Míg korábban a munkaképesség-csökkenést vizsgálták, addig a jelenleg is hatályos szabályozás az egészségkárosodás mértékét teszi meg mércéül, melyet a megújult nevű Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet (ORSZI) szakértő testülete hivatott megállapítani. Ez előbbinek azért is van jelentősége, mert így az egészségkárosodás mellett a szakmai munkaképesség változását, illetve a rehabilitáció lehetőségeit (ide értve a rehabilitáció irányát, a rehabilitációs szükségletet, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamot) is vizsgálni kell. Ennek következtében komplett rehabilitációs tervet kaphat a kezébe a vizsgált személy.

Amennyiben a megváltozott munkaképességű személyt a szakértői testület esélyesnek találja, hogy – rehabilitációt követően - még visszatérjen a munkaerőpiacra (tehát rehabilitálható), a korábbi rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs járadékot állapítanak meg számára. Ez persze nem ilyen „egyszerű”, hiszen ehhez szükséges még bizonyos életkorhoz kötött- szolgálati idő igazolása (hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény 24.§) , valamint az egészségkárosodás mértékét és kereseti korlátot is meghatározza a jogalkotó. Az egészségkárosodás 50-79%-os mértéke mellett további feltétel, hogy képzettségének megfelelő munkakörben rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, valamint kereső tevékenységet vagy nem folytat, vagy jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy hónapban elért jövedelme átlagánál. A rehabilitációs járadék célja a munkaerőpiaci visszailleszkedés.

Az egészségkárosodás (összervezeti) (ÖEK) és a munkaképesség-csökkenés (MKCS) egymáshoz viszonyuló mértékeiről bővebben:

(http://www.slepecs.hu/download/pdf/20081124%20A%20rokkantositas%20uj%20szabalyai.pdf)

A rehabilitációs járadék legfeljebb három évig jár a jogosultnak, ez alatt az idő alatt azonban a jogalkotó a munkaügyi központtal való együttműködési kötelezettséget ír elő. Ez a rehabilitáció irányától függ, melyet a munkaügyi központ és a rehabilitált között megkötött rehabilitációs megállapodásban rögzítenek. Aki ezt a megállapodást megszegi, számíthat a rehabilitációs járadék elvesztésére. A megállapodás keretében így tipikusan arra kell kötelezettséget vállalni, hogy a felkínált megfelelő munkahelyet, valamint a térítési kötelezettséggel nem járó képzéseket elfogadja, illetve meghatározhatják a felek az önálló munkahelykeresési formákat, a kapcsolattartás módját, valamint a rehabilitációs szolgáltatásokat.

A járadék összegét a rokkantsági nyugdíj 120%-ában határozták meg. Az így megállapított járadéknak azonban csak a fele illeti meg azt az igyekvő munkavállalót, aki a járadék folyósítása idején három egymást követő hónapon keresztül - átlagkeresettel számolva - eléri a rokkantsági nyugdíj alapját képező jövedelem 90%-át.

A rehabilitációs járadék nem keverendő össze természetesen a rehabilitációs hozzájárulással. Ez utóbbit az a húsz főnél nagyobb munkavállalói létszámú munkáltató fizeti meg, akinél az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (úgy nevezett kötelező foglalkoztatási szint). Ez az összeg 2010-ben látványosan emelkedett, hiszen az eddigi 177.600,-Ft/fő/év helyett 964.500,-Ft/év.

Válasz

szia marika!nem igazán értem ezt a cikket.kérlek segíts.
mi a rehabilitációs járadék,kiknek jár!?
én szociális járadékot kapok közel10 éve,-amely azt jelenti hogy egészségkárosodásom mértéke42%. de ugyanakkor rendszeres orvosi rehabilitációban részesülök./3-havonta/.évek óta.oly nagymértékű a csontritkulásom,és ezáltal állapottrosszabodás ált be,.nos az a probléma hogy kérheteném állapottroszabodás címén ujabb felülvizsgálatot,de sajnos kell hozzá korházi zárójelentés ami nekem nincs,mivel a kezelésköltségét nem fedezi a szociális járadékom öszege.így nem tudok mit tenni.köszi:icu

Válasz