A Bajnai-csomag

Úgy vettem észre sokan még nem pontosan ismerik, röviden összefoglalom a Bajnai-csomag néven ismertté vált válságkezelő program, első, 2009. július 1-től életbe lépett változatát.

A változások:

Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA):

• 2009. egészére az EVA bevételi értékhatára 26.000.000 Ft-ra nőtt.
• 2010-ben viszont ez az értékhatár visszatér a szokásos 25.000.000 Ft-ra.
• Viszont ha az EVÁS cég vagy egyéni vállalkozó túllépte a 25.000.000 Ft-os bevételi értékhatárt, és ennek következtében kiesett az eva-körből, az új értékhatár sem jogosítja fel a visszalépésre.

Személyi jövedelemadó (SzJA):

Az összevont adóalap adótáblája a teljes 2009-es évre megváltozik: az alsó, 18%-os kulcs sávhatára 1.700.000 Ft-ról 1.900.000 Ft-ra emelkedik, efelett továbbra is 36%-os kulcs marad érvényben.

Az új adótábla:

• 0-1.900.000 Ft-ig 18%
• 1.900.001 Ft-tól342.000 Ft + az 1.900.000 Ft feletti rész 36%-a.

Az adójóváírás továbbra is a bérjövedelem 18%-a, jogosultsági hónaponként 11.340 Ft.

1.250.000 Ft-os jövedelemhatárig érvényesíthető a teljes összegű adójóváírás, fokozatosan csökkenő összegben pedig 2.762.000 Ft-ig vehető igénybe.

Családi pótlék:

2009. szeptember 1-jétől megszűnik a családi pótlék adómentessége, adóterhet nem viselő járandóság lesz!

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóalapot megemeli, de a családi pótlékra eső adót az alsó adókulccsal le lehet vonni, és nem kell megfizetni.

A családi pótlék fele a pótlékot ténylegesen felvevő magánszemély egyéb jövedelmének számít, a másik fele a házastárs, vagy a vele közös háztartásban élő élettárs egyéb jövedelme lesz.

A gyermektől külön élő, vagy elvált szülő nem jogosult családi pótlékra, ezért neki jövedelemként sem kell számolnia a családi pótlék felével.

Egyedülálló szülő adóalapját csak a családi pótlék fele növeli.

A családi pótlékra jogosultaknak a 2009. évre szóló adóbevallásukban fel kell tüntetniük a házastárs, a másik szülő vagy az élettárs adatait is, és erről adatot kell szolgáltatni a munkáltatói adómegállapítás során is. A munkavállalónak nyilatkoznia kell a kapott családi pótlékról, és eldöntheti, hogy nyilatkozik-e ennek várható adóévi összegéről is. A munkáltatónak figyelembe kell vennie a nyilatkozat szerinti összegeket egészen addig, amíg a munkavállaló a nyilatkozatot nem vonja vissza. Ha a munkavállaló a nyilatkozatban nem jelöli meg az adóterhet nem viselő járandóság összegét, akkor a munkáltató 36% adóelőleget köteles tőle levonni.

Továbbra is adómentes a családi pótlék, ha:

• Saját jogon kapja a gyermek.
• Tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermek után emelt összegben kapják.
• Gyámként, nevelőszülőként kapják.
• Állami intézményeknél az ott nevelt gyermek után külön számlára utalják.

Anyasági támogatás:

A 2010. március 31-e után született gyermek után kapott anyasági támogatás is adóterhet nem viselő járandóság lesz (eddig adómentes volt).

Átalányadózó egyéni vállalkozó (2009. január 1-jéig visszamenően):

Újra átalányadózhatnak az egyéni vállalkozók abban az évben, amikor a törvényes bevételi értékhatár nő, ha kizárólag a bevételi értékhatár miatt veszítették el a jogosultságukat. Ezt akkor is megtehetik, ha a megszűnés óta még nem telt le a szankcióként előírt 4 év.

Általános forgalmi adó (ÁFA):

• A normál áfa-kulcs 20%-ról 25%-ra nő.
• Az 5%-os kedvezményes kulcs mellé még egy kedvezményes áfa-kulcs társul, a 18%-os.
• 18%-os áfa terheli: a tej és tejtermékek (tej, tejszín, tejföl, író, aludttej, joghurt, kefír, vaj, sajt, túró), a kenyeret, kétszersültet, pirított kenyeret, kiflit, zsemlét, gabonapelyhet, pászkát és egyes ostyatermékeket, kakaós csigát.
• Viszont 25%-os adó terheli az ízesített tejet, tejport, reggeli italokat, margarint, mézeskalácsot, stb.

Távhő-áfa: 2009. július 1-jétől 25%, augusztus 1-jétől 18%.

Pénztárgép-átállítás:

Az áfás számla, gépi nyugta kibocsátására alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket legkésőbb 2009. augusztus 31-ig kellett átállítani, amíg át nem állnak, addig kézzel kötelesek nyugtát, illetve számlát kiállítani.

Standolás:

2009. március 13-tól nem kell naponta nyilvántartást vezetniük az alkoholtermékek forgalmáról (beszerzés, értékesítés, készlet) a vendéglátóhelyeknek.

A vámhatóság nem bírságolhat akkor sem, ha a vendéglátóhely a 2009. február 1-jével elrendelt napi standolást 2009. március 13-ig elmulasztotta. Ha a vámhatóság február 1. után már szabott ki emiatt bírságot, akkor a határozatot meg kell semmisítenie, és a bírságot vissza kell fizetnie.

2009. május 1-jétől a vendéglátóhelyeknek havonta kell rögzíteniük az alkoholtermékek (tömény szeszesitalok) forgalmának az adatait.

A nyilvántartás vezetését és az alkalmazott eljárást készletforgalmi szabályzatba kell foglalni.

Minimális tartalmi követelmény:

• A vendéglátó és a vendéglátóhely (üzlet) adatai.
• A beszerzés, értékesítés, nyitó- és zárókészlet adatai (ezen belül választható, hogy fajtánként, márkánként vagy összevontan vezeti).
• A mennyiségi egység (pl. liter, üveg, darabszám).
• A nyilvántartás időszaka (havi, de lehet ennél sűrűbb, heti vagy akár napi is).
• Az az időpont, amikor a nyilvántartásban rögzítik az adatokat, illetve a zárókészlet megállapításának módszere (készletfelvétel standolóívvel vagy tényleges méréssel, vagy értékesítés és beszerzés adataiból számítják a zárókészletet).

Zárjegy:

• A zárjegyfelhasználó a zárjegykészletben bekövetkezett valamennyi változást köteles bejelenteni a vámhatósághoz, főszabály szerint a változást követő napon.
• A gyártás közben megsérült és emiatt megsemmisített zárjegyeket a megsemmisítést követő napon, a váratlan esemény miatt használhatatlanná vált, vagy megsemmisült zárjegyeket a vámhatósági jegyzőkönyvfelvételt követő napon kell jelenteni.
• Zárjegy kizárólag elektronikus úton rendelhető meg.

Adózás rendje:

A magánszemélynek akkor is közölnie kell az adóazonosító jelét a kifizetővel, ha azoktól adóterhet nem viselő járandóságot kap.

Elektronikus ügyintézésnek minősül a telefonos adóügyintézés is.

Az adóhatóság az adózóval folytatott beszélgetést rögzíti, és a törvényben előírt időpontig meg is őrizheti a felvett beszélgetést.

Társadalombiztosítási járulék mértéke:

A foglalkoztatók és egyéni vállalkozók a biztosított járulékalapjának a minimálbér kétszereséig (2009-ben 143.000 Ft-ig) terjedő része után 26% tb-járulékot köteles fizetni a korábbi 29% helyett.

A minimálbér kétszeresét meghaladó összeget továbbra is 29% terheli.

A tb-járulékon belül:

• Az egészségbiztosítási járulék 4,5+0,5%-os mértéke 1,5+0,5%-ra csökken.
• A nyugdíjbiztosítási járulék változatlanul 24%.

Munkaadói járulék:

A munkaadó a munkavállalónak kifizetett jövedelemnek a minimálbér kétszereséig terjedő összege után 1% járulékot köteles fizetni, a minimálbér kétszerese fölötti összeg után pedig változatlanul a 3%-ot.

Vállalkozói járulék

Az egyéni és társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapjának a minimálbér kétszereséig terjedő része után 2,5% vállalkozói járulékot köteles fizetni, a járulékalap ezt meghaladó része után változatlanul 4%-ot kell fizetnie.

Szakképzési hozzájárulás

Szakképzési hozzájárulás fizetésére a foglalkoztatók kötelezettek, kivéve a lakásszövetkezetet, iskolai szövetkezetet, iskolaiszövetkezet-csoportot és víziközmű-társulatot. A szakképzési hozzájárulás mértéke a tb-járulék alapjának a 1,5%-a.

Foglalkoztatás-bővítés:

Pályakezdők:

• A pályakezdő (25. életévét, felsőfokú végzettség esetén 30. életévét be nem töltött, Start-kártyával rendelkező fiatal) után a 29%-os tb-járulék helyett a foglalkoztatás 1. évében 10%, 2. évében pedig 20% járulék terheli (az eddigi 15%, illetve 25% helyett). A kedvezmény alap- és középfokú végzettségű fiatal esetén a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségű fiatal esetén a minimálbér kétszereséig érvényesíthető.
• Továbbra sem kell megfizetni a pályakezdők után a havi 1950 Ft tételes egészségügyi hozzájárulást.

Gyes, gyed, gyet, ápolási díj:

• Ezek megszűnését követő, valamint gyes melletti foglalkoztatás, továbbá a tartósan álláskereső foglalkoztatása hasonlóan kedvezményezett. Vagyis a 29% tb-járulék helyett a foglalkoztatás 1. évében 10%, 2. évében 20% fizetésére kötelezett. Nem kell a tételes eho-t megfizetni a foglalkoztatott után).
• A fenti kedvezmény a foglalkoztatott bérének a minimálbér kétszereséig érvényesíthető, feltéve, hogy a foglalkoztatás legalább napi 4 órás, és legalább 31 napig tart, további feltétel a Start Plusz kártya kiváltása.

Halmozottan hátrányos helyzetűek:

A foglalkoztatás 1. évében nem kell megfizetnie a 3% munkaadói járulékot és a 29% tb-járulékot, a 2. évben a 3+29% (munkaadói és tb-járulék) helyett összesen 10% járulékot kell fizetnie (az eddigi 15% helyett). Feltétele a Start Extra kártya, nem kell a tételes eho-t megfizetni.

Halmozottan hátrányos helyzetű:

• Az 50. életévét betöltött, tartósan állást kereső.
• Életkortól függetlenül legfeljebb nyolc osztályt végzett rendelkezési állási támogatásra jogosult álláskereső.

A továbbiakban szó lesz a a Bajnai csomag második, 2010-tól életbe lépő változásairól, többek között a cafeteria elemek -üdülési csekk, érkezési utalvány, kultúra utalvány, iskolakezdési támogatás stb megadóztatásáról is.

Azonban 2009-ben ezek a cafeteria elemek még nem esnek semmiféle szigorított korlátozás alá! Használja ki még idén ezen adócsökkentő lehetőségeket!

A parlament elfogadta a 2010-es adócsomagot, és az önálló javaslatként benyújtott vagyonadótörvényt. A legnagyobb változások az szja-rendszerben lesznek, a cégek magasabb társasági adóval, kisebb járulékokkal és sok egyszerűsítéssel számolhatnak jövőre.

Változik az szja-alap, a kulcs, a sávhatár, és az adójóváírás.

Alapvető újítás lesz, hogy jövőre a személyi jövedelemadót már nem a bruttó bér után vonják le, hanem a bruttó bérhez hozzászámítják a 27 százaléknyi munkáltatói járulékot, (szuperbruttósítás) és az így képzett összeg lesz az szja alapja.

Ezt az adóalap növelést azonban három ponton ellensúlyozzák. Így akinek a bruttó bére havi másfél millió forint alatt van, jobban jár az átalakítással. Az szja kulcsát csökkentik, az adójóváírás összegét emelik és jóval nagyobb jövedelemhatárig engedik igénybe venni, valamint, és ez talán a legjelentősebb korrekció a három könnyítés közül az szja-táblán, az alsó sávhatárt a mainál lényegesen magasabban húzzák meg.

A számok nyelvén: (az idei évközi szabálymódosítás miatt) 2009-ben évi 1,9 millió forintig 18 százalékos az szja, az afeletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos adót kell leróni, sőt, évi 7,5 millió forintnál bejön a szolidaritási adónak becézett különadó, amely lényegében a harmadik, 40 százalékos szja-kulcs szerepét játssza.

Az adójóváírással legfeljebb évi 2,762 millió forintig lehet teljesen vagy részlegesen élni, és ami maximálisan havi 11 340 forinttal mérsékli az szja-t. Ehelyett jövőre a magasabb adóalap után évi 5 millió forintig 17 százalékos szja-t vonnak le, az afeletti adóalap után pedig 32 százalékot.

Az adójóváírás havi maximális összege 15.100 forintra tolódik fel, ezzel a teljes összeggel akkor lehet mérsékelni az szja-t, ha az illető évi bérből szerzett adóalapja nem éri el az évi 3,188 millió forintot, ha ennél több, de 4,698 millió forintnál kevesebb az adóalap, akkor pedig részlegesen lehet élni az adójóváírással.

Az szja-rendszer újrafazonírozása azt eredményezi, hogy 2010-ben havi másfél millió forintig mindenkinek több marad a zsebében a mai állapothoz képest, leginkább pedig a 240 ezer forintos bruttó bérű alkalmazottak hazavihető pénze emelkedik, az ő nettójuk havonta 17 ezer forinttal több lesz. A kormány kalkulációi szerint tízből kilencen teljes bérükkel az alsó szja-kulcs alá fognak kerülni.

Nagy jelentőségű, annak politikai vetülete miatt is az, hogy törvénybe iktatják a 2011-es szja-táblát is: 2011-ben az alsó szja-kulcs sávhatára évi 15 millió forintra változik.

Az szja-kedvezmények, -mentességek, más könnyítések erdejében jövőre rendet vágnak. A megszűnő illetve megmaradó kedvezményeket az alábbi összefoglaló mutatja:

Megszűnő szja-kedvezmények:

• Tandíjkedvezmény
• Alapítványi kedvezmény
• Háztartási kedvezmény
• Biztosítások kedvezménye
• Alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény
• Magán-nyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj kedvezménye

Megmaradó szja-kedvezmények:

• Családi kedvezmény
• Önkéntes pénztári kedvezmény
• Nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény
• Őstermelői kedvezmény

A munkaadó oldaláról is enyhítik a bérterheket. Az idén év közepétől 5 százalékos, a minimálbér kétszereséig terjedő járulékcsökkentést általánossá teszik. A tételes, havi 1950 forintos EHO megszűnik.

Mint szó volt róla, lesznek adóemelések is.

A jövedéki adónál az idén júliusi után jövő januárban újabb emelés jön. Egyfelől azért, mert a jövedéki adó minimumát hozzá kell igazítani az uniós szinthez, másfelől azért, mert az élőmunka-terhelés fedezetét meg kell találni. A benzin jövedéki adója év elején 10 százalékkal, a gázolajé 7,6 százalékkal emelkedik. A cigaretta jövedéki adója 9, az alkoholos italoké 10 százalékkal tolódik fel.

A gépjárműadó tételei mind a személy-, mind a tehergépjárművek esetén körülbelül 15 százalékkal emelkednek, mivel 3-6 év óta nem volt emelés, szól az érv.

Az adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont adó alá vonják. Nem csupán az adóparadicsomban bejegyzett cégből kivont, hanem az ott megtermelt jövedelmet is adóztatni fogják. 30 százalékos forrásadót vetnek ki az adóparadicsomban működő cégnek Magyarországról fizetett jogdíj, kamat és szolgáltatási díj után.

A 11 százalékos EHO 27 százalékra növekszik.

A rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelkedik, és jön a vagyonadó is, alapesetben a 30 millió forintnál drágább ingatlanok után.

Céges adózás:

A cégeknek is át kell rágniuk magukat az új törvényeken. A 4 százalékos különadó (a magánszemélyekéhez hasonlóan) megszűnik, csak a hitelintézeti járadék marad meg. Ám a társasági adó 16-ról 19 százalékra megy fel, és egy sor adókedvezmény, adóalap-korrekciós tétel kikerül a rendszerből. A beruházáshoz, a foglalkoztatáshoz, a jogdíj-, valamint a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó mentességek megmaradnak, de lesznek könnyítések is.

Cégeket érintő könnyítések:

• A vállalkozás a helyi iparűzési adót ezen túl az APEH-nek vallja be és fizeti meg. Nem kell telephelyenként külön bevallást készíteni.
• A munkaadói és munkavállalói járulék úgy szűnik meg, hogy mértékük beépül az egyéni és a tb-járulékba. Ezzel kevesebb jogcímen kell utalni pénzt az államkasszába.
• Bármely vállalkozás vezetheti euróban könyveit.
• A hitelintézetek és a prudenciális szabályokat alkalmazó pénzügyi vállalkozások is alkalmazhatják a veszteségelhatárolást, sőt, már a 2009-es adóévre is.
• A fejlesztési adókedvezmény feltételeit enyhítik: egy kkv-nek elegendő lenne félmilliárd forint értékű beruházást végrehajtania a mai 3 milliárdos megkötéssel szemben az adókedvezmény igénybevételéhez, és a mai 75-150 fős létszámbővítési feltételt is 20-50 főre írják át.
• Amely vállalkozásnak idéntől kellene növelnie a létszámot a 2008-as adóból érvényesített fejlesztési adókedvezmény feltételének megfelelően, az két évig mégsem kell teljesítenie, elegendő lenne megtartania 2010-ig a létszámot, és csak azt követően kellene növelnie azt.
• A 2008 végéig megképzett fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló határidő meghosszabbodik a mai 4-ről 6 évre.

Jön a vagyonadó!

Így kell majd fizetni:

A vagyonadót a lakóingatlanok után kell leróni. Ebbe beletartozik nemcsak a családi ház és a lakás, hanem az üdülő is, sőt a lakóingatlanhoz tartozó telek is. Egy üres telek után, bármennyit is ér, nem kell vagyonadót fizetni.

Teljesen mindegy, hogy ki a lakóingatlan tulajdonosa, magánszemély, egyéni vállalkozó, kft. vagy egyéb szervezet, vagyonadót kell fizetnie. Egészen pontosan a törvény úgy rendelkezik, hogy főszabályként az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonost terheli az adófizetési kötelezettség.

Ezért aztán ha valakinek külföldön van lakása, nyaralója, akkor azután, mivel azt a magyar ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza, nem kell vagyonadót fizetnie Magyarországon. Ugyanakkor, ha egy külföldi magánszemélynek vagy külföldi tulajdonú cégnek magyarországi lakóingatlanban van tulajdonrésze, akkor neki bizony a magyar államkasszába kell befizetnie az adót.

Életjáradékosok, haszonélvezők, lízingelők:

Az adó a tulajdonost terheli, de ha a lakóingatlanra vagyoni jogot (haszonélvezet, használat, kezelői jog, vagyonkezelői jog) alapítottak, akkor az ezen vagyoni jog gyakorlására jogosult személy a vagyonadó alanya. Példán érzékeltetve: az egyik szülő elhalálozásakor a lakásban levő tulajdonrészét két gyermeke kapja, de a házastársa haszonélvezetet kap. Ekkor az özvegynek kell megfizetnie az adót.

Mi van azzal a nyugdíjassal, aki egy életjáradék-programban vesz részt? (Azaz havonta valamilyen összegű járadékot kap egy cégtől, cserébe a cég tulajdonába kerül a lakás a szerződés megkötésekor, de a lakást a nyugdíjas használja.) A nyugdíjast a használat joga illeti meg, vagyis ebben az esetben is ő lesz a vagyonadó alanya, ám egy könnyítés miatt nyugdíjas lévén az adót nem kell megfizetnie. Azt az adóhatóság nyilvántartja, és az örökösre marad az adótartozás kiegyenlítése.

Aki úgy akarja elkerülni a vagyonadó-fizetési kötelezettséget, hogy a lakást kiskorú gyermeke nevére vásárolja meg, nem ússza meg. Ilyenkor az adót a tulajdonosnak, vagyis a kiskorú gyermeknek kellene lerónia, ám ő ezt praktikusan nem tudja megtenni, ezért törvényes képviselőjének kell fizetnie. (Az a megfontolás húzódik meg e mögött, hogy a kiskorú önmagától nem tudott volna lakástulajdonhoz jutni, ahhoz őt a törvényes képviselője (szülője) segítette, a lakás terheivel ugyanez a helyzet, vagyis a törvényes képviselőnek kell kiegyenlítenie a számlát.)

Ha valaki kiadja a lakását, akkor a vagyonadót neki kell megfizetnie, hiszen a lakás az ő tulajdonában marad, a lakást bérbe vevő személyt nem illeti meg olyan vagyoni jog, amitől rá szállna az adókötelezettség.

Csak kicsit tér el ettől a lízing esete: a lízingbe adó cég a lízingszerződés végéig tulajdonos marad, a lakás tulajdonjoga csak a szerződés lejárta után száll át a lízingelő magánszemélyre. Vagyis a lízingszerződés tartama alatt a lízingbe adót terheli a vagyonadó, és a magánszemélynek csak akkor kell adóznia, ha az övé lesz a lakás tulajdonjoga. Igaz, a lízingnél lehetnek még finomítások a törvényen.

Harminc- és tizenötmilliós adómentességi határ:

Nem minden lakóingatlan után kell vagyonadót leróni. Az, hogy kell-e fizetni, függ a magánszemély vagy szervezet tulajdonában álló lakóingatlanok (családi ház, lakás, üdülő) számától és értékétől.

Két részletben kell fizetni.

Az adót évente két egyenlő részletben kell leróni. Más-más határidőkhöz kell tartania magát egy magánszemélynek, egy áfás magánszemélynek és egy vállalatnak. Május 20. és szeptember 30. a két adófizetési határidő.

A vagyonadóról nem kell külön bevallást készíteni, az a rendes évi szja-bevallás egyik lapja lesz, illetve a társasági adó-, EVA bevallási nyomtatványon is külön lap lesz erre.

Akinek csak egy lakóingatlana van, csak akkor kell vagyonadót fizetnie, ha az legalább harmincmillió forintot ér. A törvény pontosan úgy szól: akkor mentesül a személy vagy szervezet az adótól, ha a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyül szolgáló lakásának értéke harmincmillió forintnál kisebb.

Az adót tehát az után az ár után kell megfizetni, amennyiért az ingatlan tulajdonosa el tudná adni adott évben lakását. (A forgalmi értéket nem lehet a lakáson levő hitel összegével csökkenteni.) Ezt azonban nem lehet pontosan megállapítani, ezért az adó alapját lényegében egy félig-meddig szubjektív tényező is befolyásolja: a tulajdonosnak meg kell becsülnie, hogy mennyit kaphatna lakásáért, ha el szeretné adni.

Aki két lakóingatlan tulajdonosának mondhatja magát, annak már egy tizenötmilliós adómentességi határra is figyelnie kell. Az egyik ingatlant akkor nem terheli vagyonadó, ha abban a lakcímnyilvántartás szerint és életvitelszerűen is él, és a lakás nem ér harmincmillió forintot, a másik lakás után pedig csak akkor nem kell adót fizetni, ha az nem drágább tizenötmillió forintnál.

Akinek három vagy még több lakóingatlana van, arra vonatkozik a fenti szabály, de a harmadik és minden további családi ház, lakás, üdülő után be kell csengetni a vagyonadót, függetlenül attól, hogy mennyi az ingatlan értéke.

Egy példán érzékeltetve: van egy huszonötmillió forintot érő lakásom meg egy tizennégymilliót érő lakásom. Ha a huszonötmilliósban lakom életvitelszerűen és a lakcímnyilvántartás szerint is, akkor sem ez, sem a tizennégymilliós nem adóköteles. De ha a tizennégymilliós lakásomban lakom, lakcímkártyámon is az áll, akkor a tizennégymilliós nem adózik, de a huszonöt milliós (mint második, tizenötmilliónál értékesebb) ingatlan után már fizetni kell.

Ha van egy harmadik ingatlanom is, érjen az akár csak négymillió forintot, arra mindenképpen kell fizetnem vagyonadót.

Vannak hibák:

A törvény néhány ponton lyukas. Előfordulhat, hogy az összességében harmincmilliónál nagyobb értékűek az egy tulajdonoshoz tartozó lakások, mégsem kell adót fizetnie. Ez akkor történhet meg, ha valakinek a lakcímnyilvántartás szerinti lakása mondjuk huszonkilencmillió forintot ér, a második lakása meg tizennégymilliót. Ekkor mindkét lakóingatlannál meg lehet úszni az adót, holott negyvenhárommilliót érnek összesen.

Nem lesz kettős adóztatás:

A vagyonadó a központi költségvetést illeti meg. A lakóingatlan után azonban a helyi önkormányzat is kivethet kommunális, építmény- vagy telekadót. A kettős adóztatást úgy kerüli el a kormány, hogy a vagyonadó összegéből le lehet vonni az önkormányzat által kivetett adót.

A törvénynek van még egy vitatott pontja. Egy 29 999 999 forintos lakás után nem kell majd vagyonadót fizetni. De ha csak egyetlen forinttal is drágább lenne az adott ingatlan, akkor már adózni kell. Tehát egy 29 999 999 forintos lakásra egyetlen fillér vagyonadót sem kell fizetni, viszont egy 1,- forinttal értékesebb lakásért már hetvenezer forintot. Éppen ez az a pont, amelynél felmerülhet, hogy nem sérti-e a szabályozás a vagyonarányos közteherviselés alkotmányos elvét.

Nem éri meg az anyóst résztulajdonossá tenni:

Kulcstényező, hogy a vagyonadót a lakóingatlanra vetik ki, nem a lakóingatlanban levő tulajdoni hányadra. Vagyis ha egy harminckétmilliós lakásban fele-fele részben tulajdonos férj és feleség (és más lakóingatlana egyiküknek sincs), akkor nem azt kell nézni, hogy a férjnek tizenhatmilliót ér a lakás tulajdon-része, meg a feleségének is ennyije van. A szabály úgy szól, hogy a lakás harminckétmilliót kóstál, ezért vagyonadót kell fizetni, és a vagyonadó összege fele-fele arányban oszlik meg férj és feleség, mint tulajdonosok között.

Így aztán lehet olyan extrém helyzet, hogy valakinek három lakásban is van töredék tulajdonrésze, alig érnek valamit egyenként, együttesen sem egetverő a lakásvagyon, a harmadik után valamennyit mégis kell fizetnie. Például három darab tízmilliós lakásban huszonöt-huszonöt százalékos tulajdoni hányada van valakinek, az egyikben lakik, két lakás után mentesül a vagyonadó-fizetési kötelezettség alól, de a harmadik lakás után a vagyonadó negyedét neki kell megfizetnie.

Mindenesetre a törvénynek ez a passzusa gátolja meg azt, hogy az adókötelezettségtől úgy próbáljon megszabadulni valaki, hogy az ingatlant gyorsan tulajdonrészekre darabolja, papíron tulajdonossá teszi feleségét, gyerekeit, anyósát, apósát.

Nem a számított érték alapján kell fizetni

Az adó alapja tehát a forgalmi érték. A törvény azonban tartalmaz egy mellékletet is, amellyel az úgynevezett számított értéket lehet megkapni. Ennek szerepét azonban sokan félreértik.

A számított értékre vonatkozó segédlet két nagyobb részből áll. Az első rész fix négyzetméterárakat tartalmaz Budapesten kerületenként, az egyes megyékben pedig megyei-jogú város, város, község bontásban, egylakásos lakóépületben levő lakásra, többlakásos lakó- vagy egyéb épületben levő lakásra, valamint üdülőre vonatkozóan.

A törvénytervezet szerint például a főváros III. kerületében álló egylakásos lakóépületben levő lakás (praktikusan családi ház) négyzetméterára négyszázezer forint, egy többlakásos épületben levő lakásé háromszázezer forint, egy üdülőé kétszázötvenezer forint.

Nógrád megyében egy családi háznak, ha megyei jogú városban található, akkor száznegyvenezer forint négyzetmétere, ha városban van, akkor százharmincezer, ha egy Nógrád megyei községben fekszik, akkor nyolcvannyolcezer forintot ér m²-re.

Fontos fogalmak:

A számított érték kiszámításánál kulcsfogalom a hasznos alapterület. A hasznos alapterület a teljes alapterületnek az a része, amelynél a belmagasság legalább 1,9 méter.

A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó pince, padlás (kiegészítő helyiség) kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének ötven százaléka tartozik az alapterületbe.

A melléklet második része korrekciós tényezőket sorol fel. A lakás hasznos alapterülete és a melléklet első részében feltüntetett négyzetméterár összeszorzásával kapott értéket ezek a korrekciós tényezők módosíthatják. Számít, hogy mikor épült az az épület, amiben a lakás van; az épület átesett-e teljes felújításon; hány szoba van a lakásban; milyen a tájolása; hányadik emeleten van, és van-e lift; milyen a komfortfokozata.

Így például a hasznos alapterület és a négyzetméterár szorzatából adódó összeget emeli tizenöt százalékkal, ha a társasházat tíz éven belül építették, viszont egy panelházban levő lakás tíz százalékkal olcsóbbá válik. Ha van a lakáshoz gépjárműtároló, az öt-tíz százalékkal dobja meg a szorzatot, ha a lakás az alagsorban van, akkor a szorzatot huszonöt százalékkal lehet csökkenteni. A korrekciós tényezőket sorban össze kell szorozni.

A számított érték ezek alapján adódik. A számított érték jelentősége csak az adóbevallás elkészítésénél jön elő, a számított érték szerepe erre korlátozódik. Bármekkora is a számított érték, az adót a tényleges forgalmi érték alapján kell fizetni. Vagyis ha egyetlen lakása van valakinek, és a forgalmi értéke huszonhatmillió forint, de a törvény melléklete alapján adódó számított értéke harminckétmillió, akkor nem kell adót fizetnie, hiszen a forgalmi érték alatta marad a harmincmilliós adómentességi határnak.

Adóbevallást azonban kell benyújtani, mivel a számított érték a bűvös harmincmilliós határ felett van. De a bevallásban a tényleges forgalmi értéket is fel kell tüntetni, és nem kell adót fizetni. (Adóbevallást természetesen akkor is kell készíteni, ha a számított érték nem éri el az adómentességi határt, de a lakás ténylegesen többet ér az adómentességi határnál.)

Ha a lakás tulajdonosa szerint ingatlana nem ér harmincmilliót, a számított érték mégis meghaladja a határt, és ezért bevallást ad be, akkor a labda az APEH-hez kerül. Az állami adóhatóság saját költségre értékbecslőt fogadhat fel, és a szakember felbecsülheti az ingatlan értékét. Ha az ingatlan-értékbecslő véleményét alapul véve az adóhivatal mégis úgy látja, hogy a lakás tényleges forgalmi értéke több, mint harmincmillió, adófizetésre kötelezi a tulajdonost. Az adóhatósági határozatot azonban meg lehet támadni, sőt bírósági útra is lehet terelni az ügyet, ha a tulajdonos nem ért egyet az APEH-hel.

Két megfontolás húzódhat meg a számított értékre vonatkozó rendelkezés mögött. Egyrészt, az adóelkerülők elrettentése. Másrészt ennek révén az APEH vélhetően sokkal több bevallást fog kapni, mint ahány tulajdonosnak fizetnie kell, Így az AEPH adatbázist építhet az információkból, és az adatoknak később, a törvény finomításakor nagy hasznát veszi a törvényalkotó.

Adókulcs, kedvezmény, mentesség, adófelfüggesztés:

A vagyonadónak három adókulcsa lesz. harmincmilliós adóalapig 0,25 százalék, a harminc- és ötvenmillió közötti rész után 0,35 %, az ötvenmillió feletti rész után 0,5 százalék az adómérték. Vagyis egy hatvanmilliós háznál a harmincmilliós részért 0,25 százalékot, húszmilliós adóalapra 0,35 százalékot, tízmilliós adóalapra pedig 0,5 százalékot kell felszámítani, így jön ki az évi 75 ezer + 70 ezer + 50 ezer = 195 ezer forint adó.

Kisebb változások:

• Az állami és önkormányzati intézményeknek, egyházaknak nem kell vagyonadót fizetniük, sőt szakszervezeti üdülők után sem.
• Adófelfüggesztés ideje alatt az eredeti elképzeléssel szemben mégsem számolnak fel kamatot. A parlament ezt nemrég elfogadta.
• A vagyonadótörvénybe könnyítéseket is beépítenek, így az adót vagy egyáltalán nem kell megfizetni, vagy annak csak egy részét kell leróni, de el is tolható időben az adó megfizetése. A könnyítés három formája az adómentesség, az adófelfüggesztés és az adókedvezmény. Nyugdíjasok, nagycsaládosok, munkanélküliek, kiskorú örökösök, lakást felújítók, műemlékvédelem alatti épületben lakók az érintettek.

Talán tudtam segíteni, hogy követhetőbbek legyenek a változtatások