forrás:http://www.youtube.com/watch?v=nsqTM07DMQ4

Közzétette: Tapolczaichannel , dátum: 2012.03.21.

A felszólalás szövege:

DR. TAPOLCZAI GERGELY, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság előadója: (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos előterjesztés fekszik előttünk: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló T/5000. számú törvényjavaslat, ami jelentős mértékben fogja megváltoztatni az eddigi struktúrát.

A törvényjavaslat célja teljesen egyértelmű: átláthatóbbá tenni, egyszerűbbé tenni az eddigi ellátási rendszert, elősegíteni a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását. De el kell választanunk két fogalmat: az öregségi nyugdíjat és a szociális ellátásokat. Az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és 16 igen szavazattal és 3 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.
Miért is fontos ez a törvényjavaslat? Az európai fogyatékosságügyi stratégia 2010-2020 céljai között szerepel a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási rátájának a növelése, összhangban az európai uniós foglalkoztatási növekedési stratégiával. Ennek az a célja, hogy a foglalkoztatási ráta 75 százalékos legyen 2020-ra.

Ez értelemszerűen a fogyatékossággal élő személyekkel is foglalkozik. Mindenki tudja, hogy az európai országok többsége, így Magyarország is elöregedő társadalom, egyre több nyugdíjaskorú van, és egyre kevesebb az aktív munkavállaló.

Tehát a magyar államnak is rá kell lépnie erre az útra, amely a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását növeli. Nemcsak szónokolni kell erről, hanem törvényt is kell alkotni.

A magyar államnak mindenképpen változtatni kellett ezen a régi rendszeren. Amennyiben a népesség 10-12 százaléka kap bármilyen rokkantsági vagy egyéb ellátást, vagy ehhez hasonló ellátást, ez egy döbbenetes szám a többi országhoz képest is, nagymértékben megterheli ez a magyar társadalom teherbíró képességét is. Vagyis növelni kell a foglalkoztatási rátát, az aktív munkavállalók számát is, és racionalizálni kell a szociális védőhálót.

A törvényjavaslat egyértelmű koncepció mentén készült. Az eddigi rendszerben három kategóriába sorolták a megváltozott munkaképességű személyeket. Hangsúlyozom, hogy a mostani törvényjavaslat nem érinti az első két csoport tagjait, az I. és a II. csoport tagjait, csak a III. kategóriát. Ebből a nem rehabilitálható személyek továbbra is megkapják az ellátásaikat, a rehabilitálható személyeket pedig vissza kell vezetni a munkaerőpiacra rehabilitációs szolgáltatások és rehabilitációs kártya segítségével. Tehát az összesen 936 ezer emberből, aki bármilyen rokkantsági ellátásban részesül, összesen 111 ezer embert érint ez a törvényjavaslat, ezenfelül 84 ezer, szociális járadékban részesülő személyt is.
A bizottságban több olyan vélemény is elhangzott, hogy a korábbi években, évtizedekben történtek visszaélések a rendszeren belül. Érthető, hogy a rendszerváltás után nagyon sokan menekülőpályaként választották ezt. Ez az állapot a továbbiakban nem tartható fenn, a társadalom teherbíró képessége véges. Nagyon sok támadás éri a kormányzati terveket is, hogy hogyan akarják megoldani ezt a kérdést. Ezért is üdvözöljük ezt a megoldást, hogy azok, akik nem válaszolnak a nekik kiküldött tájékoztatóra, azok nem fognak ellátást kapni. Vagyis hogyha vannak is ezzel visszaélők, akkor ők saját magukat fogják kiemelni ebből a rendszerből. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Akik valóban jogosultak, ők továbbra is meg fogják kapni az ellátást.

Kérem képviselőtársaimat, támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)