A meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása a célja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak –- emelte ki Soltész Miklós, amikor ismertette az indítványt a parlamentben.

Soltész Miklós szociális államtitkár expozéjában hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat az ellátórendszer átalakításával, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás létrehozásával jelentősen csökkenti a megváltozott munkaképességű személyek számára adható sokféle pénzbeli ellátás számát.

Az érintett ellátások, a rokkantsági nyugdíj három csoportja a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, melyek különböző jogosultsági és folyósítási feltételek mellett jelentették a megváltozott munkaképesség miatti kieső jövedelem pótlását. Átláthatóvá és egyszerűbbé válik az egészségkárosodás miatt megállapítható támogatások rendszere mind az ellátottak, mind a jogalkalmazók számára --– mutatott rá.

Kifejtette: a javaslat alapján a rokkantsági nyugdíjban részesülők közül a nyugdíjkorhatárt már betöltöttek nyugdíjat kapnak változatlan mértékben. Az első és második rokkantsági csoportba tartozók, valamint a harmadik csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében nem lesz változás, részükre a törvény a jelenleg folyósított ellátást biztosítja a továbbiakban is rokkantsági ellátás néven.

Azok a most rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülők, akiknél a felülvizsgálat a foglalkozási rehabilitációt nem javasolja majd, a továbbiakban is a felülvizsgálat előtti mértékben kapják majd ellátásukat, annak összege nem csökken. Ők rokkantsági ellátást fognak kapni.

Amennyiben a komplex felülvizsgálat során az érintett foglalkoztatási rehabilitációja javasolt, rehabilitációs ellátást kap, amely a rehabilitáció időtartamára, de maximum három évre állapítható meg. Az ellátás időtartama alatt kereső tevékenység folytatható, azonban ezen időtartamra pénzbeli ellátás folyósítása szünetel majd. Az ellátás összege az érintett ellátásokban jelenleg is részesülők esetén azok számára, akiknek a megtartott egészsége ötven-hatvan százalék közötti, tehát a mai negyven-ötven százalékban egészségkárosodott személyek, egységesen 28 720 forint, azok számára, akiknek a megtartott egészsége harminc-ötven százalék közötti, tehát a mai ötven-hetven százalékban egészségkárosodott személyek, 57 440 forint.

A rendszerbe 2012. január 1-jétől újként belépőknél az összeg az egészségkárosodás előtti három éven belül szerzett jövedelem összegének a megtartott egészség mértékétől függő hányada. A rehabilitációs ellátás mértéke az új belépőknél azok számára, akiknek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a megrokkanás előtti átlagjövedelem harmincöt százaléka. Akik tartós foglalkozási rehabilitációra szorulnak, az átlagjövedelmük negyvenöt százalékának megfelelő ellátást kapnak majd.

Soltész Miklós rámutatott: az új ellátórendszer célja a munkaerőpiacra való visszavezetés, amely a támogatott foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás, illetve a foglalkozási rehabilitáció hangsúlyos alkalmazásán alapul. Ennek érdekében az egyes ellátásokra és szolgáltatásokra való jogosultság kiinduló alapja az egészségkárosodás mértékén túl a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkozási rehabilitáció indokoltsága. Hangsúlyozta: a támogatások segítségével kívánják az érintetteket a munka világába visszavezetni.

Új támogatási formaként kiemelte a javasolt minimális bürokratikus kötelezettséggel megszerezhető rehabilitációs kártyát. Ez teljes munkaadói járulékmentességet jelent az egészségkárosodott, ám megmaradt munkavégzési képességgel rendelkező munkavállalók foglalkoztatásának teljes időtartamára, amivel érdekeltté kívánják tenni a munkaadókat is a foglalkoztatásban. A rehabilitációs kártya kedvezményt a rehabilitációs ellátásra jogosultak vehetik igénybe. Leszögezte: az az alapelv, hogy nincsenek fogyatékos-specifikus munkakörök, hanem mindenki számára alkalmas munkakörülményeket szükséges kialakítani.

Szólt arról is, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatókat érintő akkreditációs és támogatási szabályok is változni fognak. Minden foglalkoztatóra azonos szabályok lesznek érvényesek, a résztvevő személyére szabott lesz a foglalkozási rehabilitáció módja, amit a foglalkoztatónak végre kell hajtania, együttműködve a rehabilitációs szakigazgatási szervvel.

A módosító csomag része a szociális törvény, illetve a gyermekvédelmi törvények, valamint a családok támogatásáról szóló törvény módosítása. Soltész Miklós kiemelte: bölcsőde esetében a fenntartó számára lehetővé válik, hogy az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapítson meg. Ugyanakkor a rászoruló, a három- vagy többgyermekes, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok, valamint az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek esetében nem szedhető térítési díj.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az ikergyermekeket nevelő szülők az ikrek után járó magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak -– a gyermek egyéves korát követően -– ha harminc órát meg nem haladóan vagy otthon folytatnak keresőtevékenységet.

A törvényjavaslat a munka világát érintő törvények közül többet is módosít. Ezek egyrészt az egyes törvények előírásainak egyszerűsítésére, alkalmazásuk megkönnyítésére, a kis- és középvállalkozások adminisztratív és egyéb terheinek csökkentésére irányulnak, összhangot teremtenek az Európai Unió jogszabályaival és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeivel is.

Fidesz: szemléletváltás az ellátásban

Talabér Márta, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a törvénymódosításra azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, fenntarthatatlan, sok visszaélésre ad lehetőséget és nem ösztönöz a munkavállalásra, akkor sem, ha azt az érintettek egészségi állapota lehetővé tenné. Hozzátette: a javaslat célja, hogy a komplex rehabilitáció eszköztárával növeljék a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.

Hangsúlyozta, hogy a változások a jelenlegi rokkantnyugdíjasok háromnegyedét nem érintik. Érintik viszont azokat, akik több mint öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt állnak és harmadik csoportos rokkant nyugdíjasok. Őket 2012 januárjában levélben értesítik a változásokról, majd az érintettek márciusig kérhetik az egészségügyi felülvizsgálatot. Ha valaki ezt nem kéri, akkor 2012. május 1-jével megszűnik az ellátása. A felülvizsgálat során szemléletváltás következik be, az elveszett munkaképesség helyett a megmaradt egészségi állapot lesz irányadó, és ennek alapján jönnek létre az új minősítési kategóriák is.

MSZP: tízezrek szorulhatnak ki a rendszerből

Tóth Csaba, az MSZP vezérszónoka egy levél felolvasásával kezdte felszólalását, amelyben egy rokkantnyugdíjas ír arról, hogy kilátástalan helyzetbe kerülhet, ha egy felülvizsgálat elveszi eddigi rokkantnyugdíját, elárverezhetik a lakását és a nyugdíj mellett végezhető kiegészítő tevékenységet sem folytathat majd. A szocialista politikus szerint az állampolgári levél a javaslattal kapcsolatos összes problémát felveti, a szerzett jogok megsértését, a rokkantnyugdíjasok megélhetési problémáit, a kilátástalanságot.

Szerinte a törvénymódosítás egyetlen célja a kiadáscsökkentés, ami azt eredményezi majd, hogy több tízezer embert kiszorítanak a rendszerből, és nekik sem munkalehetőséget nem biztosítanak, sem ellátást. Hangsúlyozta: a javaslat sérti a szerzett jogokat és több százezer egészségkárosodott ember és családja számára leszakadást és életük teljes ellehetetlenülését eredményezi.

KDNP: erkölcsi kérdés, nem csak munkajogi

Nagy Kálmán, a kereszténydemokraták vezérszónoka arról beszélt, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszerét nem a Széll Kálmán-tervben foglaltak miatt akarják megváltoztatni. Szerinte a módosítások vezérgondolata, hogy nem élhet teljes értékű életet, aki nem tesz a másikért, ezért hangsúlyozzák a munka fontosságát.

Elmondta, hogy orvosként leukémiás gyerekeket gyógyít, és közülük sokan tizennyolc évesen, bár egészségesek, rokkantellátásra jelentkeznek. Beszámolója szerint sokukat győzködni kell, hogy korábbi betegségüket "tagadják le", és álljanak munkába, noha a jelenlegi rendszerben ezt elkerülhetik. Nagy Kálmán szerint ez jól példázza, hogy változtatni kell.

A szocialisták vezérszónoki felszólalására reagálva a KDNP-s politikus Gyurcsány Ferencet idézte, aki miniszterelnökként botránynak nevezte, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és közülük minden második aktív korú.

Szólt arról, hogy a rehabilitációt a munkaerőpiacra visszavezető útnak tekintik. Szerinte erre "ráléptetni" erkölcsi kérdés is, nem csak munkajogi. Vannak, akik semmilyen munkát nem tudnak végezni, őket "részvéttel és szeretettel kell körülvenni", a törvényjavaslat célja ugyanakkor, hogy mindenki más kamatoztathassa képességeit -– fűzte hozzá.

Jobbik: az egyik zsebből a másikba

A jobbikos Vágó Sebestyén azt emelte ki, hogy Nagy Kálmán szavaival szemben az indítványt nagy részben a rokkantellátásokra szánt összeg csökkentését célul kitűző Széll Kálmán-terv motiválta. Hozzátette: nem oldja meg a problémát, hogy az ellátásokat a nyugdíjalap helyett a társadalombiztosítási kasszából, vagyis "az egyik zseb helyett a másikból" fizetik majd.

Bírálta a törvényjavaslatot, amiért szerinte a kollektív bűnösség elvéből indul ki, és nem csak a rokkantellátással visszaélő potyautasokat próbálja kiszűrni. Beszélt arról is, hogy sokan nem fognak jelentkezni a kötelező felülvizsgálaton, miközben lesznek olyanok, akiket bár kellene, mégsem köteleznek erre.

A szociális tárgyú törvények változásával kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a kétezer lakosúnál kisebb településeken nem lesz kötelező a családsegítés, illetve nem lesz kötelező feladat az idősek nappali ellátása sem.

LMP: a rászorulók életével játszanak

Szabó Tímea, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy az érintettek meglepődve állnak a törvénymódosítás előtt, ami "nem csoda", mert kihagyták őket az egyeztetésből. A képviselő szerint a kormány az elmúlt húsz év költekezésének és pazarlásának bűnét a megváltozott munkaképességű emberekre próbálja "finoman" áthárítani. Hozzátette: a változás után a jogszabály számukra nem biztosítja a létfenntartáshoz szükséges ellátást, miközben az egészségkárosodottak megélhetési költségei egyébként is magasabbak.

A képviselő azt is mondta, hogy a természetben nyújtott támogatások, amelyek összege akár a segély hatvan százalékát is elérhetik, kiskorúsítják a rászorulókat.

Párttársa, Kaufer Virág a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a "kormány ismét a rászorulók életével játszik". Hangsúlyozta, hogy a kabinet egy gyenge érdekérvényesítő képességű, rossz helyzetben lévő csoport életét keseríti meg az indítvánnyal.

A jogszabály jelenlegi formájában csak egy elszegényedési folyamat elindítására alkalmas -– mondta a politikus. Hozzátette: a törvényt úgy nyújtották be, hogy közben nem készült el a megváltozott munkaképességűek rehabilitációjáról szóló stratégia. Problémaként említette, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek lesznek.