Talabér Márta, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a törvénymódosításra azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer átláthatatlan, fenntarthatatlan, sok visszaélésre ad lehetőséget és nem ösztönöz a munkavállalásra, akkor sem, ha azt az érintettek egészségi állapota lehetővé tenné. Hozzátette: a javaslat célja, hogy a komplex rehabilitáció eszköztárával növeljék a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.

Hangsúlyozta, hogy a változások a jelenlegi rokkantnyugdíjasok háromnegyedét nem érintik. Érintik viszont azokat - folytatta - akik több mint 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt állnak és III. csoportos rokkant nyugdíjasok. Mint mondta, őket 2012. januárjában levélben értesítik a változásokról, majd az érintettek márciusig kérhetik az egészségügyi felülvizsgálatot. Ha valaki ezt nem kéri, akkor 2012 május 1-vel megszűnik az ellátása, ha viszont kéri a felülvizsgálatot, akkor ha foglalkoztatható, rehabilitációs ellátást kap, ha nem, akkor rokkantsági ellátást. Hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálat során szemléletváltást következik be, az elveszett munkaképesség helyett a megmaradt egészségi állapot lesz irányadó és ennek alapján jönnek létre az új minősítési kategóriák is.

"A törvény egyetlen célja a kiadácscsökkentés"

Tóth Csaba, az MSZP vezérszónoka egy levél felolvasásával kezdte felszólalását, amelyben egy rokkantnyugdíjas ír arról, hogy kilátástalan helyzetbe kerülhet, ha egy felülvizsgálat elveszi eddigi rokkantnyugdíját, elárverezhetik a lakását és a nyugdíj mellett végezhető kiegészítő tevékenységet sem folytathat majd. A szocialista politikus szerint az állampolgári levél a javaslattal kapcsolatos összes problémát felveti, a szerzett jogok megsértését, a rokkantnyugdíjasok megélhetési problémáit, a kilátástalanságot.

Szerinte a törvénymódosítás egyetlen célja a kiadáscsökkentés, ami azt eredményezi majd, hogy több 10 ezer ember kiszorítanak a rendszerből, és nekik se munkalehetőséget nem biztosítanak, se ellátást. Hangsúlyozta: a javaslat sérti a szerzett jogokat és több százezer egészségkárosodott ember és családja számára leszakadást és életük teljes ellehetetlenülését eredményezi.

Nagy Kálmán, a kereszténydemokraták vezérszónoka arról beszélt, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszerét nem a Széll Kálmán-tervben foglaltak miatt akarják megváltoztatni. Szerinte a módosítások vezérgondolata, hogy nem élhet teljes értékű életet, aki nem tesz a másikért, ezért hangsúlyozzák a munka fontosságát.

Elmondta, hogy orvosként leukémiás gyerekeket gyógyít, és közülük sokan 18 évesen, bár egészségesek, rokkantellátásra jelentkeznek. Beszámolója szerint sokukat győzködni kell, hogy korábbi betegségüket "tagadják le", és álljanak munkába, noha a jelenlegi rendszerben ezt elkerülhetik, ami Nagy Kálmán szerint jól példázza, hogy azon változtatni kell.

A szocialisták vezérszónoki felszólalására reagálva a KDNP-s politikus Gyurcsány Ferencet idézte, mondván, miniszterelnökként botránynak nevezte, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és közülük minden második aktív korú.

Szólt arról, hogy a rehabilitációt a munkaerőpiacra visszavezető útnak tekintik. Szavai szerint erre "ráléptetni" erkölcsi kérdés is, nemcsak munkajogi. Vannak, akik semmilyen munkát nem tudnak végezni, őket "részvéttel és szeretettel kell körülvenni", a törvényjavaslat célja ugyanakkor, hogy mindenki más kamatoztathassa képességeit - fűzte hozzá.