A személyi kedvezmény az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél a havi minimálbér 5 százalékával. Sokan titkolják betegségüket, és csak az éves adóbevallás elkészítésekor számolják el a kedvezményt.Ebben az évben 2013. május 21-e a magánszemélyek 2012. évi személyi jövedelem-adóbevallásának benyújtási- és a megállapított adó megfizetésének a végső határideje. Azok a magánszemélyek, akiknek lehetőségük van valamilyen kedvezményt igénybe venni az adójukból, a végső határidőt megelőzően szeretik benyújtani a bevallásukat, hiszen részükre egy bizonyos adóösszeg visszajár.

Tudni kell, hogy a 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, különadót nem kell megfizetni. Ha a visszaigényelhető adó összege nem éri el a 100 forintot, azt az állami adóhatóság sem téríti vissza.

Amennyiben a magánszemélynek a levont és befizetett adóelőlegből visszatérítés jár, azt az adóbevallása alapján – feltéve, hogy az hibátlan – a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza az állami adóhatóság.

Már nagyon régen hatályban lévő adókedvezmény, amely az összevon adóalap számított adóját csökkenti, - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 40.§-ában meghatározott – ún. személyi kedvezmény. Eszerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján, a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta, az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (=személyi kedvezmény).

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából

• a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá,
• aki rokkantsági járadékban részesül.

Miért éppen most foglalkozunk ezzel a kedvezménnyel, - amit a cégeknél „súlyosan fogyatékos kedvezmény”-nek szoktak hívni, - pedig már év közben is igénybe lehetne venni az adóelőleg megállapítása során, ha a dolgozó nyilatkozik? De nem teszi, inkább eltitkolja a betegségét, mert fél, hogy elveszítheti az állását. Ezért nagyon gyakori, hogy a személyi kedvezményt csak az éves adóbevallás elkészítésekor számolják el a magánszemélyek. Érthető ez a hozzáállás, mert vannak olyan krónikus egészségi problémák, melyekkel dolgozni lehet, és túlzás ezeket súlyos fogyatékosságnak nevezni még akkor is, ha az érintett állapota végleges. Gondoljanak például a laktóz-érzékenységre, vagy a cukorbetegségre.

A kedvezményre jogosultság megállapításához az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni.

Eszerint az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 26. pontja alapján - súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki - a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával - a kormányrendelet mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved, vagy a mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került. Ezen kívül a kedvezmény igénybevételére jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. (Megjegyzem, hogy a kormányrendelet mellékletében felsorolt betegségek nagy része nem tesz alkalmassá munkavégzésre. Adott esetben a 2.§ értelmezése is szükséges!)

forrás:http://ado.hu/rovatok/ado/szja-csokkento-tetelek-a-szemelyi-kedvezmeny