A tavalyi év megrázkódtatást hozott a kötelező magán-nyugdíjbiztosítás résztvevői számára. A kormány ugyanis hibás döntéssel éppen a gazdasági válság idejére időzítette az úgynevezett választható portfólióra való áttérést. Míg korábban a pénztárak minden hozzájuk érkező pénzt azonos módon kezeltek, addig most az ügyfelek választhattak: nagyobb kockázatot vállalnak-e a magasabb nyereség reményében. Normálhelyzetben a részvények kockázatosak, de nagyobb haszonnal kecsegtetnek, mint a garantált, de kisebb hozamú állampapírok. Válság idején mindez megfordul.

Mínuszok évadja

Hiába alakítottak ki három eltérő részvény-kötvény arányú csomagot, a magyar lakosság döntő többsége csak a nyugdíjkorhatár közelébe érve kezd az időskori biztonságán gondolkodni, ezért nem foglalkozott a pénztárától érkező levelekkel. A nem választás is választás volt azonban, mert így a törvény alapján mindenkit az életkora alapján soroltak be. A tagság többségét kitevő fiatalok számára döntően magasabb kockázatú papírokat vásároltak, az idősebbeknek viszont zömmel kötvényeket vettek.



Az amúgy is mély válságot súlyosbította, hogy a pénztárak sorban eladták a biztonságos állampapírokat, és helyettük a bedőlő tőzsdén részvényt jegyeztek. A hatás drámai volt, és nemcsak a pénztártagokra, az amúgy is ingatag magyar kötvénypiacot is megroggyantotta ez az intézkedés.

Tavaly a harmadik negyedévig 232 milliárd forint mínuszba fordult a magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenysége a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint, magyarán ennyit buktak. A harmadik negyedév végére a hozam már szinte mindenütt "viszemmé" alakult át, pénztáranként 10 és 20 százalék a zuhanás mértéke.

A veszteség nagysága több mindenen múlott. A jelek szerint leginkább azon, ki melyik portfólióba kérte magát, vagy ennek híján hova osztották be. (Néhány pénztár kimaradt ebből, mivel a késlekedve lépők végül felmentést kaptak az alól, hogy a zuhanó tőzsdékről vásároljanak.) A legjobban a "klasszikus" vagyis a döntően állampapírokba fektető csoport járt, itt az első fél évben (vagyis még a nagy válság előtt) átlagosan mínusz 1,23 százalék volt az átlagos hozam. A "kiegyensúlyozott" portfólió 5,86 százalékot vitt, míg a "növekedési" - nevére rácáfolva - 10,55 százalékkal apasztotta a megtakarításokat, mert ebbe döntően a tőzsdén vásároltak.

Köddé vált befizetések

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) legfrissebb számításában a nagy alapkezelőket szerepelteti. A piac mintegy hetven százalékát lefedő tagsági körükben 2008. szeptember 30-a és december 31-e között 6,4 százalékkal csökkent a kezelt vagyon nagysága - nyilatkozta lapunknak Farkas Miklós, a Bamosz főmunkatársa. A szakemberek becslése szerint 2008-ban éves szinten mintegy tízszázalékos negatív hozam jellemezte a magánpénztári szektor teljesítményét. Vagyis a veszteségek a múlt évi összes befizetést felzabálták. A magyar adatok megerősítik azt a korábbi romániai elemzést, amely szerint a magánnyugdíjalapok tavaly Kelet-Közép-Európában kilenc-, ebből Magyarországon több mint kétmilliárd eurót buktak. A romániai szakértők is úgy látták: a 2008-ban befizetett magyarországi tagdíjak egy az egyben köddé váltak.

Az idősebbeknél, illetve a választható portfóliót később bevezető magánpénztáraknál a veszteségek kisebbek lehetnek, mivel az ő tagdíjaikból nagyobb arányban vásárolhattak a még a válság idején is biztos befektetésnek számító állampapírokat. A PSZÁF közlése szerint a legjobb helyzetben azok a nyugdíj előtt állók vannak, akik a "klasszikus" portfólióra álltak át, mert ebben a részvények aránya még kisebb, mint a régi előírások szerint volt. A hozamrátákat az is meghatározza, mennyire ügyesen kezelik a befektetéseket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy azok a magánnyugdíjpénztárak muzsikálnak jobban, amelyek nem rendelkeznek saját befektetési alapkezelővel, tehát jellemzően nem a nagy, hanem a kisebb tagságúak.

A legfontosabb persze, hogy mit lehet tenni ezekben a válságos időkben? Mindezt ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a lakásunkat éppen az ingatlanárak esése idején adnánk el, tanácsosabb megvárni, amíg újra felfelé szöknek a négyzetméterárak. Emiatt nemhogy pénztárat nem érdemes váltani, amíg nem stabilizálódik a részvénypiac, de még portfóliót sem.

Csak semmi pánik

Nem mindenkire vonatkozik azonban, hogy a legjobban azt teszi, ha nem tesz semmit. A pénztártagok közül 35 ezren 55 évnél idősebbek, nekik érdemes elgondolkodniuk azon: visszatérnek-e a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjba. 2012. december 31-ig ugyanis ezt bárki megteheti, ha magán-nyugdíjpénztári befizetései annyira leértékelődtek, hogy az ebből származó ellátása a tb-nyugdíj negyedénél kevesebb volna, és tíz évnél nem régebben lépett át a vegyes rendszerbe. Ez azért fontos, mert 1999 augusztusáig volt lehetősége a nem pályakezdőknek áttérni a vegyes rendszerbe, tehát tömegesen lehetnek olyanok, akiknél ez a határidő idén augusztusban jár le. A rendvédelmi dolgozók 2010. december 31-ig jogosultak a visszalépésre, ha igazolni tudnak 20 szolgálati évet.

A döntéshez azonban érdemes előzetesen tájékozódni a várható társadalombiztosítási nyugdíjuk és befektetéseik állásáról is. Azoknak a nyugdíjkorhatárt elérő "vegyes nyugdíjasoknak", akik nem akarnak visszatérni a tisztán tb-nyugdíjba, még mindig érdemes eljátszaniuk a gondolattal, hogy csak félig vonulnak nyugállományba - felveszik a tb-től származó ellátmányt, ám a magánnyugdíjpénztártól egyelőre nem kérnek nyugdíjat. A pénztáruk befektetési politikájától függően ezzel sok százezer forintos, de akár milliós veszteséget is elkerülhetnek