Fogyatékossági támogatás; Jogosultság, kérelem

 

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. 

A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. [Fot. 22. §]

I. Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

1. segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos), 
   
   Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az  1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mértékű. [R. 1. § (1)]
2. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
   
   • halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
   • halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad
   (hallási fogyatékos),
   
   Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az  1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott mértékű. [R. 1. § (2)]
3. értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű 
   (értelmi fogyatékos),
   
   Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az  1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott mértékű. [R. 1. § (3)]
4. állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, e pont alkalmazásában autistának kell tekinteni, akinek az alábbi pontban meghatározott fogyatékossága fennáll.
   
   Autistának azt a személyt kell tekinteni, akinek az  1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll. [R. 1. § (4)]
5. a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható 
   (mozgásszervi fogyatékos),
   
   Mozgásszervi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki
   
   • állapota miatt a helyváltoztatáshoz az  1. számú melléklet 5. pontjábanmeghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy
   • mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy
   • az  1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható. [R. 1. § (5)]
6. a fenti pontokban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van 
   (halmozottan fogyatékos),
   
   A halmozottan fogyatékos állapot minősítéséhez, az  1. számú mellékletben meghatározott, az adott fogyatékossági típusra vonatkozó orvos-szakmai mutatókat kell értelemszerűen alkalmazni. [R. 1. § (6)]
7. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a fenti pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
   A beszédnek hallás útján történő megértésére az a személy nem képes segédeszközzel sem, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon a nyolcvan dB felett van. [R. 1. § (7)]
8. állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képesvagy mások állandó segítségére szorul. [Fot. 23. § (1)]

A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkorminősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll. [R. 2. § (1)]
Önálló életvitelre az a személy nem képes, aki

• a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
• a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen. [R. 2. § (2)]

Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

• étkezni, vagy
• tisztálkodni, vagy
• öltözködni, vagy
• illemhelyet használni, vagy
• lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni. [R. 3. §]

II. Fogyatékossági támogatásra jogosult továbbá

1. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel;
3. a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. [Fot. 23. § (2)]

Nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha

• vakok személyi járadékában részesül,
• magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
• utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. [Fot. 23. § (3)]

Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha

• a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
• a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja; [Fot. 23. § (4)]

Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem

• az Európai Unió tagállama,
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, vagy
• olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,

távolléte alatt az ellátás szünetel. [Fot. 23. § (5)]

Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül. [Fot. 23. § (6)]

Kérelem benyújtása
A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul. 
A fogyatékossági támogatás megállapítása a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartozik. [Fot. 23/B. § (1)]

A fogyatékossági támogatás iránti kérelem legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.

A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni a Magyar Államkincstár kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél vagy a kormányablaknál. [R. 4. § (1)- (2)]

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa által kiállított orvosi beutalót , valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt. 
Az orvosi beutalóban a háziorvos

• nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére alkalmas-e,
• éleményt ad a kérelmező önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
• nyilatkozik arról, hogy ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni.

Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.

Az Igazgatóság a pontatlanul vagy hiányosan kitöltött, illetve az orvosi dokumentáció nélkül benyújtott kérelem esetén a kérelmezőt tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. [R. 5. § (1)- (3)]

Ha a kérelmező a kérelemhez a rehabilitációs szakigazgatási szervnek, illetve jogelődjének a súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét nem csatolta, az Igazgatóság a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció megküldésével

• a súlyos fogyatékosság fennállása,
• az önkiszolgálási képesség,
• a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségessége,
• a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja

kérdésében - szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából - megkeresi a a rehabilitációs szakigazgatási szervet.

A kérelmező a súlyos fogyatékosság minősítése céljából személyes megjelenésre kötelezhető. 
Ha a kérelmező a jogkövetkezményekről való tájékoztatást tartalmazó felhívás ellenére nem jelenik meg, az Igazgatóság az eljárást megszüntetheti. [R. 6. § (1)- (2)]

Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a szakhatósági állásfoglalás kialakítására, a rehabilitációs szakigazgatási szerv a kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetve vizsgálat céljából felhívhatja a rehabilitációs szakigazgatási szerv előtti személyes megjelenésre is.

Ha a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a szakértői bizottság a vizsgálatot - a háziorvos javaslatától függően - a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén(bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézményben) vagy a rehabilitációs szakigazgatási szerv székhelyén, telephelyén végzi el. [R. 8. § (2)- (3)]

A vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a vakok személyi járadékára való jogosultságáról lemond. A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni. [R. 9/B. § (1)]

Amennyiben a fenti bekezdés szerinti személy az önkiszolgálási képesség vizsgálatátnem kéri, akkor a támogatás iránti kérelemhez a háziorvos által kiállított orvosi beutalót, valamint orvosi dokumentációt mellékelni nem kell. [R. 9/B. § (2)]
Ebben az esetben az Igazgatóság, a rehabilitációs szakigazgatási szerv megkeresése nélkül állapítja meg a kérelmező támogatásra való jogosultságát. [R. 9/C. § (1)]

Amennyiben a fenti bekezdés szerinti személy az önkiszolgálási képesség megállapítását kéri, akkor a támogatás iránti kérelemhez kizárólag a háziorvos által kiállított orvosi beutalót kell mellékelni. 
Az orvosi beutalóban a háziorvos

• feltünteti a kérelmező látási képességének a mértékét,
• véleményt ad a kérelmező önkiszolgálási képességének minősítéséhez,
• nyilatkozik arról, hogy ha az önkiszolgálási képesség megállapításához a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a vizsgálatot a kérelmező lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy a vizsgálatot végző szervnél indokolt-e elvégezni. [R. 9/B. § (3)]
  Ebben az esetben az Igazgatóság, a kérelmező által benyújtott orvosi beutaló megküldésével a kérelmező önkiszolgálási képességének minősítése kérdésében - szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából - megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet. [R. 9/C. § (2)]

Ha a rendelkezésre álló orvosi beutaló nem alkalmas az önkiszolgálási képesség minősítésére és a kérelmező személyes vizsgálata szükséges, a rehabilitációs szakigazgatási szerv a vizsgálatot a háziorvosi beutalóban javasolt helyen végzi el. [R. 9/D. § (2)]

A magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy fogyatékossági támogatásra csak akkor szerezhet jogosultságot, ha a magasabb összegű családi pótlékra valójogosultságáról lemond. 
Ebben az esetben a fogyatékossági támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell előterjeszteni. [R. 10. § (1)]

Az Igazgatóság a kérelmező bejelentése, nyilatkozata alapján - a súlyos fogyatékosság fennállása esetén - intézkedik a magasabb összegű családi pótlék folyósításának megszüntetéséről. [R. 10. § (2)]
Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. [Fot. 23/B. § (4)]

A súlyosan fogyatékos állapot megállapításának kérdésében az orvosszakértői szerv szakhatóságként jár el. [Fot. 23/C. § (1)]
A súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakhatósági állásfoglalás eltérően nem rendelkezik - öt évenként az orvosszakértői szerv felülvizsgálja. [Fot. 23/C. § (2)]

A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a kincstárat. [Fot. 23/D. § (3)]

Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás az kérelem benyújtásától esedékes. [Fot. 23/D. § (4)]

A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. [Fot. 23/D. § (5)]

A fogyatékossági támogatás iránti kérelem nyomtatványa térítésmentes. 
A nyomtatványok előállításáról, továbbá az igényelbíráló szervhez történő továbbításáról az Igazgatóság gondoskodik. [R. 18. §]
Jogforrás:
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól