Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ alelnöke tájékoztatást ad a tizenharmadik havi nyugdíjjal és családi pótlékkal kapcsolatos változásokról, melyek az alábbiakban olvashatóak:f/b]

[b]Tizenharmadik Havi Nyugdíj

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. Törvény módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény Tizenharmadik havi nyugdíjra vonatkozó szabályait.

1./ Ennek értelmében: Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a folyósítás évét megelőző év legalább egy napján

a) rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy
b) hozzátartozói nyugellátásban - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül, vagy
c) nyugellátásban részesül,
és 62. életévét a tárgyévet megelőzően betöltötte.

Figyelem! Nem tartoznak a tizenharmadik havi nyugdíjra jogosultak körébe a rendszeres szociális járadékban, a rehabilitációs járadékban és a rokkantsági járadékban részesülők.

2./ A tizenharmadik havi nyugdíj összege 2009. november hónapjára járó nyugellátás összegével azonos, de az nem lehet több 80 000 forintnál. Ezt követően az összeghatár évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra. Tehát a 80 000 forint összeghatár 2010-ben emelkedhet.

3./ A tizenharmadik havi nyugdíjat évente két részletben - legkésőbb május, illetve november hónapban - kell folyósítani. Az első részlet folyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegével - de legfeljebb a 80 000 forint - ötven százalékával.

4./ Aki egyidejűleg több nyugellátásban részesül, annak a tizenharmadik havi nyugdíj - a számára folyósított nyugellátások együttes összege alapulvételével - meghatározott összegben jár.

Alább közöljük az eredeti normaszöveget is.

2008. évi LXXXII. törvény

a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

9. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény (a továbbiakban: Tny.) 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a (4) bekezdés szerint esedékes folyósítás hónapjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal a 6. § (4) bekezdése alapján egy tekintet alá eső
a) rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy
b) hozzátartozói nyugellátásban - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül, vagy
c) az a)-b) pontban nem említett nyugellátásban - ide nem értve a rehabilitációs járadékot - részesül, és 62. életévét a tárgyévet megelőzően betöltötte.
(2) A tizenharmadik havi nyugdíj összege a tárgyév november hónapjára járó nyugellátás összegével azonos, de nem lehet több a (3) bekezdésben meghatározott összeghatárnál.
(3) A tizenharmadik havi nyugdíj éves összeghatára 2009. évben 80 000 forint, azt követően az összeghatár évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra.
(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat évente két részletben - legkésőbb május, illetve november hónapban - kell folyósítani. Az első részlet folyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének - de legfeljebb a (3) bekezdés szerinti összeghatár - ötven százalékával. A tizenharmadik havi nyugdíj november hónapban folyósításra kerülő összege megegyezik a (2) bekezdés szerinti tárgyévi összeg és az első részletben folyósított részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg a nyugellátás összegének évközi csökkenése esetén sem lehet kevesebb a tárgyév november hónapra járó nyugellátás - de legfeljebb a (3) bekezdés szerinti összeghatár - ötven százalékánál.
(5) Aki egyidejűleg több nyugellátásban részesül, annak a tizenharmadik havi nyugdíj a (2)-(4) bekezdésben - a számára folyósított nyugellátások együttes összege alapulvételével - meghatározott összegben jár.
(6) A tizenharmadik havi nyugellátás megállapításánál a folyósítás hónapjára járó nyugellátás összegének az (1) bekezdés szerint tizenharmadik havi nyugdíjra nem jogosító ellátások - ideértve a külön jogszabályok alapján járó pótlékokat, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásokat is - nélküli összegét kell figyelembe venni.
(7) A szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő - a magyar szerződő felet terhelő - arányos részt kell a tizenharmadik havi nyugdíj kiszámításánál figyelembe venni azzal, hogy az összeg meghatározásánál a (2)-(6) bekezdésben foglaltak az irányadók."

Családi Pótlék

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. Törvény - 2009. szeptember 1-jei hatállyal - módosította, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV.
Törvénynek, a családi pótlék havi összegére vonatkozó szabályait.

Ennek értelmében a családi pótlék havi összege
a) egy gyermekes család esetén 12 700 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14 300 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 900 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 500 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 700 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 800 forint,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 24 300 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 27 100 forint,
i) a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén 21 200 forint,
j) Ha a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, az ezt követően utána vagy részére folyósított ellátás havi összege meg kell hogy egyezzen a g), illetve h) pont alapján megállapított magasabb összegű családi pótlék összegével.

Alább közöljük az eredeti normaszöveget.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása 12. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ának
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 12 700 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14 300 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 900 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 500 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 700 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 800 forint,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 24 300 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 27 100 forint,
i) a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén - a 8. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - 21 200 forint,
j) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a 7. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti személy, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 15 500 forint."
29. §(9) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény az e törvény 12. §-ával megállapított rendelkezései 2009. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

Dr. Nagy Sándor