1. A vakok hagyományos eszköze a személyi számítógép használatához DOS operációs rendszer alatt: a BraiLab PC

A személyi számítógép a 80-as évek végére nyugaton, majd a 90-es évek közepére hazánkban is általánosan elterjedt eszközzé vált. Ez volt a DOS-korszak. Aki nem ismerné: a DOS karakteres kezelőfelületű operációs rendszernél a képernyőn fekete alapon egyforma nagyságú fehér betűk és jelek, vagyis karakterek sorakoznak, a billentyűzetet elég hozzá használni, egérre nincs szükség.

Ugyancsak a 90-es évek elejére érte el a gépi beszédelőállítás kutatása azt a szintet, hogy már a számítógépek képernyőüzeneteit felolvasó eszközök is megszülethettek a vak emberek számára.

A magyar kutatók a nemzetközi fejlődéssel lépést tartva dolgoztak. Ennek köszönhetően Magyarországon a vakok számára már 1991-ben forgalomba kerülhetett dr. Arató András és munkatársai (KFKI Beszéd- és Rehabilitáció-technológiai Osztály) BraiLab PC-je. Ez egy több szoftverből álló programcsomagot és egy a nyomtatóportra köthető hardver elemet: egy zsebrádióhoz hasonlító úgynevezett beszélőegységet tartalmaz. A beszélőegység gépies monoton férfihangon beszél. Kimondja az éppen leütött billentyű nevét, valamint felolvassa a képernyőn megjelenő szövegeket, hangsúlyozza a pontot, a vesszőt, kettőspontot, pontosvesszőt, felkiáltójelet, kérdőjelet is. A beszéd paraméterei változtathatóak bizonyos mértékig: hangmagasság, sebesség, tagoltság, stb. A BraiLab PC tehetséges fejlesztői négy újabb verzióval és a Brailab CD nevű újabb gyártmányukkal sikeresen fejlesztették tovább a terméket, és általános elégedettség alakult ki a készülék vak használói körében. Így jöhetett létre mintegy tíz évvel ezelőtt az a szerencsés helyzet, hogy hazánkban a vakok körében is a látókkal egyidőben terjedhetett el szélesebb körben a személyi számítógép.

A személyi számítógépen DOS rendszer alatt végzett különféle munkákhoz számos nagyon jól használható program született. Ilyen például a magyar fejlesztésű kiváló Recognita karakterfelismerő program a nyomtatott könyvek beszkennelt képének számítógépes szövegállománnyá alakítására (lásd: 6. fejezet) vagy a Microstar többablakos szövegszerkesztő program.

A történelemben először fordult elő, hogy egy fontos eszközt vakon is ugyanolyan jó teljesítménnyel lehet használni mind a tanulás, mind a munkavégzés terén, mint látóként! Ehhez mindössze a beszélőegységgel és egy lapszkennerrel kell kiegészíteni a szokásos számítógép-konfigurációt. Sőt, el lehet mondani, hogy a DOS rendszer használatában a vak számítógéphasználók általában még ügyesebbek is a látóknál! Mivel rákényszerül, még a nem számítástechnikai érdeklődésű vak felhasználó is, például egy jogászszakértő vagy egy bölcsészszakos diák is, általában virtuóz ügyességgel sajátítja el a billentyűzethasználatot, azonnal fejből alkalmazza a parancsutasítások százait az alapbeállítások, a fájl- és könyvtárkezelés vagy a különféle programok használata során. A legegyszerűbb vak felhasználók is kapásból úgy írnak futtatható parancsállományokat (batch fájl), hogy az már kisebbfajta programozói tudásnak felel meg. Ekkoriban nevelődtek ki azok a tehetséges vak programozók is, akiket máig neves hazai cégek alkalmaznak a karakteres kezelőfelületű munkahelyi operációs rendszereknél informatikai munkákra.

2. Újabb fejlődés: képernyőolvasó szoftverek a Windows használatához vakoknak