltja az alkalmazást, például az alábbi munkakörökben: - hivatásos sofőr/gépkezelő: mozdonyvezető, buszvezető, darukezelő - pilóta - tehergépjármű-vezető - állványozó és ipari alpinista - tűzoltó.

Egyesekre a kezelés ellenére is sűrűn és kiszámíthatatlanul jön rá a roham. Az ő esetükben indokolt néhány korlátozás. Az ilyen epilepsiás kerülje az alábbi tevékenységeket: - vezetés - létrán vagy magasban végzett munka - mozgó géppel végzett munka - nyitott tűzhely közelében végzett munka - elkerítetlen vízfelület közelében végzett munka.

Az epilepsiások számára akkor engedhető meg a vezetés, ha teljesítik a jogszabályban előírt követelményeket. Érdemes tudni, mik ezek.

Halláskárosodások [szerkesztés]

Ez a kifejezés annak a részlegestől a súlyos siketségig terjedő hallás-tartománynak a leírására szolgál, amelyben a hallásvesztés elég nagy ahhoz, hogy hátrányosan befolyásolja a személy képességét a szokványos mindennapi tevékenységek ellátására.

Siketség – Ez a kifejezést annak az állapotnak a leírására szolgál, amikor a személy alig vagy egyáltalán nem rendelkezik hasznos hallással. Képessége a hallókkal való kommunikációra függhet attól, hogy mikor siketült meg. Ha ez a beszéd elsajátítása előtt történt (nyelvtanulás előtti siketség), nyelv-értése esetleg erősen vizuális jellegű, vagyis csak ajakról olvasással tudja kiegészíteni azokat a jeleket, amelyek nem világosak számára. Előfordulhat, hogy az ilyen személy nem érti olyan jól a beszédet, mint az, aki azután siketült meg, hogy már megtanult beszélni (nyelvtanulás utáni siketség).

Nagyothallás – Ez a kifejezés annak az állapotnak a leírására szolgál, amikor a személy rendelkezik némi hasznos hallással, és attól függően, hogy ez milyen mértékű, jobban érti a beszélt nyelvet. A nagyothallóként jellemzett személyek egy része esetleg csak az olyan magas frekvenciájú hangokat hallja meg, mint az "sz", vagy az olyan alacsony frekvenciájúakat, mint a "b".

Mi okozza a halláskárosodást? Lehet öröklött vagy szerzett. A legtöbb ember életében előfordul valamilyen hallási nehézség, akár születésétől fogva, akár balesetből vagy betegségből adódóan. Lehet, hogy saját maga okozza, azzal, hogy hangos zenét hallgat, vagy nem visel fülvédőt munka közben. Lehet egyszerűen az öregedési folyamat velejárója is.

Egyéb siketséggel kapcsolatos rendellenességek:

Fülzúgás (Tinnitus) – Gyakran fülcsengésnek nevezik, bár a tinnitusban szenvedők által hallott zajok sokfélék lehetnek. Értékelése során általában az a jelentősebb tényező, hogy mennyire zavarja a hallást, de káros pszichológiai hatásai is lehetnek. A tinnitusban szenvedők gyakran panaszkodnak álmatlanságra, amely munkaképtelenséget okozhat, vagy ronthatja a munka-teljesítményt.

Meniere-betegség – Szédülés- és fülzúgás-rohamok, súlyosbodó idegi siketséggel, amely időnként hányingert okoz. Mivel az egyensúlyérzetet a fülben levő folyadékok szabályozzák, ez a funkció is érintve lehet.

Szívproblémák [szerkesztés]

A munkavállaló populáció körében tapasztalt leggyakoribb szívbetegség a szívrohammal és a mellkasi fájdalommal (angina) kapcsolatos. A becslések szerint körülbelül a 40 és 59 év közötti férfiak negyedét érinti.

A szívproblémák kezelése és főként az egészség-nevelés (étrend és testmozgás) terén elért haladás azt jelenti, hogy ma már sokkal többen számíthatnak arra, hogy betegségüket követően visszamehetnek dolgozni.

Szívrohamok és mellkasi fájdalmak – Orvosi körökben szívkoszorúér-megbetegedésként vagy ischaemiás szívmegbetegségként ismert, oka a szívet ellátó artériák szűkülete, elzáródása.

Ha valaki kisebb első szívrohamon vagy szívizom-infarctuson esik át, ebből jól felépülhet anélkül, hogy további gyengítő hatásokat tapasztalna. Mások, akik nagyobb kiterjedésű szívsérülést szenvedtek el, maradandó szimptómákat észlelhetnek.

E szimptómák jellemző módon a fizikai erőfeszítéssel függnek össze. Ilyen például: - a légszomj - korai fáradtság-érzet - szorító érzés a mellkasban vagy a torokban - a bal karba kisugárzó központi fájdalom.

Magas vérnyomás – Orvosi kifejezéssel hypertonia néven ismert. A legtöbb esetben, ha jól ellenőrzött, alig vagy egyáltalán nem jár járulékos szimptómákkal, és kevés állás minősül nem megfelelőnek. Ellenőrizetlen magas vérnyomás – Sokféle állásban elfogadhatatlan, ha fennáll az eszméletvesztés kockázata és az ennek megfelelő kockázat az alanyra illetve másokra nézve. Egyéb keringési és érbetegségek – Akinek rossz a keringése, általában kerülje az olyan munkát, amelyet hideg környezetben kell végezni, illetve ahol nagy a vágásos vagy zúzódásos sérülések kockázata.

A visszértágulásban szenvedőknek időnként sétálniuk kell egy kicsit, és kerülniük kell a hosszadalmas állást vagy ülést.

Annak, aki a "fehér ujj" betegségként is ismert Raynauds-szindrómában szenved, valószínűleg nehézséget jelent bármilyen rezgő szerszám alkalmazása. Előfordulhat az is, hogy olyan érzékenyek az ujjbegyeik, hogy a gépelés vagy az állandó billentyű-nyomogatás más formái is fájdalmat okoznak számukra.

Melyek a szívproblémák fő okai? Változatosak, de hozzájárulhatnak a következő tényezők: - öröklött vagy veleszületett megbetegedések - magas zsír- ill. koleszterin- és alacsony rosttartalmú étrend - dohányzás és alkoholfogyasztás - nagyfokú stressz - folyamatos, a test teherbírását meghaladó igénybevétel.

Általában kerülni kell a következő munkafeltételeket: - stresszel járó munka - nagyobb súlyok mozgatásával vagy sok hajolással járó munka - vészhelyzetekre adott reakciót követelő munka - túlfűtött, párás környezetben végzett munka.

Némely, gőzök formájában gyakran jelen levő vegyi anyag ártalmas lehet az anginában szenvedőknek, különösen, ha a munka olyan, hogy azt zárt helyen kell végezni.

Értelmi fogyatékosság [szerkesztés]

A kifejezés általában az olyan, az átlagosnál lényegesen alacsonyabb értelmi tevékenységre vonatkozik, amely az alkalmazkodó viselkedés hiányosságaival jár együtt.

Az értelmi tevékenység a személy azon képességére vonatkozik, hogy megtanulja a problémamegoldás és az információ-feldolgozás általános elveit. Az alkalmazkodó viselkedés a személy azon képességére vonatkozik, hogy a személyes függetlenséggel és társadalmi felelősségtudattal kapcsolatos viselkedési normákat kialakítsa.

Az ilyen definíciók használatával az a probléma, hogy az értelmi fogyatékos ügyfeleket csak a hiányzó képességeik szerint láttatják, nem pedig egyéni erősségeik és gyengeségeik szerint.

Melyek az értelmi fogyatékosság fő okai? Az értelmi fogyatékosság eseteinek úgy a negyede valamilyen agykárosodásnak tulajdonítható. Ide tartoznak a következők: - genetikai megbetegedések - az anya olyan fertőzései vagy betegségei, mint a rubeola vagy a szexuális úton terjedő betegségek - agykárosodást eredményező születési kockázatok - olyan születés utáni fertőzések és megbetegedések, mint az encephalitis (agyvelőgyulladás) vagy a meningitis (agyhártyagyulladás) - csecsemő- illetve gyermekkori balesetek - környezeti kockázati tényezők és szennyezőanyagok, pl. ólom vagy higany.

Az esetek többségében nem könnyű megállapítani az okot.

Milyen hatásokkal jár ez a gyakorlatban? Ez függ attól, hogy milyen súlyos az értelmi fogyatékosság, és mennyire volt hatékony a család, az oktatási és állami szolgálatok korábbi támogatása.

Általában elmondható, hogy az értelmi fogyatékos személy lassan tanul meg új feladatokat és módszereket. Előfordul, hogy korlátozott komplexitású információt tud csak befogadni, vagy nehézségeket okoz számára a problémamegoldás. Előfordulhat, hogy rövidebb ideig tud csak összpontosítani, és rosszabb az emlékezőképessége, az új és kihívást jelentő helyzetek szorongást keltenek benne. Egy súlyosabb értelmi fogyatékos ügyfél esetleg gyenge vagy nem megfelelő kommunikációs képességekkel rendelkezik. Ez gyakran vezethet "nehéznek" vagy "kihívónak" címkézett viselkedéshez.

A feltételes mód gyakori használata az értelmi fogyatékos ügyfél fellépése kapcsán általános jelenség. Előfordul, hogy az értelmi fogyatékos e jellemzők mindegyikét mutatja, előfordul, hogy egyet sem. Ráadásul különböző fokozatok is lehetségesek.

Az enyhétől a közepesig terjedő értelmi fogyatékossággal rendelkező személyek általában jól boldogulnak a munkavállalással és megbízható, lelkiismeretes dolgozók. Sőt, azok esetében, akik jó verbális készségeket fejlesztenek ki, fennáll a veszélye annak, hogy alábecsülik azt, hogy milyen mértékben szükséges elmagyarázni nekik a feladatokat.

Hát- és derékfájás: [szerkesztés]

A hátfájás különféle megbetegedések igen gyakori szimptómája. Az elsődleges probléma a fájdalom, amelynek okai a következők lehetnek: - ütés vagy túlzott megerőltetés révén kialakult hátsérülés; - csigolyaközi porckorong problémák (ezeket néha porckorongsérvként emlegetik); - osteoarthritis (csont-izületi gyulladás); - váz- és izomproblémák, így azok, amelyek az izmokkal, csont-izületekkel, szalagokkal és inakkal kapcsolatosak.

Számtalan olyan tényező van, amely súlyosbíthatja a hátfájást. A leggyakoribbak a következők: - rossz tartás - a gerinc hajló és csavarodó mozgásai - emelés - huzamosabb ülés vagy állás - létramászás - köhögés, tüsszentés.

Hogyan lehet diagnosztizálni? Mivel gyakori, hogy a röntgenfelvételen nem látszik semmi, előfordulhat, hogy az ügyfele háziorvosának nehézséget okoz a fájdalom okának lokalizálása és elkülönítése. Ilyen esetben az orvosnak a beteg panaszaira kell hagyatkoznia.

A hátfájással kapcsolatban gyakran elhangzanak a következő szavak: - Ischias (ülőidegzsába) - Spondylosis (csigolya és szalagok meszesedése) - Spondylitis (csigolya-gyulladás) - Lumbago (derékfájás) - Reuma - gerinc-meszesedés

Általában a hát-problémák és konkrétan a hátfájás a munkahelyről való távollétek egyik fő oka. Mivel gyakran nehéz diagnosztizálni a tényleges hatásokat, a munkáltatók, különösen a nagyobb szervezetek, esetleg úgy érezhetik, hogy visszaélésekre adnak alkalmat.

Mentális megbetegedés [szerkesztés]

A mentális megbetegedésnek sok formája van, és nehéz általánosítani. Időről-időre mindannyian tapasztaljuk az érzelmi lehangoltság különböző fokozatait. Sokszor olyan életeseményekre reagálunk így, mint a gyász vagy az elbocsátás, amelyek olyan érzelmekkel járhatnak, mint depresszió, szorongás, ingerlékenység vagy harag.

Mentális megbetegedés esetén ezek az érzések olyan mértékben vagy olyan hosszú időn át jelentkeznek, hogy kihatnak az illető személy azon képességére, hogy boldoguljon a mindennapi életben. Előfordul, hogy a mentális problémákat tapasztaló személyek nehezebben boldogulnak másokkal, észreveszik, hogy alacsonyabb a stressz-toleranciájuk, úgy érezhetik, hogy gondolataikat és cselekedeteiket valaki más irányítja, vagy esetleg azt hiszik, hogy mások róluk beszélnek.

A munka során a hatások megnyilvánulhatnak - kisebb teljesítményben - gyenge összpontosítási készségben - rossz ítélőképességben és döntéshozatalban - rossz interperszonális kapcsolatokban a munkatársakkal, vezetőkkel és ügyfelekkel - a munkahelyről való nagyobb fokú távollétben és a személyi állomány nagyobb forgásában.

Melyek a leggyakoribb formák? [szerkesztés]

A leggyakoribb formák, amellyel valószínűleg találkozni fog, a szorongás és a depresszió. Régebben ezeket neurotikus rendellenességnek vagy neurózisoknak nevezték. Ezek a kifejezéseket és a többi olyant, mint "idegösszeomlás", "mentális összeomlás" manapság ritkán használják. Az elmegyógyászati szakemberek szerint ezek a címkék pontatlanok, és nem mondanak semmit az okról és okozatról.

Szorongás – Egy személy akkor tekinthető szorongásos elmebetegségben szenvedőnek, ha nagyfokú szorongást érez olyan helyzetekben, amelyek általában nem okoznak ilyesmit. A szorongásos állapotok közé tartozik a pánikbetegség és a meghatározatlan, általános szorongás. Gyakori jellemző az aggodalom, a feszültség és a kapkodva lélegzés.

Depresszió – A depresszió érdeklődés-vesztéssel, reménytelenséggel és bűntudattal járhat. Az ilyen betegségben szenvedő személynél előfordulhat, hogy rosszul alszik, úgy érzi, kevesebb az energiája, vitalitása, úgy érzi, elveszítette az uralmat az élete fölött.

E rendellenességek közül sok hatékonyan kezelhető több megközelítésmód kombinációjával, vagyis gyógyszerezéssel, tanácsadással, pszichoterápiával és önsegítő stratégiákkal. A mentális problémák súlyosabb formáit gyakran pszichózisnak nevezik. Ez a kifejezés arra az állapotra vonatkozik, amikor jelentősen károsodik a személy képessége arra, hogy megkülönböztesse a valóságost a képzeletbelitől.

A tudathasadás (schizophrenia) esetében ez hallucinációban nyilvánulhat meg, vagyis abban, hogy valaki hangokat hall, amikor nem beszél senki, vagy abban az erős és makacs hitben vagy téveszmében, hogy gondolatait és érzéseit mások is ismerik és irányítják.

A bipoláris depresszió jellemzője a drámai hangulatváltás a legmélyebb depresszió és a legmagasabb fokú feldobottság között, közben gyakran viszonylag stabilabb hangulatú időszakokkal. A laikusok ezt az állapotot gyakran "mániás depressziónak" nevezik. A személyiségzavarok mélyen gyökerező, merev viselkedésminták, amelyek rugalmatlan és gyakran nem megfelelő reakciókat eredményeznek személyes ill. szociális helyzetekben. Mindig interperszonális nehézségek és a szociális működéssel kapcsolatos problémák társulnak hozzájuk.

Hogyan lehet felismerni a mentális problémákat? A mentális problémával érintett személyeket az esetek többségében elmegyógyász szakember ajánlásával érkeznek, aki háttér-információval is szolgál.

Sclerosis Multiplex (SM) [szerkesztés]

A test idegrendszere olyan, mint egy telefonhálózat. Az idegek alkotják az izmok és a központi idegrendszer (konkrétan az agy és a gerincagy) közötti kommunikációs vonalakat, úgy, ahogy a telefonvonalak összekapcsolja a vevőket és a központot.

A rövidzárlat elkerülése érdekében a telefonrendszer minden egyes vezetéke szigetelve van. Hasonlóképpen az idegrendszerben minden egyes ideget szigetelő borítás – myelin-hüvely – véd.

Sclerosis multiplex esetén a hüvely elveszíti szigetelő tulajdonságát, és ezáltal az idegpályákon haladó jelek interferálni tudnak egymással. Ha a folyamat folytatódik, megsérül maga az idegrost is. Ez az érintett ideg normális tevékenységének további csökkenését eredményezi.

A myelin-hüvely érintettsége személyenként és időnként különböző lehet. Ez az ingadozás eredményezi a sclerosis multiplexben szenvedőkre jellemző igen sokféle visszaesési és javulási mintát.

A sclerosis multiplex a központi idegrendszer egyik leggyakoribb megbetegedése. A diagnózist általában 20 és 40 éves kor között állapítják meg, és a betegség 3:2 arányban gyakoribb a nők, mint a férfiak körében.

Mindenek előtt azt kell szem előtt tartani, hogy a sclerosis multiplex nem olyan betegség, amely feltétlenül és gyorsan bénulást eredményez. Sőt, még bénulás esetén is gyakori a teljes felépülés. A sclerosis multiplex nem ragályos és nem is fertőző. Nem okoz görcsöt vagy hirtelen rohamot.

Melyek a sclerosis multiplex hatásai? A legtöbb ember a megbetegedés egy enyhe formájában szenved, amely nemigen befolyásolja munkaképességét, de a következő általános hatások lehetnek jelen bizonyos mértékben: - hajlam a szokásosnál nagyobb fokú fáradékonyságra; - az egyensúlyérzék, koordináció, kézügyesség, járási és mászási képesség károsodása; - látáskárosodás; - az intellektuális működés károsodása; - gyenge összpontosítási képesség; - gyenge információ-megtartási képesség.

Bőrbetegségek [szerkesztés]

A bőr-problémák két kategóriába oszthatók. Vannak nem foglalkozási eredetűek (vagyis amelyeket nem az okoz, hogy munka közben a bőrfelület érintkezett valamivel) és foglalkozási eredetűek (ahol elkülönítettek egy munkával összefüggő okot). A legtöbb bőrbetegség nem ragályos, és kevésnek van bármiféle kihatása a munkavállalásra.

Ekcéma – Az ekcéma fő jellemzője az alany védtelen az ingerlőanyagokkal szemben. A foglalkozási változat esetében a probléma forrását jelentő anyagok sokszor olajak, oldószerek és tisztítószerek. Ezeknek a hatását tovább ronthatják az olyan fizikai tényezők, mint a hőmérséklet, a vizes munkák és a gyakori kézmosás. Ha a problémát sikerült azonosítani, általában elegendő elkerülni a káros hatás további érvényesülését.

A kezet, alsókart és a hajas fejbőrt érintő ekcéma általában alkalmatlanná teszi az alanyt az olyan foglalkozásokra, ahol élelmiszert kell kezelni vagy készíteni, és bizonyos fajta kórházi munkákra is.

Psoriasis (pikkelysömör)- A többi bőrbetegséghez hasonlóan általában itt sem megfelelő az élelmezésben vagy kórházban végzett munka, ha a psoriasis a kezet, az alsókart vagy a hajas fejbőrt érinti.

Az enyhe psoriasis, ha a kezet nem érinti, valószínűleg nem okoz jelentős problémát a munkavállalás során. A betegség azonban súlyosbodhat olyan fizikai vagy kémiai károsítók hatására, mint a nehéz munka vagy a bőr-irritánsokkal való érintkezés. A psoriasis időnként egy bizonyos típusú arthritis velejárója, amely esetben további munka-korlátozásokra lehet szükség. A bőrbetegségek viszonylag gyakoriak, és úgy minden harmadik embernek kell orvosi segítségért folyamodnia. Általában a bőrfelületen levő száraz foltok formájában jelentkeznek, vagy súlyosabb esetben kiütések vagy sebek formájában. A bőrbetegség miatt igényelt betegszabadság viszonylag ritka, mivel sokan végigdolgozzák a kezelés időszakát is.

Látáskárosodások [szerkesztés]

Ha valaki vakként van nyilvántartva, a közvélekedés szerint egyáltalán nem lát semmit. A valóságban a látáskárosodott személyeknek csak körülbelül 4%-a tartozik ebbe a kategóriába. A vakként vagy csökkentlátóként nyilvántartott személyek javarésze valamilyen mértékben lát. Általában ez a mérték és ennek a foglalkoztatási hatása határozza meg azt, hogy önnek milyen mértékű támogatást kell nyújtania.

Melyek a leggyakoribb látást érintő megbetegedések? Íme néhány kifejezés, amellyel találkozhat, ha látáskárosodott ügyfelekkel foglalkozik: - Szürkehályog – a szemben levő lencse fokozatos elhomályosulása, amely homályos, ködös látást eredményez. Okozhatja diabetes. - Glaucoma (zöldhályog)- a szemben levő nyomás okozza, amely homályos vagy csőlátást és fokozatos látás-vesztést eredményezhet. - Diabeteses retinopathia – a látás elvesztése foltokban, mintha egy sárral befröcskölt szélvédőn nézne át valaki. Amint a név is mutatja, a diabetes okozza; - Csőlátás – csak a középső látómező egy kis területe marad meg, mintha egy puska csövén nézne át valaki; - Színvakság – orvosi kifejezéssel achromatopsia. Igen ritka az, hogy valaki teljesen színvak (vagyis csak a fekete és a fehér árnyalatait látja), de a szín-érzékelés károsodhat. Ez gyakoribb a férfiak körében, és leggyakoribb típusa a piros és a zöld összekeverése. - Félszem-látás – ha valakinek csak egy használható szeme van. Ez a korai stádiumokban szédülést és iránytévesztést okozhat, továbbá csökken a látótér és nehezebb megbecsülni a távolságot. Ez azután általában idővel javul. - Látótér-vesztés – akkor történik, ha a normális látótér egy része elvész. Okozhatja magának a szemnek a megbetegedése vagy stroke vagy fejsérülés.

A megváltozott munkaképességű emberekkel való kapcsolattartás, vagy foglalkoztatásuk során elsősorban arra kell figyelni, hogy "egészséges" társaik elsődlegesen ne a munkaképesség-csökkenés, hanem a megmaradt képességek, készségek, tapasztalatok alapján ítéljék meg őket. Számtalan olyan foglalkoztatási vagy akár élethelyzet adódhat, ahol a sérült emberek hátrányából akár előny is kovácsolható (pl. süket emberek számára a nagy zaj nem zavaró munkavégzés során).

Külső hivatkozások [szerkesztés]

• http://www.fogyatekosugy.hu/main.php?folderID=1447&articleID=30750&ctag=articlelist&iid=1

 

 

 

 

Forrás:http://mek.oszk.hu/03600/03685/html/

Bevezetés
Miért is ...?
Tematika
I. Kik is ők?
II. Történelem
Múlt
Jelen
Jövő
III. Testi fogyatékosok
Érzékszervi fogyatékosok
Mozgásukban korlátozottak
IV. Esélyegyenlőség a könyvtárakban, hazánkban és külföldön
Hazai tapasztalatok
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Könyvtára, Budapest
Braille Könyvtár
Hangos könyvtár és a Stúdió
Dicséret a Verseghy Ferenc megyei könyvtárnak Szolnokon
Az akadálymentes nemzeti könyvtár
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest
Könyvet házhoz az FSZEK keretei között
Katona József Megyei Könyvtár, Kecskemét
Külföldi tapasztalatok
Dánia
Görögország
Franciaország
Hollandia
Kolumbia
Bulgária
Svédország
Portugália
Egyesült Királyság
Amerikai Egyesült Államok

V. Esettanulmány
Tájékoztató a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) által szervezett Alap- ésKözépfokú Kommunikációs tanfolyamokról
Összegzés
Most érkezett....
Felhasznált irodalom

 

 

 

 

 

 

 

Disszertációm elkészítése során nyújtott segítségért a következő személyeknek szeretnék köszönetet mondani:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---

 

 

 

 

 

k a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal, és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni."

 

 

Az ENSZ 1992-ben december 3.-át fogyatékosok nemzetközi napjának nyilvánította, elősegítve ezzel, hogy a társadalom több tudomást szerezzen a fogyatékkal élő emberekről, jogaikról, képességeikről és szükségleteikről. ^[3]

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok - köztük a fogyatékossággal élő emberek - számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is.^[4]

Amennyiben valóban, - lelkileg - is az Európai Unió tagjai kívánunk lenni, egy jól működő országként, akkor jó lenne, ha mi is fel tudnánk mutatni valami jó és hasznos példát, hogy utána esetlegesen tőlünk vennék az ötleteket a szomszédos országok. Hogyan segíthetnénk a köztünk fogyatékkal élő embereket, hogy úgy érezzék, ugyanolyan tagjai a társadalomnak, mint bárki más.

Dolgozatomban megpróbálom összefoglalni, hogy mit tettünk eddig a fogyatékkal élők könyvtári ellátása érdekében, továbbá jelenleg mi a helyzet. Megpróbálok egy kissé a jövőbe tekinteni, hogy mit lehetne még megtenni, illetve, hogyan lehetne segíteni, és könnyebbé tenni az életüket a mai társadalomban.

 

 

A fogyatékos szót nem szívesen használom, mert nagyon sok fogyatékos ember egyszerűen sértésnek veszi ezt a kifejezést. Ők magukat nem fogyatékosoknak, hanem fogyatékkal élőknek tartják.

A fogyatékkal élő emberek kifejezés könyvtári terminológiája hátrányos helyzetű könyvtárhasználó, de elfogadott terminus technicus a hátrányos helyzetű személyek szókapcsolat is.

 

Fogyatékukkal szembesülniük kell, és ha olyan a családi háttér, akkor ezt az állapotot normálisan kezelni is tudják. Már kicsi korukban meg kell őket ismertetni a körülöttük élő emberekkel és a világgal.

Életkoruknak megfelelően fokozatosan be kell mutatni nekik az összes lehetőséget, amivel az egészséges emberek természetesen élnek. Nemcsak az a fontos, hogy vásárolni, közlekedni tudjanak, hanem az óvoda, iskola, könyvtár, múzeum, színház valamint a sport is nyitott kapu legyen előttük. Ők pontosan az állapotuk miatt bizonyos dolgokban csak nehézségek árán tudnak egyenlő emberként a társadalomban élni, nagyon fontos nekik, hogy eligazodjanak az őket érdeklő területeken. Ha nem kapják meg otthonról az ösztönzést - például a helyi könyvtár megismerése - nem is biztos, hogy tudják, mire szolgál, illetve nem alakul ki igény bennük. Ha már kiskorukban megismertetjük velük a körülöttünk lévő fontosabb dolgokat, bátran látogatják majd, és szívesen töltik ott szabadidejüket.

 

Nekünk kell megteremtetni az összes olyan feltételt, ami segíti a könyvtárhasználatukat. Oda kell figyelnünk, és nem értetlenül állni például egy siket előtt, össze kell szednünk minden tudásunkat és megpróbálni a lehető legtermészetesebben, odalépni hozzájuk, és nem sajnálkozni, hanem segíteni nekik. Nagyon hálásak tudnak lenni, ha nem éreztetjük velük az állapotukat, érdemes megfigyelni. A hátrányos helyzetű olvasók ellátásával, segítésével kapcsolatban nemigen jelent meg nyomtatott dokumentum, kizárólag előadásokon, konferenciákon elhangzott anyagok vannak.

 

 

 

Dolgozatom a következő egységeket foglalja magába:

• Kik is ők?

• Történelem

• Testi fogyatékosok

• Esélyegyenlőség a könyvtárakban; hazánkban és külföldön

• Esettanulmány

Az első egység tartalmazza a disszertációm tárgykörébe tartozók csoportosítását és definiálását. A következő egységben egy történelmi áttekintést adok a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban, kezdve a múlttal, folytatva jelennel és végül a jövő elképzeléseit írtam le, hogy hogyan lehetne a jövőben segíteni őket a könyvtárhasználat során. A történelmi áttekintés után szétbontom a csoportosítást, és a testi fogyatékoson belül írok az érzékszervi fogyatékosokról, illetve a mozgásukban korlátozott személyekről. Ezután következik a negyedik egység, amely tartalmazza a külföldi, illetve hazai tapasztalatokat.

 

Dolgozatom végén említést teszek a szerzői jogról. Az öt egység után egy összefoglalást találnak.

 

A disszertációhoz felhasznált képek forrása az Internet.

 

 

A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal, és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.^[5]

Az V. Információs Társadalom Szakmai Nap rendezvénysorozaton elhangzott "Lehet-e hátrányos helyzetű olvasó?" címmel^[6] egy előadás, amelyet Györe Géza tartott. Ebben az előadásban egy egyszerű csoportosítást láthatunk:

• Szociálisan rászorulók
• Tanulási nehézséggel küszködők (diszlexiások, díszgráfiások, hiperaktívak)
• Fogyatékkal élők

 

Elképzelését figyelembe véve csoportosítanám a hátrányos helyzetű olvasókat a következő négy nagyobb csoportra:

• Testi fogyatékosok

  • Érzékszervi fogyatékosok (látás és -hallássérültek)

  • Mozgáskorlátozottak

• Szellemi fogyatékosok

  • Elmebetegek (a gondozóknak és hozzátartozóknak kell a könyv, mint támasz és segítség) [30 %]

  • Alacsony szinten ápoltak - főleg mesekönyvek [50 %]

  • Kismértékben elmaradottak - igénylik a könyveket [20%]

  • Pszichés eredetűek, mint például a deviánsak

• Társadalmi hátrányokkal küzdők

  • Etnikumok - saját nyelvükön íródott könyvekre van szükség

  • Idősek, nyugdíjasok problémája - több szabadidő, fontosságtudat elvesztése, magány. Kisalakú, öregbetűs könyvek kellenek, házhoz kötötteknél a könyvek házhozszállításának megszervezése szükséges

  • Hajléktalanok - kölcsönzés problémája - lakcím hiány. Könyvtár = melegedő, többi olvasóra hogyan legyünk tekintettel?

  • Munkanélküliek - számukra a tagdíj befizetése is problémát jelent

• Kórházi betegek

  • Orvosok számára szakkönyvtár, dolgozók könyvtára és betegek könyvtára

  • Fertőző betegek kórházának problémája a könyvek fertőtlenítése, de már megoldható

Az 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának a., pontja értelmében az a személy tekinthető fogyatékosnak, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi - képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációban számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során

 

A hátrányos helyzet fogalmát nehéz meghatározni.

A depriváció szubjektív érzése független az objektív szinttől, azaz lehet, hogy vágyai nagyobbak, vagy lehet, hogy egy másik csoporthoz képest érzi úgy. A saját csoportján belül viszont a helyzete megfelelő. Érdemes különválasztani egyfelől a jelenségeket, amelyekben a hátrányok kifejeződnek, másfelől az okokat.

 

A jelenségeket Peter Townsend^[7] objektív relatív deprivációnak nevezi. Az okok lehetnek társadalmiak és egyéniek, illetve egyszerre mindkettő.

A kifejezés mindhárom összetevőjének megvan a maga jelentősége, érdemes tehát ezek részletesebb tartalmát kibontani.^[8]

Townsend mondatát értelmezve a depriváció nem más, mint a jótól való megfosztottság. Az objektív ebben az esetben azt jelenti, hogy nem biztos, hogy tudatosul a személyekben a saját helyzetük.

Györe Géza előadásából az is kiderült, hogyan és mi módon segíthet az informatikus - könyvtáros a hátrányos helyzetű olvasóknak.

A magas színtű számítógép kezelői és informatikai ismeretek mellett az infokommunikációs tudást az olvasóknak továbbadó informatikus könyvtárosoknak könyvtárpedagógai ismeretekkel is rendelkeznie kell. Utalást tesz Zsolnai József írására, amely a Könyvtári Figyelőben jelent meg 1972-ben^[9] "A könyvtárpedagógia körvonalai" címmel.

Az előadás utal a közeljövőre is, mely szerint 2006/2007-es tanévtől bevezetésre kerül a több-ciklusú képzés is a magyar felsőoktatásban.

 

A múltban az emberek