A csökkent mozgásképességűek könnyebben tudnak repülővel utazni az Európai Unióban múlt hét csütörtöktől, mert életbe lépett az az uniós rendelet, amely előírja a légitársaságoknak és a repülőterek üzemeltetőinek az ilyen személyek minden diszkrimináció nélküli kiszolgálását. Ferihegy már korábban is megfelelt a szigorúbb szempontoknak, ráadásul a magyar légikikötővel az érintettek is elégedettek. A Malévval ugyanakkor akadtak problémák.

Jelenleg az EU lakosságának mintegy 10 százaléka tartozik a korlátozott mozgásképességűek kategóriájába: mindenekelőtt a mozgássérültek, illetve olyan idős emberek, akik képtelenek a modern repülőtereken belüli, hatalmas távolságok végiggyaloglására. S bár a legtöbb repülőtér, illetve légikikötő komoly erőfeszítéseket tesz az illetők helyzetének javítására, egyelőre nem mindenütt kapják meg a teljeskörű és ingyenes segítséget. Ezen akart változtatni az EU, amikor 2006 júliusában elfogadott egy új rendeletet ebben az ügyben: ennek a jogszabálynak az első része lépett életbe múlt csütörtökön.

A mostantól hatályos szabályok szerint az uniós repülőterekről induló járatoknál a légitársaságok, illetve az utazási irodák pusztán a korlátozott mozgásképesség miatt ezentúl nem utasíthatják el senkinek az utazását - pontosabban csak akkor van erre lehetőségük, ha biztonsági szempontok miatt kényszerülnek e lépésre, s akkor is ezt alaposan meg kell indokolniuk.

2005-ben a Ryanair ír fapados légitársaság nem volt hajlandó felvenni egyik járatára egy csoport vak embert. A cég ezután számos bírálatot kapott, s kénytelen volt változtatni szabályozásán, de még ma is 4 főben korlátozza az egy-egy repülőgépen szállítható, valamilyen szempontból korlátozott képességű személyek számát. Az EU-bizottság egyik szóvivője szerint például az efféle megkötés tiltott lesz ezentúl az Európai Unióban.

Az uniós jogszabálynak van két másik része is, amelyek jövő júliusban lépnek majd hatályba. Ezek azt írják elő, hogy a repülőtereknek a szolgáltatások egy meghatározott körét (például segítség a hosszú folyosókat maguktól megtenni képtelen embereknek) ingyen kell nyújtaniuk, illetve az EU területéről induló repülőgépeken a légitársaságok szintén ingyen kell hogy szállítsák a kerekes székeket, vagy a vakvezető kutyákat. A tagállamoknak emellett létre kell hozniuk egy-egy szervezetet az előírt szabályok betartásának ellenőrzésére, s a korlátozott mozgásképességű személyek - ha úgy érzik, hogy jogaikat nem tartották be, s panaszukra a repülőtér üzemeltetőjétől, vagy a légitársaságtól nem kaptak megfelelő választ - ezekhez az országos szervekhez fordulhatnak.

A légitársaságok is érintettek

A változtatások, átalakítások természetesen a hazai légitársaságokat és a Ferihegyi repülőteret is érinthetik. Kázmér Natasa, a Wizz Air diszkont légitársaság kommunikációs igazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy a légitársaságok számára nem fogalmaz egyértelműen a rendelet, vannak bizonyos biztonsági megfontolások, amelyeket az új szabály figyelmen kívül hagy.

Ilyen például, hogy minden légitársaság más-más létszámban határozza meg az egyszerre szállítható mozgáskorlátozottak számát. A Wizz Airnél ez a létszám tíz fő, ( 180 férőhelyből), amelyből lefgeljebb öt fő lehet kerekesszékes. A szóvivő elmondta, hogy ezekre a korlátozásokra a biztonsági előírások miatt van szükség. Például szigorú szabályok határozzák meg, hogy a mozgáskorlátozottakat mennyi idő alatt kell evakuálni a repülőgépből szükség esetén. Amennyiben egyidejűleg tíznél több mozgáskorlátozott szeretne utazni a Wizz Air járatain, a légitársaság két külön járaton oldaná meg szállításukat, de a szóvivő szerint erre még nem volt példa.

Kázmér Natasa elmondta, hogy a Wizz Air flottájában közlekedő Airbus gépek megfelelnek a gyártó idevonatkozó előírásainak, így a rendelet nyomán nagy átalakításokra nem lesz szükség a repülőgépeken. A szóvivő szerint ugyanakkor további vita várható még az ügyben. A légitársaságok szempontjából arra van szükség, hogy a hatóságok pontosabban szabályozzák a kérdést, valamint egyértelműbb előírásokat kell megfogalmazniuk a gyártók felé.