Lakásfenntartási támogatás 2014

Szociálisan rászorult háztartások számára lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot állapíthat meg a települési önkormányzatnak a jegyzője, amennyibn a támogatást igénylők megfelelnek a jogosultság feltételeinek.
Abban az esetben igényelhetik ha a háztartásnak a tagjai lakás céljául szolgáló helyiség vagy nem lakás céljául szolgáló helyiség fenntartásánál felmerülő rendszeres kiadásokat nem tudják fedezni vagy nehezen tudják fedezni.

Ezek a kiadások lehetnek:
- víz
- villanyáram
- gáz
- távhő
- csatornahasználati
- szemétszállítás
- lakbér esetleg albérleti díj
- lakáscélú banki kölcsön törlesztése
- tüzelőanyag költsége.
A lakásfenntartási támogatásnak két formája létezik, és a szabályozást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( szociális törvény) tartalmazza, de az igénylő (kérelmező) lakhelye szerinti illetékes képviselő testület, az általuk megalkotott önkormányzati rendeletben meghatározhatja a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság más feltételeit is . A képviselő testület által hozott rendelkezések vonatkozhatnak a kérelmezőnek, és az ellátás jogosultjának lakókörnyezetének rendezettségének biztosítására .
A törvény a lakásfenntartási támogatás két formáját különbözteti meg :
- normatív lakásfenntartás
- lakásfenntartási támogatás, amelyet azoknak a személyeknek állapítanak meg, akik részesülnek az adósságkezelő szolgáltatásban.

Elsősorban azokhoz a lakásfenntartási kiadásokhoz kell nyújtani a a természetbeni ellátást, amelyek a legjobban veszélyeztetik a rászorult lakhatását, amennyiben nem tudja rendezni a költségeket.
Szintén a törvény szabályozza hogy csak egy jogosult számára nyújtható a támogatás ugyanarra a lakásra, függetlenül attól hogy hány személy vagy háztartás van az adott lakásban. Viszont külön lakásnak minősülnek az albérlet, a társbérlet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakásnak a lakrészei.

1. A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a feltételei:

- azoknál a családoknál, ahol a meghatározott jövedelemszint alatt élnek, a lakásfenntartási támogatást nem a tényleges lakásfenntartási kiadásokat figyelembe véve kapják, hanem a szociális törvény által meghatározott elismert költségek figyelembevételével állapítják meg, mert előfordulhat hogy kisebb a rezsi a lakás komfortfokozata miatt, nincs áram vagy fűtés.
Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultnak a háztartásában az 1 fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem lehet több mint a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 százaléka, 2014-ben 71.250 forint és a háztartás tagjai közül senki sem rendelkezik vagyonnal.
Azok a személyek, akik részesülnek adósságkezelő szolgáltatásban, az időtartam alatt jogosult lakásfenntartási támogatásra, de nem kaphat normatív lakásfenntartási támogatást is ugyanazon időszakban. Amennyiben olyan gáz vagy áramfogyasztást érő készülék működik a háztartásban, amelyik előre fizetős, ez esetben magát a támogatást vagy annak egy részét természetben kell nyújtani olyan módon, hogy lehetséges legyen a készülék működtetése.

Az elismert lakásnagyság és költsége a normatív lakásfenntartási támogatás esetében:
Elismert lakásnagyság:
- 35 nm , ha a háztartásban egy személy lakik
- 45 nm, ha két személy lakik a háztartásban
- 55 nm, ha három személy lakik a háztartásban
- 65 nm, ha négy személy lakik a háztartásban
- 65 nm és ha négy személynél több lakik a háztartásban személyenként növekszik 5 nm-el, de maximum a jogosult által lakott lakás nagysága.

Az elismert havi költség:
- a normatív lakásfenntartási támogatás esetében a négyzetméterre számolt havi költség és az elismert lakásnagyság szorzata. Az elismert költséget az az évi költségvetési törvény határozza meg az energiaárak függvényében.
Fogyasztási egység:
A lakásfenntartási támogatásra vonatkozóan a fogyasztási egység nem más mint – ” a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma”, így:
-1.0 a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma
- 0.9 a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma
- 0.8 minden további nagykorú tagjának arányszáma
- 0.8 a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként
- 0.7 a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma pedig tagonként

A szociális törvény tartalmaz még további, az arányszámokat növelő tényezőket ilyenek például: emelt összegű családi pótlék, gyám, nevelőszülő neveli a gyermeket, stb. (1993. évi III. tv. 38. § (2a)-(2c) bek.)
A normatív lakásfenntartási támogatás időtartama:
- A normatív lakásfenntartási támogatást a törvényelőírása szerint egy évre kell megállapítani.

A normatív lakásfenntartási támogatás összege:
- az elismert lakásfenntartási költség 30 %-a, abban az esetben ha a kérelmező háztartásában az 1 fogyasztási egységre jutó jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a nyugdíjminimumnak) 50%-át, ez az összeg 2014-ben 14.250 forint.
- abban az esetben ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem több mint a nyugdíjminimum 50%-a, a támogatás összege a következőképpen kerül kiszámításra: a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de nem lehet kevesebb mint 2500 forint.

A törvény felhatalmazást ad a települési önkormányzatnak, hogy rendeletet alkosson, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében:
- előírhatja a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás, ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartását,
- valamint az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettséget írhat elő.
Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget az előírásoknak, a kérelem elbírálása vagy a támogatás folyósítása idején a jegyző 5 napos teljesítési határidő kiszabásával felszólíthatja a tevékenység elvégzésére, amennyiben ezután sem tesz eleget a kötelezett, akkor a kérelmét elutasítják vagy ha már folyósítják a támogatást, azt azonnal beszüntetik.
A fenti okok miatt elutasított kérelem vagy folyósítás megszüntetésének jogkövetkezményei:
- Ha a jegyző ha a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a lakókörnyezet nem megfelelő módon való rendben tartása okára hivatkozva utasítja el, vagy a már megállapított lakásfenntartási támogatást ez okból megszünteti, ugyanarra lakásra vonatkozóan-
- a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül
- a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetében a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában adható. (“1993. évi III. tv. 38. § (10) bek.”).

A kérelem benyújtásának helye és módja:
- az igénylő lakóhelye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalában, városokban a szociális irodán, kell benyújtani, a helyszínen ingyenesen beszerezhető nyomtatványon, ennek pontos tartalmát 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
- teljesen illeték és költségmentes az igénybenyújtás és az eljárás is.
- ha a személy adósságkezelési szolgáltatásban részesül, nem kell külön kérelmeznie a lakásfenntartási támogatást. Ha az adósságkezelési szolgáltatás megszűnése miatt szűnik meg a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság is, akkor a jegyző hivatalból megvizsgálja, hogy normatív alapon meg lehet-e állapítani továbbra is a lakásfenntartásra való jogosultságát.

A lakásfenntartási támogatás folyósítása:
- ha a jegyző megállapítja a kérelem jogosságát, akkor a lakásfenntartási támogatás összegét havonta utalja át a határozatban megjelölt szolgáltatóhoz vagy pénzintézethez.ű A kérelmező nagyon ritka esetben kapja meg a támogatást készpénzben, általánosságban közvetlenül nem jut hozzá az összeghez mert így biztosított, hogy a jogosult tényleg a lakás költségeinek fedezésére fordítja a támogatás.
Abban az esetben ha előfizetős gáz vagy áramfogyasztás mérő készülék működik a lakásban , ilyan esetben a támogatást teljes egészben vagy csak egy részét a készülék működtetését lehetővé tévő formában nyújtja az illetékes.

Jogosulatlanul igénybe vett támogatás következményei:
- az a személy, aki a lakásfenntartási támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe , és a támogatás elnyerése érdekében hamis adatokat jelöl meg, vagy nem tájékoztatja a kérelmet elbíráló szervet az általa ismert hibás adatokról, köteles az addig igénybevett támogatást az elrendeléskor érvényes jegybanki alapkamatokkal együtt visszafizetni.

Jogorvoslat:
- Ha nem ért egyet a kérelmező a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos határozattal, annak közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, a lakóhelye szerint illetékes megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához kell címezni, viszont a sérelmezett határozatot hozó jegyzőnél kell benyújtani a fellebbezést.
- A határozatban foglaltakat teljesíteni kell a fellebbezésre való tekintet nélkül, akkor, ha a fellebbezésben csak a megállapított pénzösszeg mértékét vitatják, mert esetleg kevésnek tartja a kérelmező.