FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
FOGYATÉKKAL ÉLŐK és ÉP BARÁTAINK KLUBJA
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
FOGYATÉKKAL ÉLŐK klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
10 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 2 hozzászólás
A meghallgatás témája: a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztathatósága jelenleg és a jövőben.
Készült: Parlamenti Képviselők Irodaháza, I. emelet, II. tárgyaló; Budapest, Széchenyi rkp. 19.
Időpont: 2008. október 10. (péntek) 10. 00 - 12. 00 óra
Jelen vannak:
Jeltolmács: Kocsmár Mária
Vitaindító: Dr. Lévai Katalin, EU Parlamenti képviselő
Az emlékeztető szerkesztője: Bernáthné Székely Julianna, a MEOSZ foglalkoztatási szakértője
Tájékoztatás hangzott el, hogy a meghallgatásról hangfelvétel készül. Az emlékeztető a hangfelvétel alapján készült.
Dr Lévai Katalin, EU parlamenti képviselő asszony:
Fillo Pál, Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság alelnöke, képviselő:
Dr Szabó Máté, Ombudsman:
Dr Borza Beáta, Ombudsman, főosztályvezető:
Bernáthné Székely Julianna, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) képviseletében
arról beszélt, hogy ugyan valóban ő kezdeményezte ezt a rendezvényt,
azonban köszöni, hogy a képviselő asszony lehetőséget adott erre, és a
találkozó célja: képviselet, figyelem felhívás, pozitív hatásgyakorlás,
amellyel a fogyatékos emberek foglalkoztatását kívánják elősegíteni,
megnyerni ehhez a döntéshozókat, képviselőket. Fontos a kormányzati,
képviselői, civil, és munkaadói oldal, hiszen partneri együttműködésük,
rendszeres párbeszédük nélkül nincs foglalkoztatás.
Az esélyegyenlőség területén javasolt lépések nem csupán elvi, emberi,
jogi szempontból kulcsfontosságúak, hanem elemi gazdasági érdekünk, a
versenyképesség fokozásának fontos feltétele. Ha munkát adnak a
fogyatékos embereknek, az a társadalom és a gazdaság számára is hasznos.
Közös együttműködéssel a fogyatékos emberek közös nehézségeinek
morzsáit gyűjtötték össze, amely azonos, hiszen a fogyatékos embereket
ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint minden más állampolgárt,
csak célcsoportonként más-más formában jelenik meg.
Kitért arra, hogy hazánkban a tartósan akadályozott emberek olyan
hátrányokkal élnek, amelyek erősen befolyásolják munkavállalási
esélyeiket. Az egyik ilyen hátrány, hogy a munkáltatók nem szívesen
alkalmaznak tartósan akadályozott embereket. A húsznál több főt
foglalkoztató magánvállalkozóknak a foglalkoztatási törvény előírja,
hogy a létszám öt százalékáig megváltozott munkaképességű dolgozót kell
alkalmaznia. A kötelezettséget nem teljesítő munkáltatók rehabilitációs
hozzájárulást fizetnek - ám ennek alacsony szintje a munkáltatókat
inkább a büntetés kifizetésére, s nem a foglalkoztatásra ösztönzi. Ezzel
a minisztérium is tisztában van, és tervezi a büntetés emelését, ám ők
sem hisznek ennek hatásosságában. Nem tapasztalható szinte semmilyen
érdeklődés a köztisztviselőket foglalkoztató munkaadóknál megváltozott
munkaképességű személyek foglalkoztatására(!).
JAVASLATUK: kettős feladat hárul a minisztériumra, a törvényben
előírtaknak megfelelően foglalkoztatni a tartósan akadályozott
embereket, előmozdítva az esélyegyenlőséget, foglalkoztatásukat,
másrészt ezen példamutató magatartásával mintaként szolgálni, normaadó
intézményként más közhivataloknak.
Elmondta továbbá, azt javasolják, hogy a rehabilitációs
hozzájárulás összegét jelentősen emeljék, ugyanakkor, akik vállalják a
fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását, jelentős kedvezményben
részesüljenek.
Hozzátette: véleményük szerint differenciált állami támogatásra
lenne szükség a munkahelyteremtéshez is, a jelenlegi rendszer ugyanis
nem segíti az esélyegyenlőséget.
Gulyásné Dr Bölkény Ágota, aki születésétől fogva
látássérült, arról beszélt, hogy jelenleg nincs olyan szabályozás, ami
az érintettek közszférában való foglalkoztatását segítené. Létezik ugyan
a megváltoztatott munkaképességű emberekről szóló kormányrendelet, ez
azonban nem terjed ki a közigazgatási, állami, önkormányzati
költségvetési szervekre. Ezek csak saját költségükre foglalkoztathatnak
fogyatékos embereket. Bár Magyarország is csatlakozott a
fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló nemzetközi egyezményhez,
amelyet ki is hirdetett, amely a fogyatékos személyek foglalkoztatásával
kapcsolatban célként fogalmazza meg, és a részes államok
kötelezettségévé teszi megteremteni annak lehetőségét, hogy a fogyatékos
személyeket a közszférában is foglalkoztassák.
Hozzáfűzte: szükség lenne az akkreditációs eljárás
egyszerűsítésére is, jelenleg ugyanis a munkaadók nehezen tudnak
hozzájutni a támogatásokhoz.
Jónás Kinga mozgássérült fiatal kifejtette, a társadalmi
előítéletekből adódó korlátok jóval nagyobb akadályt jelentenek a
fogyatékossággal élők számára a társadalomban való részvétel
tekintetében, mint a fogyatékosságból eredő tényleges funkcionális
korlátozottságok. Emiatt kívánatos, hogy minden EU politika integrált
részét képezze a fogyatékos emberek speciális igényeinek kielégítése. A
munkával rendelkező fogyatékos emberek munkaerő-piaci státusza sem jobb.
Többségük alacsony presztízsű, rosszul fizetett munkát végez. A
munkaképességét részben elveszített ember is szeretne hasznos lenni,
tudni, hogy még szükség van rá., ráadásul megélhetést nem biztosít a
rokkant ellátás A fiatalok körében különösen komoly feszültségekkel jár
az a tudat, hogy nekik még 30-40 aktív évük van, s azt munka nélkül,
alacsony színvonalú ellátások mellett (vagy anélkül) eltölteni nem túl
bíztató perspektíva.
Ezért javasolják, hogy azok a (korábbi szabályok szerint) III.
csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok, akik a törvény szerint
fogyatékosnak minősülnek, és a nyugdíjuk nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2.5-szörösét, 2009 január 1-je
után - az I. és az II. rokkantsági csoportba tartozókhoz hasonlóan -
korlátozás nélkül vállalhassanak munkát.
Kocsy Béla, a Hotel Panda tulajdonosa elmondta: náluk az
alkalmazottak 90 százaléka fogyatékossággal élő ember. Sokan nem hittek
kezdeményezésükben, ugyanakkor mára kiderült, a modell működőképes.
Minőségi, versenyképes tudásuk van ezek közül az emberek közül sokaknak,
amit a piac is elfogad. Ha az akkreditációs folyamat egyszerűbb lenne,
nyitottabbak lennének a nyílt munkaerő-piaci munkaadók is, az állam
segítségét fontosnak tartja ebben, és a pozitív példák kiemelésével
erősíteni ezt a tudatot a társadalomban.
Szöllősiné Földesi Erzsébet, civil oldal, MEOSZ, EDF elnökségi tag:
Béki Gabriella, Ifjúsági és Szociális Biztosság tagja, SZDSZ:
HOZZÁSZÓLÁSOK: Balogh Zoltán, Védett Szervezetek Országos Szövetsége Elnöke:
Tavaszi Reménysugár Fogyatékos Napközi Otthonának Igazgatója:
Gurbai Sándor jogtanácsos ÉFOÉSZ:
Zalabai Péterné Igazgató, Motiváció:
Dr Szilágyiné Dr Erdős Erika, AOSZ elnöke:
1. Állapotromlás esetén a fogyatékos embernek legyen visszatérési
lehetősége a foglalkoztatás alacsonyabb szintjére, rugalmasabban
kezelje a foglalkoztatási szinteket és létszámokat az engedélyeztetés
során.
2. szociális foglalkoztatás harmonizálása: speciális
szükségleteket figyelembe véve történjen a komplex rehabilitáció, a
szociális ellátásokról szabályozásával.
3. Konkretizálni szükséges, hogy az akkreditált munkaadó miként
alkalmazhatja a nappali és bentlakásos intézményi ellátásos személyt,
mert ez hidat alkothat a foglalkoztató és a nyílt munkaerő-piac között.
Dr Kósa Ádám, SINOSZ elnöke:
Franyó Borbála érintett ezt a gondot támasztja alá esetével.
EBH, Pomykala Gombos Annamária Dr reagál:
Horváth Péter, OFT, SZMM:
2. Nem kormányzati álláspont: egészségkárosodás mértékéhez köti a
magyar gyakorlat a rokkantnyugdíj jogosultságot. Míg fejlettebb
országokban az kap rokkantnyugdíjat, aki a rokkantság idejében betöltött
munkakörében, ha jelenleg el tudna helyezkedni, akkor a jelenleg
megkereshető összeg 40-60%-át keresheti. Ha ennél több a keresete, akkor
szüneteltetik rokkantnyugdíját.
3. Ez sem kormányzati álláspont: most munkanélküli tartósan
akadályozott emberek elsősorban a nyílt munkaerő-piacra kerülhessenek,
ehhez szolgáltatások szükségesek.
Ha igaz, hogy nem képes megtermelni a megváltozott
munkaképességű, fogyatékos személy a saját munkahelyének költségeit.
Akkor a nagy létszámban ilyen embereket foglalkoztatók nem érdekeltek a
nyílt munkaerő-piacra kisegíteni munkavállalóikat, mert annál nagyobb
hiányt termelnek, nagyobb támogatás kell. A mikro vállalkozások
támogatása azonban jobban elképzelhető egyszerűbb mechanizmussal.
Biztosította a jelenlévőket, hogy továbbítja a jegyzőkönyv alapján elhangzottakat, illetve OFT-n is megvitatják.
Fillo Pál Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság alelnöke, képviselő, záró gondolat:
Az egyik, amivel egyet ért: a bürökrácia enyhítése. Hangsúlyozta
azonban, hogy voltak igen súlyos visszaélések ezen a területen.
Szeretnék elérni, hogy valóban az akadályozott emberek kapják meg a
támogatásokat. Kérte, segítsenek a szervezetek abban, hogy ezeket a
visszaéléseket megakadályozva, jó technikai megoldásokkal a támogatások
rendszerét módosíthassák. A teljes szabályozást végig kellene gondolni.
Keressük meg együtt a megoldásokat, de visszaélés nélkül, valóban oda
kerüljön, ahová kell.
Közölte, emelni fogják a büntetést. De azokkal ért egyet, akik a
másik oldalt, a pozitív ösztönzést is hangsúlyozták. Illetve fontos,
hogy vannak olyanok, akik nem akarnak dolgozni, ezeket a munkaképes
embereket munkába kívánja a kormány állítani. Ellátórendszereket
minőségileg javítani szükséges, ugyanakkor nem dolgozik elég ember
ehhez. Ez lehetetlen. Egyetért, hogy a hátrányos helyzetben lévő, sérült
emberek munkaerő-piaci helyzetét javítani kell. Ígéretet tett, hogy Út
a munka felé programban ehhez segítséget nyújt.
Nagyon sok konkrét, szövegszerű módosításokat, muníciót kapott
ezen a napon, amit mindenkinek köszön. A pártok közötti problémák
félretehetők, úgy gondolja, és ezekben a fontos ügyekben egyetértésre
lehet kerülni kis csomagokban kezelve, hogy az egyetértés nagyobb
lehessen a pártok képviselői között.
Dr Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közölte: jövőre azt
tervezi, hogy a fogyatékkal élők emberi jogi problémáit teszi egy vizsgálat
tárgyává. "Emberi méltóság korlátok nélkül" - ennek a mottónak a jegyében
kívánnak majd a fogyatékkal élők problémáihoz közelíteni - mondta.
Bernáthné Székely Julianna, a MEOSZ foglalkoztatási szakértője, záró:
köszönte, hogy a bizottság és Parlament elé továbbítják a javaslatokat,
és hogy egyetértenek a rendszeres, többszöri, partneri együttműködő
párbeszédben. Kérte, egy év múlva újra vizsgálják meg együtt ismét, hogy
mi az, ami megvalósult ezekből a javaslatokból.
Dr Lévai Katalin, záró:
Budapest, 2008. 10. 10.
Dr Lévai Katalin, EU parlamenti képviselő asszony,
Lukács Csilla, moderátor, Dr Talyigás Katalin, az EU parlamenti képviselő asszony tanácsadója.
Fillo Pál, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság alelnöke,
parlamenti képviselő, Béki Gabriella, az Ifjúsági és Szociális Bizottság
tagja, parlamenti képviselő,
Dr Szabó Máté, Ombudsman közjogi méltóság, és Dr Borza Beáta
Ombudsman főosztályvezető, előadók; Szöllősiné Földesi Erzsébet MEOSZ,
EDF elnökségi tag, civil oldal felkért előadója; Bernáthné Székely
Julianna, MEOSZ foglalkoztatási szakértő;
Gulyásné Dr Bölkény Ágota és Jónás Kinga.
SZMM, AFSZ, FSZH, ORSZI, EBH, NYUFIG hivatalok hivatalos képviselői,
nyílt munkaerő-piaci és védett ill. civil szervezetek vezetői, civil
emberek.
Miután megállapította az igen jelentős számú jelenlétet,
megnyitójában elmondja, hogy fontos a téma, a tudatformálás, az itt majd
elhangzó jogszabály módosítási javaslatok, hogy egyenlő esélyekkel
élhessenek, dolgozhassanak a fogyatékos embertársaink. Véleménye szerint
a társadalomnak, a gazdaságnak ki kell használnia a fogyatékossággal
élő emberekben rejlő tehetséget és tudást. Magyarországon jelenleg a
megváltozott munkaképességű embereknek alig 10 százalékát
foglalkoztatják, miközben ez az arány az EU államaiban 40-50 százalék.
Elmondta, hogy a fogyatékossággal élő, speciális igényű embereket minél
nagyobb számban szeretnék a nyílt munkaerő piac felé irányítani, amihez a
munkaadók jóval nagyobb ösztönzésére lenne szükség. Rámutatott: a
jelenleginél hatékonyabb ösztönző rendszer kialakítása ezen a téren
állami feladat. Ha ezeket a lehetőségeket egy gazdaság nem használja ki,
hogy ha tehernek tekinti, akkor rosszul is gazdálkodik, irracionális
döntéseket hoz.
Rövid köszöntés után bízik abban, hogy sok anyagot kap most, kész
arra, hogy a majd elhangzottakat a bizottság, az országgyűlés elé vigye.
Köszöntője után kijelenti, hogy a hivatal fokozottabb odafigyelést,
intenzívebb munkát kíván folytatni a jövőben a fogyatékos emberek ügyeit
illetően.
Arról számolt be, hogy az elmúlt 10 évben 46.863 ügy érkezett a
hivatalhoz, ebből viszont csupán 376 volt olyan, ami a fogyatékossággal
élőket érintette. Munkájukkal elősegíteni kívánják a fogyatékos emberek
esélyegyenlőségét, emberi méltóságának, az ENSZ egyezmény
kiteljesedését.
a MEOSZ elnökségének tagja elmondta: a fogyatékos emberek keresik
helyüket a munkaerőpiacon. Ugyanakkor ha sikerül is munkát találniuk,
sokszor további nehézségekkel kell szembesülniük
munkahelyükön. Hozzátette: a fogyatékos emberek nem gondolják, hogy csak
a jogszabályok megváltoztatásával a munkáltatók szemléletét meg lehet
változtatni, de abban hisznek, hogy ha megfelelő a törvényi szabályozás,
akkor a munkaadók nem tehetnek meg bármit. Kitért arra, hogy az egyenlő
bánásmód törvénye rögzíti ugyan az ésszerű alkalmazkodás fogalmát, de
szükség van a munkáltatók számára útmutatókra is, annak kifejtésére,
hogy ez egész pontosan mit is jelent. Hiszen meg kell felelni az EU
direktíváknak, és az ENSZ egyezménynek, amit hazánkra vonatkozólag
kötelezőnek ismertünk el. Azzal, hogy a közszférát kivonták az állami
támogatás alól, ezzel kijelölték a kirekesztés egy területét.
Elismerte, hogy az íróasztal mögött ülve, nem vették figyelembe,
hogy ez a korlátozás bizonyos fogyatékos emberek csoportját hátrányosan
érintheti, és akceptálhatónak tartja ezt a felvetést, hogy ez a
korrekció bekerülhessen a törvénybe, biztosította a jelenlévőket arról,
hogy segíteni fogja ezt.
A rehabilitációs hozzájárulás háromszoros emelése szándékában van a
kormánynak ebben az évben. Ennek mértéke kérdéses mindenkinek, mennyi
lenne elég. A pozitív ösztönzésre is nyitott volt. A közszférára való
támogatások kiterjesztésével nem értett egyet. Meggyőződése, hogy
kellően nyitottak ezekre a felvetésekre a képviselők.
Úgy ítéli meg ezt a találkozót, ahol olyan párbeszéd történik, hogy a
jogszabályalkotónak hátra kell dőlni a székében, elolvasni ezt a
jegyzőkönyvet, ami erről készült, és költséghatékonysággal tenni.
Elmondja, hogy a tranzitfoglalkoztatás nélkül benn tartják a nyílt
munkaerő-piacon helytállásra felkészült embert a szegregált munkahelyen.
Ám aki nem alkalmazható ott, annak szüksége van a védett munkahelyekre.
Közös megoldás szükséges, pontosan kell fogalmazni, fogalmak tisztázása,
csak egy kis figyelem a munkakörülmények biztosításához. Fontos, hogy
gyorsan hasznosulhasson mindez, amit itt hallottunk, és hogy a
költségvetés előirányzott mértékét erre a területre duplázza meg a
pénzügy minisztérium. Ez minőségi változást hoz maga után. Egyetért a
szállodai példával, amit követendőnek tart, hogy helye van a fogyatékos
embereknek a versenyszférában, a képességeik ezt lehetővé teszik.
Fogyatékos munkaadó és (hallássérült) munkavállalóként elmondja: a
meglévő jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy kizáró gondnokság alatt
lévő emberekkel megbízási szerződést kössön, egyenrangú munkaadóként
kezelje őket, pedig ő ezt teszi. Ha ellenőrzést kap, egyenlő bánásmód
hatósághoz fordul, mert úgy érzi, joga van teljes értékű embernek
tekinteni őket. Ez a gyakorlata.
Saját megbecsülésük miatt fontos a fogyatékos embereknek a pozitív
példák bemutatása, képes vagyok rá, képesek vagyunk rá, az ő
foglalkoztatásuk emiatt is jelentős.
Elmondta, a kizáró gondnokság alatt álló emberek nem köthetnek
munkaszerződést saját maguk, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést
követett el az állam, mert a Ptk és munkatörvény könyve anomálái
tartalmaznak olyat, ami ezt lehetővé teszi, hogy akadályozzák őket
abban, hogy munkához jussanak. Ezért már másfél éve Alkotmány Bíróság
előtt van az ügy. Harmati Sándor down-szindrómával élő önérvényesítő,
érdekképviselő ember a személyes példájával ezt támasztotta alá.
A cél ne a rehabilitációs alapba befizetések növelése legyen, hanem a
foglalkoztatásra ösztönzés. Hangsúlyozta, a munkafolyamat elvégzésében
van csak erre lehetőség, az önálló életvitelben a támogató szolgálati
szolgáltatást lehetne igénybe venni. Ám nem szükséglethez kötött ezeknek
az igénybevétele a törvény szerint, a sok adminisztratív kötelezettség,
igazolások beszerzése megnehezítik ennek a szolgáltatásnak a
szükségletek szerinti biztosítását. A rokkantnyugdíjas felmondáskor nem
kaphat végkielégítést. Miért? Miért nem kaphatnak gyed-et, csak gyest a
munkavállaló anyukák? Jogos bértámogatás 100% helyett, ha ezentúl csak
75%-ot kap a munkaadó, akkor utcára kerülnek az emberek, mert a
bértámogatás tette lehetővé a fogyatékos emberek alkalmazását egy
non-profit szervezetnél. Ezért a kormány nyújtson be kérelmet a EU
Bizottsághoz, hogy maradjon a 100%.
Autisták foglalkoztatásával kapcsolatos mondanivalója, összefoglalójából 3 pont, amely általában érinti az összes célcsoportot:
Ami a hallássérülteket érinti, a kommunikáció. Ez az egy, semmi más.
Hogy tudjanak dolgozni a fogyatékos emberek, ehhez befektetés
szükséges: segédeszköz, személyi segítés (felolvasó, jeltolmács,
)
szükséges. Utána már mindenki tud dolgozni. Adófizető állampolgár lesz
eredménye. Ezt a gondolkodás módot hiányolja. Jelnyelv és a
kommunikációhoz való hozzáférés minden területen, ez a hallássérült
embereknek a központi problémája. Kéri, hogy ismerje el a kormány, hogy a
hallássérült emberek anyanyelve a jelnyelv.
Elmondta, számos diszkriminációs esettel találkozott a hivatal.
Jogorvoslati lehetőségeket kevéssé ismerik az emberek. Javasolták már
többek között, hogy látássérült embereket szóban is tájékoztassák erről,
ne lábjegyzetben szerepeljen ilyen. Volt eset, amikor, megtehette volna
az elvárható szükséges intézkedéseket a munkaadó, itt egy vita alakult
ki, de a hivatal nem tudott pontosan eljárni ebben az esetben. Ezért az
itt elhangzott ésszerű alkalmazkodással kapcsolatos felvetést az EBH
elnök asszonynak továbbítja.
1. Régóta halasztódik a jelnyelv szabályozása. Az egyik út az EU
gyakorlatában a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény keretében
fogadja el a kormány ezt, vagy önálló törvényként. Hazánk utóbbit
választja nagy valószínűséggel. Kell ezt a területet szabályozni, ez
tény. De el kell végezni a jelnyelv oktatásának, jelnyelvi tolmácsok
képzésének ügyét, hogy a szabályozás érvényesülni tudjon. Őszi ülés
alkalmával szeretnék ezt benyújtani.
Van néhány ügy, amiben már egyet tud érteni, és erre reagált,
ígérte, hogy képviselő asszonnyal tovább viszik az elhangzottakat a
parlament elé.
Megköszönte mindenkinek a részvételt. Ígéretet tett, hogy fél éven
belül újra találkozót hív össze, hogy megvitassák együtt, milyen
változások történtek, a javaslatok közül mit sikerült megvalósítani.
Az emlékeztető szerkesztője: Bernáthné Székely Julianna Foglalkoztatási szakértő, MEOSZ |
Dr Lévai Katalin helyett: Dr Talyigás Katalin EU parlamenti képviselőasszony tanácsadója |
(2008.10.24.)
|
|
M Imre írta 3 hete a(z) Hátrányban az interneten is blogbejegyzéshez:
Akinek valamék van a kettőből, ami most egy lett, úgy nem ...
M Imre írta 1 hónapja a(z) Ti mit gondoltok erről? fórumtémában:
A MEOSZ elérte, hogy a buszvezetők kötelesek a tőlük ...
M Imre írta 1 hónapja a(z) Hátrányban az interneten is blogbejegyzéshez:
Minden DIGI-ügyfél érintett: Mit hívjak, ha gond van? Hol ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!